2. A FESZTIVÁLOK KÖRNYEZETI HATÁSAI

Ebben a fejezetben arról szólunk, hogy a fesztiválokhoz kapcsolódó tevékenységek - programok, szállás, étkezés és utazás - közben, illetve ezek működtetéséhez szükséges infrastruktúra használatakor milyen környezetterhelést okozunk.

2.1 A KÖRNYEZETI KÁROKRÓL ÁLTALÁBAN

A fesztiváloknak, mint a turizmus egyik válfajának általánosságban a következő hatásai vannak:

• Hozzájárulnak a természeti erőforrások kimerüléséhez, a levegő, a víz és a talaj szennyeződéséhez.
• Csökkentik a növények és állatok fajgazdagságát és egyedszámát, természetes élőhelyeiket károsítják.
• A környező tájat elcsúfítják, tájidegen, oda nem illő létesítmények (utak, épületek, stb.) által.

Az emberi tevékenységek környezeti hatásai szerteágazóak és összetettek. Mivel a környezeti hatások lehetnek lokálisak vagy globálisak, közvetettek vagy közvetlenek, visszafordíthatóak vagy viszszafordíthatatlanok, kedvezőtlenek vagy ritkább esetben kedvezőek, ezért célszerű külön csoportban tárgyalni ezeket.

2.2 SZÁLLÁS ÉS KÖRNYEZET

Területhasználat

A szállás, a hotelek, motelek, vendégházak, kempingek használata önmagában kevésbé környezetszennyező tevékenység, közvetlenül csak a területhasználattal károsíthatjuk környezetünket, elfoglalva vagy zavarva a természetes élőhelyeket.

Energiapazarlás

A szállásépületek fűtéséhez, hűtéséhez, világításához szükséges túlzott energiahasználat az első és legfontosabb, amely az épület nem az éghajlati viszonyoknak megfelelő építéséből, a környezetileg káros anyaghasználatból, a nem megfelelő tájolásából, szigetelésének hiányából, a túlfűtéséből, a felesleges légkondicionálásból vagy az energiapazarló berendezések, égők használatából ered. További részletek az Energia és környezet fejezetben.

Túlzott vízhasználat

Túlzott vízhasználatot a vendégek személyes vízigényén túl a csöpögő, nyitva hagyott csapok, a vízpazarló mosó- és mosogatógépek, konyhai eszközök, a szennyesek (pl. törölközők) feleslegesen sokszor történő mosása, a vízigényes kertek, pázsitok okozhatják. Lásd még a Vízhasználat és környezet fejezetet!

Hulladékkezelés

A szálláshoz kapcsolódó hulladékok mennyisége és minősége a személyes használati tárgyaktól kezdve az elfogyasztott élelmiszereken és italokon keresztül befolyásolható. A túlcsomagolt, nem újrahasznosítható anyagokba csomagolt termékek, a szelektív hulladékgyűjtés hiánya mind hozzájárulnak ahhoz, hogy több hulladékégetőépüljön vagy a hulladéklerakók hamarabb teljenek meg. További részletek a Hulladékgazdálkodás és környezet fejezetben.

Egyéb

A szállásunkkal kapcsolatos közlekedési és logisztikai kérdések az energiahasználatra hatnak vissza, a mosó- és tisztítószerek használata a levegő illetve a vizek tisztaságát befolyásolja, az irodai papírhasználat módja a papír előállítása céljából termesztett és kivágott fákra zöld területekre van hatással, a szállás kertjének ápolására használt vegyi anyagok a talajt és a talajvizet szennyezik.

2.3 KÖZLEKEDÉS ÉS KÖRNYEZET

A fesztiválokhoz kapcsolódóan a személyek (látogatók, szervezők, fellépők) utazása valamint a szükséges anyagok, hulladékok szállítása tartozik ebbe a körbe.
A közlekedési eszközök nagyon különböző mértékben terhelik környezetüket. Míg a gyalogos és kerékpáros turisták minimális környezetterhelést jelentenek láb- és keréknyomukkal, addig az egyéni autóhasználók légszennyezése, zaja és területigénye is jelentősen terheli környezetét. Nagy tömegek szállítására alkalmas vonatok és autóbuszok egy főre vetített környezetterhelése az autósokénál kisebb, míg a repülőgépeké a legmagasabb.

Gépjárműhasználat -> energiafogyasztás

A nagyobb vonzáskörű fesztiváloknál elkerülhetetlen, hogy a látogatók egy jelentős része gépjárművel érkezzen a helyszínre. Azonban az alábbi táblázat is mutatja, hogy nem mindegy milyen közlekedési eszközt használunk. A felszíni közösségi közlekedési - rosszul csengő, közismertebb nevén tömegközlekedési - eszközök (busz, vonat) utasai sokkal kevésbé terhelik környezetüket, mint autóval vagy repülővel érkező társaik. A gépjárművek zaja nemcsak a helyi lakókat, hanem az állatokat is zavarhatják. Az energiafogyasztás hatásaival bővebben az Energia és környezet fejezetben foglalkozunk.

1 utaskilométer megtételéhez szükséges energia

Utak, parkolók területhasználata

A meglévő utak keresztmetszete és parkolók területe általában nem elegendő a nagyszámú látogató számára, ezért nem mindegy, hogy egy-egy utas járműve mekkora helyet foglal el az úton és parkoláskor. Ráadásul a forgalmi dugókban az autók fogyasztása tovább növekszik. Területhasználat szempontjából is hasonló sorrend állítható fel a közlekedési módok között, mint a légszennyezésnél, azaz legkedvezőbb a gyalogos és kerékpáros közlekedés, őket követik a tömegközlekedési eszközök, az autóbuszok és vonatok, végül a telekocsik, majd a félig tele kocsik zárják a sort.

200 utast elszállító járművek közlekedési területigénye

A fesztivál látogatóinak nagy száma miatt a meglévő utak és parkolók mellett szükség lehet ideiglenes parkolók kiépítésére is. A burkolt felületek amellett, hogy végképp elveszik a területet a növényzettől, nemcsak a csapadékvíz talajba jutását akadályozzák meg, hanem nagy hőelnyelő képességüknél fogva a mikroklímát is átalakítják. A nem burkolt, ideiglenesen kijelölt helyen, vagy szabálytalanul parkoló autókból szivárgó folyadékok közvetlenül is talajszennyezést okozhatnak.

Élőhelyek zavarása

A természetes élőhelyeken megnövekedett forgalom zaj- és fényszenynyezéssel zavarhatja az élővilágot, de akár lehetetlenné is teheti az állatok biztonságos vándorlását. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk a fesztivál környékén élőkről sem, hiszen őket is zavarhatja a megnövekedett közlekedés, sőt a rossz szervezés következményeként a fesztivál élvezetét is lehetetlenné tehetik például az autók éjszakai fényei vagy a buszok zaja.

2.4 ÉTKEZÉS ÉS KÖRNYEZET

Ha élelmiszert fogyasztunk, akkor is hatással vagyunk környezetünkre. Rajtunk múlik, használunk vagy ártunk. Egy termék csomagolása elárulja, hol készítik, ki forgalmazza, meddig fogyasztható, mik az összetevői. Ebből következtethetünk arra, mennyit utazott, míg az előttünk lévő polcra került. Messziről szállítás, nagyobb környezetterhelést jelent. A csomagolás - sokszor túlcsomagolás - is többlet terhet okoz. A hosszan friss termék tartósítószer-tartalma valószínűleg magas. A csábító szín előfordulhat, hogy mesterséges színezék eredménye.

Az élelmiszerek megválasztása nemcsak a hulladék mennyiségére van hatással, hanem a termelés módjára is. A vegyszerekkel termelt élelmiszerek jobban terhelik a környezetet, a távoli, egzotikus élelmiszerek fogyasztásával a közlekedésből adódó üzemanyag-fogyasztás és légszenynyezés nő meg, a genetikailag módosított termékek fogyasztásának környezeti és egészségügyi hatása pedig még távolról sem tisztázott.

Általánosságban:

• Több csomagolás, egyszer használatos eszközök -> több hulladék
• Távolsági élelmiszerek -> több szállítás
• Élelmiszertermelés -> területhasználat, talajszennyezés, szállítási igények, környezeti kockázatok

Minél természetesebb, minél közelebb készült, minél kevésbé feldolgozott, minél kevésbé csomagolt, annál egészségesebb és „zöldebb” (azaz környezetbarátabb) egy termék, vegyük azt üzletben vagy vendéglátóipari egységben.

2.5 ENERGIA ÉS KÖRNYEZET

Az energiafogyasztás hatásai is összetettek, a kitermelés, az átalakítás, a szállítás és a felhasználás is szennyezi a környezetet.

Az urán, a szén, a kőolaj és a földgáz kitermelésének helyén jelentkező környezeti károk minden egyes energiahordozónál és kitermelési technológiánál más és másfélék. Az urán és szénbányászat visszafordíthatatlan és jelentős károkat okoz a Föld felszínén. A kőolaj- és földgáz-kutak mentén pedig szinte elkerülhetetlen az energiahordozó szivárgása, elfolyása.

Mivel az energiahordozókat csak a legritkább esetben használják fel eredeti formájukban a helyszínen, mindenképpen szükség van a szállításukra és az átalakításukra. Az urán dúsítása, a kőolaj finomítása energiaintenzív tevékenységek, ráadásul nagyfokú technológiai pontosságot igényelnek.

Az energiahordozók eltüzelésének, az energia átalakításának hatásfoka a legtöbb esetben nem kielégítő, ennek oka a berendezések korszerűtlensége, míg a felhasználó oldaláról jelentkező hanyagság, nemtörődömség okozza a felesleges energiapazarlás 10-15%-át. Energiahatékony berendezések vásárlásával és nagyobb odafigyeléssel az előző két tényező csökkenthető.

A biomassza eredetű tüzelőanyagok, mint a fa és fűfélék, felhasználása tekintetében a termelés környezeti vonatkozásait is számba kell venni. Fontos kérdés, hogy a faanyagot fenntartható erdőgazdálkodásból vagy energetikai célú telepítésből szerezzük be, esetleg az erdőben keletkező elhalt fákat tüzeljük el, vagy tarvágással irtjuk ki a hegyoldalon növő fákat. Minden egyes döntésünk hatása óriási lehet, gondoljunk csak az elmúlt évek árvizeire.

Az energiafelhasználás során a legfontosabb környezetvédelmi kérdés az eltüzelés során jelentkező füstgázok keletkezése. A széndioxid, a kén- és nitrogén-oxidok, egyéb szennyezőanyagok az ipari termelés és a lakossági fogyasztás növekedésével évente egyre növekvő mértékben jutnak a légtérbe.

A felesleges energia nemcsak plusz költséget okoz, hanem növeli a CO² és egyéb üvegház gázok, szennyezőanyagok kibocsátását, csökkenti az értékes fosszilis tüzelőanyagok még meglevő készleteit.

A turizmus és a fesztiválok energiafogyasztása a szállások elektromos áram- és hőigényéből, az étkezéshez felhasznált energiából, a közlekedés és utazás üzemanyagigényéből, a szórakoztatáshoz kapcsolódó hang- és fénytechnikai berendezések működtetéséből erednek.

2.6 VÍZHASZNÁLAT ÉS KÖRNYEZET

A túlzott mértékű vízhasználat fokozatosan kimeríti a Föld édesvíz készleteit, amely a teljes vízkészlet csupán 2,7%-a. A folyók, tavak és a talajvíz fokozott használata, a folyók szabályozása és a nedves területek lecsapolása miatt számos helyen alakult már ki az utóbbi évtizedekben szárazság olyan helyeken, ahol azelőtt bőséges vízi vegetáció élt. A fokozott ivóvíz-igény a vezetékes víz nagy mennyiségben és túlzott mértékben történő tisztításához vezet, nem beszélve a nagyarányú klórozásról és a vízkeménység fokozó kálium és kalcium sók hozzáadásáról. A túlzott mértékű vízfogyasztáshoz az is hozzájárul, hogy ivóvíz minőségű vízzel fürdünk és öblítjük le a WC-t.

A tisztítatlan vagy csak minimális mértékben tisztított szennyvizek súlyosan veszélyeztetik a folyó- és állóvizek, valamint a tengerek vízminőségét. A nagy mennyiségű szervesanyag-kibocsátás, amely az algák elszaporodását okozza, a vizek eutrofizációjához vezet, amely miatt a víz oxigénszintje alacsony lesz. Ennek következtében számos vízi állat nem jut elegendő oxigénhez, ezért elpusztul. További gondot jelent a szennyvizekkel együtt a vizekbe jutó nehézfémek és egyéb veszélyes anyagok mennyisége. A nehézfémek a vízi élőhelyek táplálékláncába bejutva a szervezetben felhalmozódnak.

A szennyvizek nemcsak a felszíni, hanem a felszín alatti vízkészleteket is veszélyeztetik.

A vízszennyezés hatásai legtöbb esetben a szennyezés helyétől távol érezhetők és tapasztalhatók meg. A legfőbb szennyezési források: ipartelepek, mezőgazdaság, lakossági szennyvizek. Egy fesztivál esetében a konyhai, élelmiszer eredetű, a fürdéssel, tisztálkodással, tisztítással együtt járó és a fesztivál helyszínén levő kertészeti jellegű vízhasználat jelentkezik.

2.7 HULLADÉK ÉS KÖRNYEZET

A fesztiváli lét természetes módon fogyasztással jár, és sok esetben a hőség és hangulat jóval nagyobb mennyiségű fogyasztással jár mint az a hétköznapi háztartásunkban megszokott. Egy-egy forró nyári napon italokból a napi 1.5 literes szükséglet 3-4-szerese is elfogy fejenként, és a különböző fesztiváli büfék, látvány-sütödék és édességárusok kínálatának is könnyebb elcsábulni. Ezen kívül a fesztiválok bazárai is ontják a termékeket, melyekből már sok a fesztivál ideje alatt válik hulladékká.

A legszembetűnőbb az italfogyasztás hulladéka. A fesztiválszemét felét az italok csomagolásai adják. A magyar rendezvényeken még elvétve sem találkozunk újrahasználati rendszerekkel, így jellemző az eldobós palack és pohár minden ital esetében.

Jelentős hányada a fesztiválszemétnek az ételek maradékai és az elfogyasztásukhoz (el)használt eszközök, tányérok, eldobó evőszközök. A népegészségügyi előírások és kényelmi meggondolások arra ösztönzik a vendéglősöket, italárusokat, hogy még a helyben fogyasztott termékeket is eldobható eszközökből, csomagolásokban kínálják.

Ezen kívül se szeri se száma a bóvliárusoknak sem, akik a hangulat fokozás érdekében kínálják egyszer használatos kellékeiket, termékeiket. A rendezvény programjairól is ingyenes füzetekből, brossúrákból tájékozódhatunk.

Ennek eredményeképpen egy 200 000 fős több napos magyar fesztiválon 1000-1500 m³, 80-120 tonna szilárdhulladék képződik, ami fejenként 5-10 liter, 0.5-0.8 kg fesztiválszemét. Ez a normál otthoni szeméttermelésünk kétszerese.

A szemét okozta környezetterhelés nehezen mérhető CO² kibocsátásban, vagy energiafelhasználás pazarlásában. Konkrétan kimutatható, hogy egységnyi szeméttelepre kerülő hulladék milyen energiapazarlás és anyagveszteség, hiszen mint nyersanyag elvész, és mint termék elsődleges nyersanyagforrásokat igényelt és környezetterhelést okozott előállítása során.

Néhány jellemző adat:

• A papírgyártásban 1 tonna papírhulladék kb. 6 szál 20 méter magas fa anyagával egyenértékű;
• 1 m³ műanyaghulladék újrahasznosítása kb. 1 200 MJ energia-megtakarítást jelent a hagyományos nyersanyagforrásokból táplálkozó termékgyártással összehasonlítva;
• Az elsődleges nyersanyagok felhasználásával szemben 1 tonna üveg hulladék visszaforgatása közel 14 000 MJ energia megtakarítást eredményez;
• Környezetünkbe jutva 1 kg használt elem legalább 8 m³ élővíz elszennyezésére képes;
• Egy szeméttelepen 1 tonna szelektíven gyűjtött hulladék kb. 12 m³ helyet foglal(na) el.

Vissza a tartalomjegyzékhez