3. AZ IDEÁLIS ZÖLD FESZTIVÁL
"Csak fotókat hozz és csak lábnyomokat hagyj!"
Sierra Club
Mint már említettük, a fesztivál a turizmus egyik válfaja. Ahogy H. Boers és M. Bosch írja A Föld mint üdülőhely című könyvben "a környezet rövid és hosszú távú érdekeit egyaránt szem előtt tartani: ez az ellenőrzött keretek közt tartható turizmus alapgondolata". Alapelvei pedig a következők:
- Az erőforrások ellenőrzött keretek között történő felhasználása.
A természeti, társadalmi és kulturális erőforrásokkal való gazdálkodás, illetve ellenőrzött keretek között történő felhasználásuk biztosítása alapvetően fontos feladat, és elsősorban a hosszú távú üzleti érdekek előtérbe helyezését feltételezi. - A túlzott mértékű felhasználás korlátozása és a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése.
A túlzott mértéku fogyasztás visszaszorítása és a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése révén elkerülhetők a csupán rendkívül költséges eljárással helyreállítható hosszú távú környezeti károk, s e két probléma megoldásával az idegenforgalom is fejlődésének egy magasabb szintjére léphet. - A változatosság megőrzése.
A természeti, társadalmi és kulturális változatosság megőrzése, a sokféleség bővítése a távlatokban gondolkodó, ellenőrzött keretek között tartható turizmus alapvető feltétele, amely megfelelő alapot képez a turizmus jövőbeni fejlődéséhez. - Az idegenforgalom bevonása a távlati fejlesztési koncepciókba.
Az idegenforgalmi fejlesztési terv, amelyet a nemzeti és helyi stratégiai fejlesztési koncepció keretein belül dolgoznak ki, s amelyet a környezetvédelmi hatásvizsgálatnak vetnek alá, növeli a turizmus hosszú távú életképességét. - A terület gazdasági fejlődésének előmozdítása.
Az idegenforgalmi szektor, amely működése során az adott területen folytatott gazdasági tevékenységek széles skáláját támogatja, egyrészt előmozdítja a helyi gazdaság fejlődését, másrészt kivédi tevékenységének környezetkárosító hatásait. - A helyi közösségek bevonása az idegenforgalmi fejlesztésekbe.
A helyi közösségek tagjainak az idegenforgalmi szektor tevékenységeibe, illetve az iparágat érintő kérdésekbe történő bevonása nem csupán a közösség és annak környezete számára jelent előnyöket, de növeli a magasabb minőségi színvonalon működő idegenforgalom ismertségét, és megvalósítása során a közösség tagjai a gyakorlatban szerezhetnek tapasztalatokat a turizmus a formájának működéséről. - Kapcsolatok fenntartása a legjelentősebb helyi szervezetekkel és a nagyközönséggel.
Alapvetően fontos tárgyalási kapcsolatok fenntartása az idegenforgalmi szektor és a helyi közösség, illetve annak szervezetei és intézményei között, hiszen e csoportok tevékenységeiket szükségszerűen egymás mellett végzik; az ennek során feltételezhetően kialakuló érdekkonfliktusok lehetőség szerint feloldására kell törekedni. - Az alkalmazottak képzése.
Az alkalmazottak számára szakképzés biztosítása, valamint a létesítmény különböző munkaköreinek helyi és a terület sajátosságait jobban ismerő munkaerővel való betöltése mind hozzájárulnak az idegenforgalmi termék és szolgáltatás minőségi javulásához. - Felelős idegenforgalmi marketingpolitika kidolgozása.
Az idegenforgalmi marketing és kommunikáció, mely részletes és a környezet iránt érzett felelősséget tükröző információs anyaggal látja el a turistákat, a fogadóterület természeti, szociális és kulturális értékeinek tiszteletben tartására ösztönzi, s egyben megelégedéssel tölti el az igényes látogatót. - Kutatómunka végzése.
A szakmai területen végzett kutatómunka és elemzés alapvetően fontos feltétel a felmerülő problémák megoldásához, valamint ahhoz, hogy a fogadóterületek, az idegenforgalmi szervezetek és a fogyasztók egyaránt élvezhessék a turizmusból származó előnyöket.
Forrás: H. Boers, M. Bosch: A Föld mint üdülőhely
A fesztiválok szervezése során jelentkező anyag és energiaforgalmat szemlélteti az alábbi ábra. Itt az alapanyagok, miután a rendezvénynek vége van, hulladékként, szemétként jutnak a levegőbe, vízbe, talajba.
A fenntartható fesztivál:
A fenntarthatóság elveinek megfelelő fesztiválszervezést a következő ábra mutatja be. A felhasznált anyag és energia ez esetben alapvetően kevesebb, és azt a használat után megfelelő módon kezelik, válogatják, tisztítják. Így a fesztivál az anyagok természetes körforgásának részeként működik.
Az ideális fesztivál tekintettel van a környezete eltartóképességére, azaz nem használ több erőforrást (anyagot, energiát), mint amennyi újratermelődni képes, illetve kibocsátásai (légszennyezés, szennyvíz, szilárd hulladék) révén nem terheli környezetét annál jobban, mint amennyire az feldolgozni képes a terheléseket.
3.1 HOGYAN MÉRHETŐ A TERMÉSZET ELTARTÓKÉPESSÉGE?
Az eltartóképesség mérése igen nehéz, hiszen egy dinamikus, komplex rendszerről van szó, mely nemcsak térben, de időben is változik. Vannak bíztató kísérletek, ilyen például az ökológiai lábnyom számítás, mely azt mutatja meg, hogy egy-egy ember vagy közösség tevékenységeinek fenntartható módon történő biztosításához mennyi földterület szükséges. Ezek alapján akár egy fesztivál ökológiai lábnyoma is kiszámítható, de még nagyon nagy a bizonytalanság az adatokban, a módszertan finomításra szorul, hogy a helyi adottságokhoz jobban lehessen igazítani. Éppen ezért a megelőzés elvét szem előtt tartva mindig a környezetterhelés minimalizálására kell törekednünk.
Egy kis elmélet: I=PAT
Paul és Anne Ehrlich 3 változó szorzataként határozza meg egy adott közösség környezeti hatását (I=impact). E 3 változó a népesség (P=populáció), az egy főre jutó fogyasztás (A=affluance) és az egységnyi fogyasztásra jutó környezeti kár (T=technology).
P - Populáció: a fesztivál látogatóinak száma
A fesztivál sikerességének egyik hagyományos mutatója a látogatók száma, ugyanakkor minél több vendég érkezik, annál jobban terhelik környezetüket. A látogatók létszámát nehéz korlátozni, de tekintettel kell lenni mind az adott természeti környezet eltartóképességére, mind pedig az épített infrastruktúra befogadóképességére. És arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a zsúfoltság már a rendezvények élvezeti értékét is csökkentheti, és legközelebb nem jönnek el az elégedetlen vendégek.
A látogatók számát több módon tudjuk befolyásolni:
- Korlátozott számú jegyek elővételben történő árusításával biztos eredményt érhetünk el.
- Drága belépőjegyek távol tarthatják a látogatók egy részét, ekkor viszont a gazdagabb, de talán kevésbé tudatos fogyasztók részvételére számíthatunk, ezért nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk majd a szemléletformálásra.
- Az előre meghirdetett szigorú házirend, vagy korlátozott szolgáltatások elriaszthatják a kevésbé környezettudatos látogatókat, így garantált a látogatók alacsony fogyasztási szintje is.
- A fesztivál korlátozott körben való meghirdetésével várhatóan kevesebb vendégünk lesz, de ezzel azt is kockáztatjuk, hogy túl kevesen jönnek el.
A - "Affluance": a fesztivál látogatóinak fogyasztási szintje
A látogatók hétköznapi fogyasztási szokásaiktól nehezen térnek el az ünnepnapok, fesztiválok idején, sőt hajlamosabbak többet fogyasztani a megszokottnál. Ezért is fontos, hogy ha teljesen nem is korlátozzuk fogyasztásukat, de tudatosságuk növelésével és anyagilag is ösztönözzük őket a mértéktartásra.
Egy fesztivál sikerességének, a látogatószám mellett a másik hagyományos mércéje, az egy látogató által elköltött pénzmennyiség: minél több pénzt költ el egy vendég, annál több bevételhez jutnak a szervezők. Ma a termékek, szolgáltatások ára általában nem tükrözi az általuk okozott környezetterhelés mértékét, ezért egy fenntartható fesztivál jó alkalom lehet arra, hogy ezt a két dolgot összekapcsoljuk, szaknyelven szólva internalizáljuk az externális költségeket, avagy érvényesítsük a szenynyező fizet elvét.
A fesztivált eleve szervezhetjük úgy, hogy nem kívánunk átlag feletti igényeket kielégíteni. Ekkor fennáll annak a veszélye, hogy csak környezettudatos vendégeink lesznek, vagy a látogatók magukkal hozzák a nem kívánt termékeket (pl. alkohol, energiaital, stb.).
Ha mégis elérhetővé kívánunk tenni különleges szolgáltatásokat, termékeket, akkor érvényesítsük a szennyező fizet elvet, azaz az ilyen szolgáltatást nyújtóktól többletbevételt kérünk, hogy azzal vagy közvetlenül (szemétdíj), vagy közvetve (helyi környezetvédelmi programok támogatása) kompenzálni tudjuk a magasabb környezetterhelést. Ez lehet például magasabb helypénz, amelyet a vállalkozó kénytelen ráterhelni a fogyasztóra.
Emellett fontos, hogy tájékoztatással, szemléletformálással is tudatosítsuk a látogatókban azt, hogy az egyes szolgáltatások igénybevétele milyen környezeti terheléssel jár. (T - technológiai tényező)
Magyarlukafán a Vendel napi búcsún a kézművesstandokat ingyen lehet felállítani, míg a "hagyományos" vásári műanyag-árusoktól viszonylag magas összegű helypénzt szednek, ezért a tartós értékeket képviselő portékák olcsóbban, míg a hamar szemétté váló termékek drágábban kaphatók. Így kielégíthető minden vásárra látogató igénye, de pénztárcájukon keresztül figyelmük a tartós értékek felé terelődik. Több éves tapasztalat, hogy a helypénz-rendszer hatására a kézművesek szívesen jönnek, a bóvli-árusok pedig évente cserélődnek.
T - Technológia:
A fesztiválon alkalmazott technológiák környezetterhelése
Az alkalmazott technológia, amellyel előállítanak egy adott terméket, vagy egy adott szolgáltatást nyújtanak a fesztiválon, alapvetően meghatározza a környezetterhelés mértékét. Erről érdemes bővebben is szót ejtenünk.
3.2 A LOW-TECH - SOFT-TECH - HIGH-TECH, AVAGY A MINIMÁLIS TECHNIKAI SZINTTŐL, A SZELÍD TECHNOLÓGIÁKON ÁT A LUXUSFESZTIVÁLIG
A fesztivál szervezői többféle megoldás közül választhatnak a célközönség, a helyszín, a programok, a költségvetés, az infrastruktúra és az elérni kívánt környezeti hatás csökkentése függvényében.
Környezeti szempontból alapvetően fontos, hogy a fesztiválszervezők hogyan állnak hozzá a technikai fejlődés mai szintjéhez. Kicsit konkrétabban fogalmazva ez azt jelenti, hogy alkalmazzák-e, és ha igen, akkor milyen szinten a XXI. század fogyasztói társadalmának igényeire építő technikai berendezéseket és megoldásokat. Vagy megelégszenek olyan, néha többletráfordítást igénylő megoldásokkal, amely nagyságrendekkel csökkenthetik a környezetszennyezést.
A low-tech fesztivál lényege, hogy minél kevesebb technikai, technológiai eszközt alkalmaznak. Ez a fesztiváltípus alapvetően alacsony költségvetéssel, szerényebb programokkal valósul meg. "Nomád" helyszínen csináld-magad módszerekkel, megoldásokkal, kisebb célközönség számára szervezik. Ez esetben a környezetterhelés általában alacsony marad. Ide sorolhatók a nemzetközi fesztiválok közül az évente változó helyszínen megrendezésre kerülő Rainbow és az Ecotopia táborok.
A high-tech fesztivál ezzel szemben, a kor anyagi szintjének és technikai vívmányainak megfelelő berendezéseket és megoldásokat vonultatja fel. A cél minél több ember figyelmének felkeltése és odacsábítása, a legnagyobb sztárok mellett a legfrissebb újdonságnak számító szórakoztató-elektronikai berendezések és számítástechnikai újdonságok szerepeltetése. A média számára ezeken az eseményeken a legfontosabb hírértéke a nézőszám nagyságának, az elfogyasztott étel, ital és villamos energia mennyiségének, a termelt szemét nagyságrendjének van. Nem véletlenül. Ezek azok a mutatók, amelyeket célszerű lenne ellenőrzött keretek között tartani.
Mind a low-, mind a high-tech és a köztük levő átmeneti megoldások megvalósíthatók környezetszennyező vagy környezetbarát módon. Vannak olyan ötletek, megoldások, berendezések, amelyek "szelíd technológiaként" kompromisszumot jelentenek a mai embernek, alacsonyabb környezetterhelés mellett használják ki az új technológiák által nyújtott előnyöket.
A szelíd technológia olyan technológia, amely
- könnyen alkalmazható,
- viszonylag alacsony tőkeigényű,
- kis energiaszükségletű,
- helyi, természetes erőforrásokat és munkaerőt használ,
- a környezeti értékeket megőrzi, a környezeti tényezőket javítja.
A szelíd technológiák használata
- tudatosítja az emberiség és a természet közti kölcsönös függőség és egymásra hatás folyamatait,
- fenntartja és javítja a természetes ökoszisztémák állapotát,
- elősegíti, hogy hosszú élettartamú, értékes termékeket állítsunk elő,
- a helyi erőforrásokat részesíti előnyben és természeti erőforrások fel használásának csökkentését eredményezi,
- a megújuló energiaforrásokra koncentrál,
- kevesebb anyag felhasználásával jár,
- csökkenti a keletkező melléktermékek, hulladék mennyiségét, azokat alapanyagként kezeli,
- nem jár mérgező és káros anyagok felhasználásával és gyártásával,
- a szükséges szolgáltatásokra és nem a termékekre koncentrálnak,
- a helyi közösségek hosszú távú gazdasági életképességét növelik.
A szelíd technológiai megoldásokat alkalmazásával a low-tech fesztivál esetén növelhetjük a komfortérzetünket, míg high-tech fesztivál esetén csökkenthetjük a magas környezetterheléssel járó tevékenységek hatását.
Egy feltételezett környezetbarát low-tech, csináld-magad fesztivál sajátosságai a következők lehetnek:
- A helyszínen "vadkemping", közművek nincsenek.
- A szállás sátorban.
- Áramellátás kisteljesítményű szélturbinával, napelemekkel, emberi erővel termelt energiával.
- Közlekedés a helyszínre vonattal, kerékpárral, autóstoppal történik.
- A helyszínen szelektív hulladékgyűjtés működik, a hulladékot a szervezők/résztvevők viszik el a fesztivál végén.
- Un-plugged, akusztikus koncertek.
- Az ételeket a szervezők és a résztvevők készítik együtt.
- A programok közt például alternatív technológiai műhelyek is vannak.
- Fürdéshez napenergia szolgáltatja a meleg vizet.
- Komposzt WC-k működnek.
Egy profi módon megszervezett high-tech fesztivál a következő megoldások használata esetén lehet környezetbarát:
- A helyszín infrastruktúrája, épületei hosszú távra tervezettek, lehetővé teszik az egyedi céloknak megfelelő átépítést, bővítést.
- A világítást az épületeken belül és a szabad téren is energiatakarékos izzókkal oldják meg. Mozgásérzékelők és időkapcsolók szabályozzák a világítást.
- A fesztivál, (ahol lehet) zöld energiát vásárol a szolgáltatótól.
- A közlekedést elektromos és megújuló energiaforrást hasznosító járművekkel oldják meg.
- A vízhasználatkor automatikus kapcsolók szabályozzák a vízfogyasztást.
- A mobiltelefonok, hordozható számítógépek és egyéb eszközök akkumulátorainak töltésére alternatív energiaforrásokat használnak.
3.3 A ZÖLD FESZTIVÁL ELŐNYEI
Egy környezetbarát elvek alapján megszervezett fesztivál nemcsak a környezet állapota szempontjából előnyös. Az előző fejezetben témánként bemutatott negatív környezeti hatások elkerülhetők gondos és racionális környezeti stratégiával, és a rendezvénynek végül pozitív hatása lehet a helyi közösség számára, a látogatók számára, a fesztivál sajtóvisszhangjára, ráadásul javulhatnak a rendezvény gazdasági mutatói is.
A környezet számára nyilvánvaló előnyök az alacsonyabb levegőszennyezés és CO2 kibocsátás, alacsonyabb anyagfelhasználás, kisebb mértékű energiafogyasztás, racionálisabb vízhasználat és szennyvízkezelés/tisztítás.
A helyi közösség aktívan részt vehet a nagyszámú látogató kiszolgálásában. A munkaalkalmakon kívül, ami a fesztivál szervezésében és közvetlen lebonyolításában adódik a helyi vállalkozók, mint beszállítók vehetik ki a részüket a haszonból, a helyi termelők szolgáltathatják az élelmiszert, italokat, építhetik ki a hiányzó infrastruktúra elemeit. A kevesebb hulladék miatt a regionális hulladéklerakó lassabban telik meg. Az újra felhasznált anyagok mennyisége új munkahelyeket teremt a reciklálással, újrahasznosítással foglalkozó iparban, nő az újrahasznosított anyagok mennyisége. A média nyilvánossága miatt nő a lakosság környezettudatossága.
A zöld értékeket kiemelő, jól szervezett kommunikációs stratégia hozzájárulhat ahhoz, hogy a rendezvény előtt, közben és után megjelenő publikációk száma növekedjen, a cikkek pozitívan számoljanak be az eseményről, és a fesztivált nagyobb számú résztvevő látogassa. Ez utóbbival persze vigyázni kell, hiszen a több látogató, több környezeti terhelést is jelent, de erről még szót ejtünk a szervezés fejezetben.
Jó szervezés és sikeres lebonyolítás után a következő pontokon jelentkezhetnek megtakarítások:
- Kevesebb anyag, kevesebb csomagolóanyag felhasználás - csökkennek a szállítási költségek, csökken a keletkező szemét elszállításának költsége.
- Kevesebb, szelektíven gyűjtött hulladék - az elszállítás költségei csökkennek.
- Kisebb mértékű vízfogyasztás - a víz- és csatornadíj alacsonyabb.
- Helyi termékek, szolgáltatások - a kisebb szállítási költségek miatt alacsonyabb ár.
- Alacsonyabb energiafogyasztás - alacsonyabb a költség.
- Megújuló energiát hasznosító berendezések használata - kisebb energiaköltség.
- A hulladékcsökkentési stratégia a beszerzési költségek csökkentését is eredményezheti.
Utoljára módosítva: None, 2006. 11. 20. 12:50

