Az első biomassza falufűtőmű Magyarországon

A helyszín egy nyugati határon elhelyezkedő kis falucska: Pornóapáti. Sok próbálkozás után Magyarországon elsőként itt valósult meg egy biomassza tüzelésű falufűtőmű, most 2005 őszén. Az alapvetően osztrák minta alapján létrehozott fűtőmű a falu fűtését és használati melegvíz ellátását képes teljesen biztosítani, vagyis a falu ezen energiákat saját területéből képes előállítani. Ez egy igen határozott és reménykeltő lépés a fenntarthatóság felé hazánkban.

A megvalósult biomassza tüzelésű rendszer leírása Pornóapátiban

A fűtőmű a falu súlypontjában helyezkedik el egy az önkormányzat tulajdonában lévő beépítetlen telken. Az épület két nagyobb helyiségből áll. Az egyikben két darab egyenként 600 kW-os kazán van, amelyek egymásnak tartalékai. A kazánok max. 95 °C-os vizet képesek előállítani. A kazánokhoz tartozik még egy 10 m³-es hőtároló puffer tartály is. A másik helyiségben a faaprítékot tárolják, összesen 400+120 m³ befogadóképességgel. Ugyanitt található a kazánetető keresztszállító, amely hidraulikus mozgatású, és a tüzelőanyagot a tüzelőberendezésbe tolja. A tüzelőanyag csak bio faapríték és fűrészpor lehet, amely nem tartalmazhat vegyszereket. A meleg víz hőszigetelt távhővezetékeken keresztül jut el lakásokba és intézményekbe. A gerinchálózat hossza 2400 m, a bekötővezetékek hossza 1500 m. A keringetett vízmennyiség 32,5 m³/h. A fogyasztók csatlakoztatásánál egy csatlakozó szekrény került beépítésre, amely egyebek mellett tartalmazza a hőcserélőt és a hmv kör keringető szivattyúját. A rendszer alapvetően egy nyári 2 hetes karbantartási időszakot leszámítva egész évben üzemel, nyáron csak használati melegvizet szolgáltat. A rendszer teljesen automatikus üzemű, távfelügyelt. A faapríték a szomszédos fafeldolgozó üzemből, a közeli erdők ipari célokra alkalmatlan faanyagából származhat, és elegendő mennyiségben áll rendelkezésre.

A kiépített rendszer főbb adatai:

• Az összes hőteljesítmény igény: 1150 kW,
• A tervezett tüzelőanyag felhasználás: 1220 t/év
• A tervezett éves hőleadás: 8215 GJ

A faluban jelenleg 86 háztartás és 11 közület igényelte ezt a fajta fűtést.

A biomassza falufűtés hatásai a környezetre és az életminőségre

A biomassza tüzelés egyik legfontosabb hatása a fosszilis energiahordozók kiváltása, amelyek nagymértékben szennyezik a légkört. Például a CO₂ többletkibocsátás teljesen megszűnik, de az egyéb légszennyező anyagok kibocsátása is csökken. A keletkező szilárd égéstermék mennyisége is drasztikusan lecsökken, az eddigi szén és fatüzeléshez képest Pornóapátiban. Eddig évente 116 t környezetszennyező hamu/salak keletkezett, helyette most 22 t fahamu képződik, amely a természetbe visszajuttatható.

A biomassza hosszú távon újratermelődik a fosszilis energiahordozókkal ellentétben, amelyekből véges készletek vannak a Földön, ezért hosszú távon nem fenntartható megoldás az energiaellátásra.

Egy biomassza falufűtőmű előnye az ország energiaellátásától való függetlenség is. Mivel a saját területén keletkező biomasszát használja fel, fűtés és hmv ellátás tekintetében autonómiát élvezhet a falu. Az országos energiaárak változásától függetlenül itt állandóbb és olcsóbb árakra lehet számítani, másrészt az energiahordozókra költött pénz is a régióban marad.

Nem elenyésző az a tény sem, hogy egy ilyen fűtőmű munkalehetőséget teremt néhány helyi családnak a fakitermelés, aprítás, szállítás, gyártás, üzemeltetés stb. által.

A település lakóinak összetartó képessége is javul a fűtőmű közös létrehozása és üzemeltetése által, emellett sajátjuknak érezhetik a művet.

A biomassza energetikai hasznosítása hazánkban

A biomassza javarészt a mezőgazdaságból és erdőgazdálkodásból keletkezik. Ez utóbbi lehet alacsonyabb rendű faanyag, a fakitermelés és feldolgozás mellékterméke, vagy kifejezetten energetikai célú ültetvény. Magyarországon jelenleg évente 1,5 millió m³ fa marad az erdőkben mint vágási apadék, ez a kitermelt mennyiségnek mintegy 20%-a. A gazdaságosan begyűjthető famennyiség közel 4 millió m³ lehetne, de jelenleg ennek csak töredékét hasznosítják. Ezen faanyag mennyiség energiatartalma 35,6 PJ.

Megvalósult magyarországi példák biomassza tüzelésű fűtőművekre

2003-ban adták át Körmenden az 5 MW teljesítményű fűtőművet, amely a város távhőszolgáltatásának 70-75%-át fedezi. Ez nagyjából 2000 lakás és néhány közintézmény fűtését oldja meg. Évente 6 ezer tonna biomasszát igényel a fűtőmű, amit a kistérség faipari cégeinek melléktermékéből fedez.

Szombathelyen egy 7,5 MW-os fűtőmű működik, 2000 lakást távfűtés és melegvíz szolgáltatását biztosítva.