Ellenőrző lista

Ezt a fejezetet annak érdekében fejlesztettük, hogy egy ellenőrző listával segítsük a fejlesztési ellenőrző tisztségviselőket, a politikai döntéshozókat és a tervezőket abban, hogy felbecsülhessék egy-egy fejlesztési projekt mennyire tartalmazza a fenntarthatóság elveit.

Az ellenőrző lista kérdései követik a kézikönyvnek a szerkezetét, sorban haladva: a helyi startégiától a többi döntésen keresztül, melyek magukban foglalják az épület részletterveit is.

A kérdések azokon a pontokon alapulnak, amelyek a további fő szövegben mélyebben is kifejtésre kerülnek. A fejezet nem tekinthető úgy, mint egy részletesebb fejezet helyettesítője, a tervezési útmutató csupán akkor hatékony, ha minden résztvevő megérti az alapelveket és a tudást, amelyen az elvek alapulnak, így a haladva a részletes megfontolások felé a gyakorlatban.

Az ellenőrző lista nem egy átfogó lista minden témára a tervezéshez tartozó témában, ahelyett azokra a területekre koncentrál, amelyek közvetlenül a fenntarthatóságot foglalják magukba.

Miközben ezzel foglalkozunk, a hagyományos tervezés szélesedik minden irányban, a stratégiai szinttől a részlettervekig. Azt sugallja, hogy bármekkora is a fejlesztés volumene vagy területe, az egész ellenőrző listát használni kell, mert elkerülhetetlenül kapcsolatba kerülünk az energiával vagy a környezetre gyakorolt hatással.

Tudjuk, hogy egy fejlesztés lehet kevésbé optimális a fenntarthatóság tekintetében, kezdve a helyszíntől, a használattól és más tényezőktől, amelyek lehetnek politikai, kereskedelmi, vezetési pénzügyi vagy technikai megfontolások, amelyek mind felülírhatják a fenntarthatósági alapelveket. Mindazonáltal ezeket a tényezőket meg kell határozni, annak érdekében hogy a lehetséges negatív hatásokat elkerülhessük, vagy legalábbis azok jóvátehetők legyenek.

I) Áttekintő értékelés

• Szükséges-e a fejlesztés?
• Kapcsolódik-e meglévő nagyobb léptékű koncepciókhoz?
• Számoltak-e, ha igen milyen módszerrel, milyen időtartamra vetítve energiafelhasználást, környezetterhelést?
• Lehetséges-e máshol a fejlesztés, az milyen kondíciókkal képzelhető el?
• Van-e alternatív funkció a fejlesztési területre, az milyen kondíciókkal képzelhető el?
• Át van-e gondolva a jövőbeni fejlesztés koncepciója az adott területen?
• Bevonták-e a jövőbeni, illetve környékbeli lakókat, felhasználókat a tervezésbe?

II) A kiválasztott terület értékelése

• Volt-e a terület valaha beépítve?
• A koncepció használja-e a területen lévő épületállományt?
• Van-e infrastruktúra, milyen közintézmények vannak az adott területen?
• Van-e fölös infrastrukturális kapacitás?
• Városközponttól való távolság?
• Hogyan illeszkedik a meglévő, a fejlesztési területet körülvevő településstruktúrába?
• Tervezett beépítés sűrűsége?
• Munkahely, szórakozás, kultúra, egyéb funkció van-e a fejlesztési tervben?
• Az egyéb funkciók telepítésének sűrűsége, a megközelítés módja?
• A meglévő/tervezett úthálózat lehetővé teszi-e a gyalogos, kerékpáros közlekedést?
• A tömegközlekedési megállók valamelyike minden lakóegységből megközelíthető-e gyalogosan 400 m-en belül?
• Volt-e közlekedéstervező bevonva?
• A terület talajtani képességei?
• A terület topográfiája, kitettsége?
• Milyen növényzeti adottságok vannak a területen?
• Vannak-e fagyveszélyes, illetve szélnek erősen kitett területek a fejlesztési területen?
• A fejlesztési elképzelések lehetőséget kínálnak-e a növények teljes évben jelentkező hőcsillapító hatásainak kiaknázására?
• Zöld felület / burkolt felület arány?
• A tervezett utcák, közterek lehetővé teszik-e minden épület dél + 30-45°-os tájolását?
• Meglévő, illetve a tervezett épületek mennyire árnyékolják le a terület meglévő és tervezett épületeit (földszintre értelmezve)?

III) Épület, épületgépészet, üzemeltetés

• A napenergia aktívan és passzívan hasznosítható-e?
• Geotermikus energia hasznosítható-e?
• Biomassza hasznosítható-e, hol van a közelben biomassza felesleg, milyen mennyiségben?
• Vannak-e rekultiválható hulladéklerakók a közelben?
• A tervezett állapotban, illetve a közeljövőben megoldható-e a távhő rendszer, kapcsolt hőtermelés alkalmazása?
• Van-e a fejlesztési koncepcióra szóló energiastratégia?
• Ezt mennyire egyeztették közművekkel, mennyire vág egybe a nagyobb léptékű fejlesztési elképzelésekkel?
• Van-e követelmény az egyes épületek energiahatékonyságára?
• Minden helyiség természetes világítása és szellőzése megoldott-e?
• Nyílászárók-falfelületek arány az épületek északi/keleti/nyugati/déli homlokzatain?
• Épületek, épületszerkezetek egyszerű karbantartása megoldott-e?
• Minimalizáltak-e a hőveszteségek, maximalizáltak-e a nem hagyományos energiaforrások használata?

IV) Anyaghasználat

• Alacsony energiatartalmú építőanyagokat építettek-e be?
• Meglévő szerkezeteket hasznosítottak-e?
• Definiálták-e a helyi építőanyagokat, vizsgálták-e az alkalmazás lehetőségeit?
• Szerkezetek áttekintése az energetikai követelmények függvényében.
• A szerkezeteket végiggondolták-e passzív napenergia hasznosítás szempontjából?
• A nagy energiaigényű szerkezeteket tartós funkcióra építették-e be?