Ön itt áll: Főoldal Leírások A fenntartható építés szakmapolitikai háttere
Kapcsolodó keresések
Egyszerű keresés:
 
Olyan oldalak keresése, amelyek kapcsolódnak ahhoz amire rákattintok:  
Összetett keresés:
 
Olyan oldalak keresése, amelyek a bepipáltak közül
  Norvég támogatás segítségével létrehozva/módosítva
mindegyikhez
bármelyikhez
kapcsolódnak.
 
Bejelentkezés


Elfelejtette jelszavát?
Új felhasználó?
Támogatóink

2009-ben:

Támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson
és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

norway grants
eea grants
NFUKvVM

2007-ben:

Környezevédelmi és Vízügyi Minisztérium

2006-ban:

Környezevédelmi és Vízügyi Minisztérium
Naplopó Kft.
Nemzeti Civil Alapprogram
Soros Alapítvány
Szakszer Kft

2005-ben:

Kardos Labor
Naplopó Kft.
Orange6 Kft.
Seeger Engeneering AG
Soros Alapítvány

2004-ben:

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Naplopó Kft.
Nemzeti Civil Alapprogram
Szakszer Kft.

2003-ban:

Környezevédelmi és Vízügyi Minisztérium
Szakszer Bt.
Szécsi Ilona

S. P. Office Kft.
Irtekis Kft.

 
Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek

A fenntartható építés szakmapolitikai háttere

A cikk a környezetpolitika építésüggyel és az építésügy környezettel és fenntarthatósággal kapcsolatos vonatkozásait mutatja be.

Tartalom

Bevezetés

A fenntartható építés fogalma

“Egészséges épített környezet létesítése és felelős fenntartása az erőforrások hatékony kihasználásával, ökológiai elvek alapján”

(C. Kibert; CIB 1994 Tampa)

A fenntarthatóság és építészet kapcsolatáról bővebben a bevezető cikkben lehet olvasni. A fenntartható építés mint egy horizontális téma, több szakpolitikát érint, ebben a cikkben elsősorban a környezetpolitika építéssel kapcsolatos vonatkozásai illetve az építésügy környezettel, fenntarthatósággal kapcsolatos vonatkozásai kerülnek ismertetésre.

A szakpolitikai eszközök általános ismertetése után a globálistól a helyi szintű szakpolitikai példákat olvashatják.

Szakpolitikai eszközök

Szakmapolitikai nyilatkozatok

Ide tartoznak azok a nem kötelező érvényű nyilatkozatok, programok, stratégiák, karták, amelyek ajánlásokat fogalmaznak meg, jellemzően önkéntesen csatlakoztak hozzá az aláírók. A vállalások az aláírókon nehezen számonkérhetőek, azok betartását ritkán ellenőrzik, ugyanakkor fontos hivatkozási alapot jelenthetnek a jogszabályok és támogatási rendszerek megalkotásánál illetve kritikájánál. Ezen, többnyire nemzetközi dokumentumoknak lehetnek kötelező érvényű vonatkozásai, melyeket többnyire már állami, helyi szintű jogszabályok határoznak meg. Ezen dokumentumok közül egyik legelső és legátfogóbb az ENSZ Riói konferenciáján születetett, Agenda 21 - Feladatok a XXI. századra című nyilatkozat, melynek építésre vonatkozó részéről bővebben is olvashatnak itt.

Jogi eszközök

Az építésügy szabályozása az Európai Unióban alapvetően tagállami hatáskörbe tartozik, ugyanakkor az épületek energiateljesítményéről szóló Európai Parlament és a Tanács 2002/91/EK irányelv is kötelező érvényű a tagállamokra, azonban azoknak a pontos szabályozását a tagországoknak maguk kell megalkotni. Így született meg többek között az épületek energiatanúsításával kapcsolatos hazai rendeletek, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet és az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet.

Egy nagyon érdekes hazai kezdeményezés a fenntartható építés érdekében a Klímatörvény, mely adóreformjával forrásokat teremthetne az épületállomány klímabarát korszerűsítéséhez.

Gazdasági ösztönzők

A fenntartható fejlődés Herman Daly féle megközelítésében a gazdaság nem cél, hanem eszköz. (Lásd itt a definícióknál)

Bírságokkal és adókkal a környezetterhelő tevékenységektől lehet elterelni a gazdaságot, míg a támogatásokkal segíteni a fenntartható építési technológiák, gyakorlat elterjesztését. A támogatásoknak olyan gazdasági eszköznek kellene lennie, amely elősegíti a jogszabályokban előírt minimumokat meghaladó, a fenntartható fejlődést célzó tevékenységeket, fejlesztéseket.

Ide sorolhatók:

  • Adókedvezmények: ilyen volt korábban a megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések kedvezményes ÁFA-kulcsa.
    (A távhő kedvezményes ÁFA-ját is ide lehetne sorolni, de ez jelenlegi formájában "csak" szociális szempontból indokolható, környezeti szempontból nem.)
  • Különadó: ilyen lehet a környezetre káros termékek szolgáltatások különadója (pl. termékdíj)

Globális szintű szakpolitikák:

A teljesség igénye nélkül e fejezetben az ENSZ Riói konferenciájának zárónyilatkozata és az Építészek Nemzetközi Szövetségének 2009. decemberi koppenhágai nyilatkozata kerül bemutatásra.

Agenda 21 - Feladatok a XXI. századra - Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferencia (Rio de Janeiro, 1992) dokumentuma

A dokumentum 7. fejezete (A fenntartható település fejlesztés előmozdítása) az alábbi programpontokat tartalmazza (a dőltbetűsek nem kerülnek részletes bemutatásra terjedelmi és tematikai korlátok miatt) :

  1. Mindenkinek megfelelő lakás biztosítása
  2. A településgazdálkodás biztosítása
  3. A fenntartható területhasználat és -gazdálkodás tervezése és megteremtése
  4. Integrált környezetvédelmi infrastruktúra biztosítása: víz, higiénia, csatornázás és szilárdhulladék-kezelés
  5. Fenntartható energia- és közlekedési rendszerek fejlesztése az emberi településeken
  6. A településtervezés és -gazdálkodás kialakítása a katasztrófa-veszélyeztetett területeken
  7. A fenntartható építőipari tevékenységek támogatása
  8. A humán erőforrás fejlesztése és a lehetőségek bővítése a településfejlesztés érdekében

Mivel a dokumentum csak nyomtatásban érhető el, ezért a legfontosabb rész, a G. alpont részletesen ismertetésre kerül:

Alapelvek

7.67. Az építési ágazat tevékenysége létfontosságú az olyan nemzeti társadalmi-gazdasági fejlődési célok eléréséhez, mint a lakás, infrastruktúra és munkalehetőség biztosítása. Ugyanakkor az ágazat a környezeti károsodás fő forrása is lehet, ha kimeríti a természeti erőforrás-készleteket, pusztítja a sérülékeny ökozónákat, vegyi szennyezést okoz és az emberi egészségre ártalmas építőanyagokat használ.

Célok

7.68. A célok közül első az irányelvek és technológiák alkalmazása és a velük kapcsolatos információcsere, hogy lehetővé váljék az építési ágazat számára a településfejlesztési célok elérése anélkül, hogy az károsan hatna az emberi egészségre és a bioszférára; és a második az ágazat munkahelyteremtési kapacitásainak növelése. A kormányok működjenek szorosan együtt a magánszférával e célok elérése érdekében.

Teendők:

7.69. Minden oörszág a meffelelő módon és nemzeti terveivel, céljaival és prioritásaival összhangban:

  1. teremtse és erősítse meg a hazai építőanyag ipart, amely amennyire lehet alapuljon helyileg hozzáférhető természeti erőforrásokon;
  2. alakítson ki programokat annak elősegítésére, hogy az építési ágazat a helyi anyagokat használja, oly módon, hogy kiterjeszti a technikai támogatást és az ösztönző rendszereket azoknak a kisvállalkozóknak és az informális területeken dolgozók kapacitásának és gazdasági életképességének növelésére, akik ilyen anyagokat és hagyományos építési technológiákat alkalmaznak;
  3. alkalmazzon olyan normákat és szabályozási eszközöket, amelyek elősegítik az energiahatékony modellek és technológiák használatának elterjedését, valamint a természeti erőforrások fenntartható használatát gazdasági és környezetvédelmi szempontból elfogadható módon.
  4. dolgozzon ki megfelelő területfelhasználási politikákat, és vezessen be olyan tervezési szabályokat, amelyek a kifejezetten ökológiailag érzékeny zónákat védik az építkezések és az építkezésekkel kapcsolatoss tevékenységek által okozott pusztítással szemben;
  5. támogassa a munkaerőigényes építkezési és karbantartási technológiát, mert így munkalehetőséget teremt az építési ágazatban munkanélküliek számára, akik a legtöbb nagyvárosban megtalálhatók, ugyanakkor elősegíti a szakképzettség fejlődését az építési ágazatban;
  6. dolgozzon ki irányelveket és gyakorlati módszereket az infromális ágazat és az önerős lakásépítők befolyásolására, oly módon, hogy az építőanyagokat megfizethetővé teszik a városi és vidéki szegények számára, ehhez például hitelkonstrukciókat alakíthatnak ki, és megszervezhetik a kisépítkezők és közösségek építőanyag ellátását is.

7.70. Minden ország:

  1. a magán és az állami ágazat együrrműködésével segítse elő a szabad információcserét az építőipar minden környezetvédelmi és egészségügyi hatásával kapcsolatban, az információcserébe beleértve az adatbankok fejlesztését és az adatok nyilvánosságra hozatalát az építőanyagok káros környezeti hatásairól;
  2. segítse elő az adatbankok fejlesztését és az adatok nyilvánosságra hozatalát az építőanyagok káros környezeti és egészségi hatásairól, valamint hozzon jogszabályokat és teremtsen anyagi ösztönzőket az energiaigényes építőipari anyagok újrahasznosítására és az építőanyag gyártás során keletkezett hulladék energia megtakarítására;
  3. támogassa a gazdasági eszközök alkalmazását, például a termékdíjakét, hogy kiküszöbölje az olyan építőanyagok használatát, amelyek életciklusuk alatt környezetszennyezést okoznak;
  4. segítse elő az információcserét és az megfelelő technológiaátadást az összes ország, különösen a fejlődő országok számára, az építőipari erőforrás gazdálkodásre, elsősorban a nem megújuló erőforrás gazdálkodásra vonatkozóan;
  5. támogassa az építőipari és az azzal összefüggű tevékenységek kutatását, és teremtse meg és fejlessze az intérzményeket ebben az ágazatban.

A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI

a) Finanszírozás és költségbecslés

...

b) A humán erőforrások fejlesztése és a lehetőségek bővítése

...

7.73. Minden országban általános felvilágosító programokat kell kifejleszteni, a megfelelő módon, hogy növeljék az építők tájékozottságát a rendelkezésre álló fenntartható technológiákról.

7.74. A helyhatóságok vállaljanak úttörő szerepet a környezetbarát építőanyagok és az építkezési technológiák alkalmazásának elősegítésében.

Érdemes összevetni a helyi építőanyagok felhasználását előtérbe helyező 7.69. b) pontot az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelettel, mely gyakorlatilag ellehetetleníti a helyi és bontott építőanyagok felhasználását.

UIA Koppenhágai nyilatkozat - 2009. december 7.

UIA - The International Union of Architects (Építészek Nemzetközi Szervezete) a sikertelen koppenhágai klímacsúcs elején tett nyilatkozatot, melyben rámutat arra, hogy míg a 80-as években az építészek még a technikára, technológiákra koncentráltak, ma már tudják, hogy ez önmagában nem jelent megoldást. A fenntarthatóság kritériumainak megfelelő területrendezési, településrendezési és építészeti tervezéssel az épített környezet kibocsátása akár 50-80%-kal csökkenthető. Ennek érdekében 2010. folyamán kidolgozzák a "Tervezéssel a fenntarthatóságért" (Sustainability by design) stratégiát.

A nyilatkozat angol nyelven itt olvasható.

Az Építészek Nemzetközi Szövetségét 1948. június 28-án alapították a svájci Lausanne-ban, azzal a céllal, hogy összefogja a világ építészeit - nemzetiségre, fajra, vallásra való tekintet nélkül – továbbá, hogy összefogja az építészeti irányelveket, s közös szövetségbe tömörítse a nemzeti szervezeteket. Magyar tagszervezete a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ)

Európai szintű szakpolitikák

Az Európai Unió szakpolitikái közül néhány stratégia és program, együttműködés kerül bemutatásra.

LIPCSEI CHARTA a fenntartható európai városokról

A német EU elnökség idején,  2007. május 24–25-én Lipcsében tartott, városfejlesztésről és területi kohézióról szóló informális miniszteri találkozó alkalmából született megállapodás az alábbi ajánlásokat fogalmazza meg a tagországoknak és városoknak:

I. Az integrált városfejlesztési politika nagyobb mértékű hasznosítása

  • Kiváló minőségű közterületek létrehozása és fenntartása
  • Az infrastrukturális hálózatok modernizálása és az energiahatékonyság növelése
  • Proaktív innovációs és oktatási politikák

II. Kiemelt figyelmet kell fordítani a városok egészének kontextusában a hátrányos
helyzetű városrészekre

  • A fizikai környezet fejlesztésére irányuló stratégiák
  • A helyi gazdaság és a helyi munkaerő-piaci politika erősítése
  • Proaktív oktatási és képzési politikák gyermekek és fiatalok számára
  • A hatékony és megfizethető városi közlekedés ösztönzése

Forrás: Lipcsei Charta

Az EU-ban a várospolitikai nemzeti hatáskörben van, így a Charta nem jelent számonkérhető kötelezettséget sem a tagállamoknak, sem a városoknak, ugyanakkor jó hivatkozási alap a fejlesztési stratégiák, tervek, programok kidolgozásánál.

FP 7 2007-2013 - Az EU 7. kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramja

A közösségi szintű kutatás- fejlesztési együttműködés fő formáját a tagállamok által megvalósított négyéves kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramok jelentik. A keretprogramok célja, hogy a tagállamok közti kutatási együttműködések erősítésével, az erőforrások koncentrálásával olyan kutatási célok megvalósítását segítsék, melyek erősítik az európai ipar tudományos és technológiai alapjait, javítják Európa nemzetközi versenyképességét és elősegítik a társadalmi- gazdasági fejlődést.

Az Európai Tanács 2000-ben, Lisszabonban tartott ülésén megfogalmazott célkitűzések hatására - amely szerint 2010-re a Közösségnek a világ legdinamikusabban fejlődő, legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává kell válnia- az Unióban a korábbinál még erőteljesebben érvényesül a tagállami keretek között folyó kutatás- fejlesztési tevékenységek összehangolására, a kutatások szétaprózottságának csökkentésére irányuló szándék.

A kutatás-fejlesztés az, mely az oktatással és az innovációval együtt a „Tudás háromszögét” alkotják. Ezért a lisszaboni célkitűzések felülvizsgálatakor a kutatás központi szerepet kapott. A 2005. február 2.-án nyilvánosságra hozott bizottsági jelentés által kitűzött célok között szerepel többek között a kutatás-fejlesztésbe történő befektetések növelése és javítása, erős európai ipari bázis kialakítása és az innováció előmozdítása.

A támogatható témák között szerepel a környezetvédelem és klímaváltozás, fenntartható fejlődés valamint az építés (construction) is.

Az Európai Bizottság által indított CONCERTO egy egész Európára kiterjedő kezdeményezés, amelynek a célja proaktív választ adni arra a kihívásra, hogy a jövőben hogyan lehet fenntartható módon biztosítani Európa energiaszükségletének kielégítését. A jelenleg folyó 22 projektben 58 közösség vesz részt, amelyek a lehető legnagyobb mértékű energia-önellátás megvalósítására törekednek. A CONCERTO a kutatási keretprogram része, amelyet az Európai Bizottság Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatósága felügyel.

EUKN - European Urban Knowledge Network - Európai Városok Tudáshálózata

A hatékony várospolitika alakításának és meghatározásának kulcstényezője a kiemelkedő minőségű tudás és tapasztalatok megosztása. Az Európai Városok Tudáshálózatának elsődleges célja, hogy összekapcsolja az európai városokat és minden szinten lehetővé tegye a tudás elérhetőségét. A városi tapasztalatok cseréjének és az Európán belüli együttműködés ösztönzésének hozzáadott értéke rendkívül jelentős.

Az EUKN erősíti a városokat és képessé teszi őket arra, hogy tartósan és erőteljesen járuljanak hozzá egész Európa gazdasági, környezeti és társadalmi sikeréhez. Az EUKN-en keresztül egy fenntartható és hatékony városi tudáshálózat jött létre.

Hazai szakpolitikák

A hazai szakpolitikák közül bemutatásra kerülnek a 3. Nemzeti Környezetvédelmi Program építésügyet érintő részei, valamint a városrehabilitációs ÚMFT-s pályázatok kapcsán kidolgozandó Integrált Városfejlesztési Stratégia.

NKP 3 - 3. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2009-2014

A 3. NKP-t az Országgyűlés a 96/2009. (XII. 9.) OGY határozat keretében fogadta el:

Magyarország környezetpolitikai céljainak és intézkedéseinek átfogó keretét a 6 évre szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programok sora jelenti. A Program kidolgozásáról, céljáról, tartalmáról és megvalósításáról a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezik.

Az 1997-2002 közötti időszakra szóló első Program küldetése az volt, hogy a rendszerváltást követően felmérje a környezet állapotát, meghatározza a szükséges cselekvési irányokat és megkezdje a több évtizede felhalmozódott problémák felszámolását és a továbbiak megelőzését. A 2003-2008 között megvalósított második Program főként az EU-csatlakozás környezetvédelmi feltételeinek teljesítését segítette elő (jogharmonizáció, intézményfejlesztés, természeti értékek védelme, környezeti infrastruktúra ütemezett kiépítése), de emellett számos területen hatékony intézkedéseket vezetett be és több új, jövőbe mutató koncepció, stratégia és terv született. A két Program időszakában csökkent a környezetterhelés és hatékonyabbá vált a természeti értékek védelme, melyben az ágazati, illetve területi (regionális, megyei és helyi) együttműködésnek is növekvő szerepe volt.

Jelen, harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program a 2009-2014 közötti időszakra szól, de ennél hosszabb távra is kitekint. Az ország fenntartható fejlődési pályára való átállását kívánja sajátos eszközeivel elősegíteni. A környezeti szempontok és összefüggések megjelenítésével, a társadalmi és gazdasági lehetőségekkel összehangolt, szükséges intézkedések meghatározásával rendszerbe foglalja a környezet védelmére irányuló célokat és feladatokat. A tennivalóknak a társadalmi-gazdasági munkamegosztáshoz illeszkedő, a területi sajátosságokat és a különböző társadalmi igényeket, szempontokat is figyelembe vevő megfogalmazásával a korábbinál nagyobb súlyt fektet az együttműködésre, a decentralizáció és a szubszidiaritás elvére.

Az akciótervei között több is foglalkozik az épített környezettel:

5.2. Éghajlatváltozás tematikus stratégia céljai között szerepel:

5.2.1. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése

5.2.1.2. Energiagazdálkodás

- Összehangolt kormányzati program kialakítása és megvalósítása a lakossági és az intézményi szektor meglévő épületállományának, valamint az új épületek energia-hatékonyságának javítására (pl. Klímabarát Épületek Keret Program kidolgozása és végrehajtása).

5.4 Települési környezetminőség tematikus stratégia fő célkitűzései - az „élhető települések” jegyében:

  • A településfejlesztés tudatosabbá tétele, a fejlesztés és a rendezés során a fenntarthatósági szempontok hatékonyabb érvényesítése.
  • Az épített környezet és a zöldfelületi rendszer védelme.
  • A települések harmonikusabb tájba illesztése.
  • A mobilitási igények mérséklése, illetve a mobilitás feltételeinek oly módon történő biztosítása, hogy az ne okozzon egészségkárosító légszennyezést és zajterhelést.
  • A települések zavartalan működését biztosító környezeti infrastruktúra kiépítése.

5.8. Hulladékgazdálkodás tematikus stratégia 2014-re elérendő céljai közt szerepel:

5.8.2.2. A hasznosítás elősegítése a gazdasági tevékenységekből származó hulladékok terén:

- Az építési-bontási hulladékok 45%-ának újrafeldolgozása.

IVS - Integrált Városfejlesztési Stratégia

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Városrehablilitációs pályázataihoz készült a Városfejlesztési kéziköny, melynek 148 oldalas 2. kiadása már 4 oldalon foglalkozik a fenntartható fejlődés szempontjaival, melyet a pályázóknak is be kell mutatni. A kézikönyv az alábbi szempontokat javasolja a fenntarthatósági vizsgálatokhoz:

Közlekedés

  • tömegközlekedés elérhetősége, tömegközlekedés megfelelő sűrűsége
  • elővárosi vasút elérhetősége
  • magánautó használat aránya
  • városi átmenő forgalom számára elérhető útvonalak és azok környezeti hatása, elkerülő utak
  • környezetkímélő közlekedési módok ösztönzési gyakorlata

Környezeti minőség

  • környezeti minőség megőrzése és javítása
  • környezettudatos magatartás ösztönzése
  • levegőminőség, átszellőzés
  • zajterhelés
  • ipari környezetterhelés
  • egyes fejlesztések környezetterhelése
  • víz- és energiafelhasználás
  • ingatlanfejlesztés esetén korszerű, környezetbarát technológiák alkalmazása
  • veszélyes hulladékok és talajszennyeződések, barnamezős területek jelenléte, szennyezettségi állapota
  • szennyvíz és szilárd hulladékkezelés
  • energiagazdálkodás, energiafelhasználás, hőellátás, hőveszteségek

Területhasználat

  • alapvető magán és közszolgáltatások koncentrált elhelyezkedése, lakóterületen való elérhetősége, mely nem növeli az utazási szükségletet feleslegesen
  • megfelelő városfejlesztési politika eredményeként az alacsony sűrűségű városi kiterjedés megakadályozása
  • megfelelő területhasználat, zöldmezős fejlesztések elkerülése

Zöldfelület-gazdálkodás

  • zöld felületek megfelelő nagysága és megfelelő elhelyezkedése
  • a zöldterületek megújítása révén javítani a környezeti minőséget
  • alternatív zöldfelület növelési lehetőségek

Városfejlesztés, rehabilitáció

  • városkép minőségi megőrzése.
  • a fejlesztés a történelmi és kulturális örökség figyelembevételével történik.
  • az értékes építészeti örökségek megőrzése, új funkciókkal történő megtöltése.
  • révén biztosítani fennmaradásukat.
  • a város történelmiségéből adódó hangulat visszaállítása, megőrzése.
  • a leromlott, szanálandó, építészetileg értéket nem képviselő épületek felújításával, vagy ezek helyén újszerű építészeti megoldásokkal a városkép javítása, megújítása, maradandó építészeti érték teremtése.
  • funkcióvesztett vagy felhagyott épületek hasznosítása.
  • meglevő épületállomány fejlesztésének előnyben részesítése a zöldmezős beruházással szemben.

Szakpolitikai szándék, hogy az IVS a településfejlesztési koncepciónak is szerves része legyen, ezért fontos, hogy a jelenleginél nagyobb hangsúllyal, valóban integráltan jelenjen meg benne a fenntarthatóság szempontrendszere.

Helyi, önkormányzati szakpolitikák

E fejezet önálló cikket érdemelne, csak néhány jó példa kerül itt bemutatásra a helyi építési szabályzattól az önálló környezetvédelmi (klíma) alapon át, a nemzetközi városszövetségek kezdeményezéséig.

Fenntarthatósági kritérimok a Helyi Építési Szabályzatban

Az önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy az Országos Településrendezési és Építési Követelményeknél (OTÉK) akár szigorúbb környezeti feltételrendszert fogalmazzanak meg. Erre jó példa a Galgafarm ökofalut kezdeményező Gaia Alapítvány is, mely 1999-ben az élelmiszergazdasági háttér stabilizálása után kezdett zöldmezős beruházásként az ökofalu 8,6 ha területének szántóföldből belterületté nyilvánításához és a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) elkészítéséhez majd annak 34 szakhatósággal való egyeztetéseihez. A HÉSZ-t végül Galgahévíz képviselő testülete 2003 márciusában helyi rendeletbe foglalta.

Az épületekbe beépíthető ökológiai vagy természetes építőanyagok körét az illetékes szakhatóságokkal egyeztetett HÉSZ sajátos meghatározása írja le. A szabályzat kimondja, hogy az építőanyaggal az egyes épületbe bevihető „primer” energia 1 m2 lakófelületre vetítve nem haladhatja meg a 400 Kwh mértéket. (A primer energia mennyiség az adott építőanyag gyártásához, szállításához és környezetkímélő lebontásához szükséges energia mennyisége.) Ez egy hagyományos ipari gyártású anyagokból készült ház esetében meghaladja a 3 500 Kwh / m2 mennyiséget. Ennek az energetikai szempontból igen szigorú előírásnak csak a helyi alapanyagból energiatudatos technológiával kézült természetes anyagok felelnek meg. Ezek között találjuk a fát, követ, vályogot, természetes anyagú szálas szigetelő anyagokat, mint nád, szalma, kenderrost, stb. Természetesen ezeknek az anyagoknak a modern építészeti felhasználása szigorú technológiai fegyelmet követel meg ahhoz, hogy tartósságuk vetekedni tudjon a nagy primer energia tartalmú ipari termékekkel. Így jellemzően az épületek statikailag teherhordó szerkezete méretezhető, szabványos fenyő fűrészáruból készül. Az épület alapja megfelelő szilárdságú beton sávalapból és az azt lezáró vasbeton lemezből készül, ami biztosítja nem csak az épület stabilitását, de a „vályogtégla-szálas szigetelő-vályogtégla” szendvics rétegű falak megfelelő talajvíz elleni szigetelésének sérülésmentességét is. A pontos gépi technológiával a helyszínen készített vályogtégla és a természetes anyagú szálas hőszigetelés lényegében csak vázkitöltő szereppel bír. Mindezeknek a betartásával azonban egy olyan kiváló hőtároló (vályogtégla) –, és hőszigetelő (természetes szálas szigetelők) képességű falszerkezetet nyerünk, melynek hőtartó képessége 5-6-szor jobb (K=0,12), mint az ipari építőanyagokra jelenleg előírt mérték (K=0,65). Az így megépített épületek élettartama időszakos karbantartás mellett a 100 évet is meghaladhatja.

Forrás: galgafarm_okofalu.doc

Klímaalap a Klímabarát Települések Szövetségéhez csatlakozó településeken

A Klímabarát Települések Szövetsége alapszabálya szerint

III.
Az Egyesület tagsága

...

2.) Az Egyesület rendes tagja lehet, aki tagsági nyilatkozatot tesz, az Egyesület céljaival egyetért és annak munkájában részt vállal, a tagdíjat befizeti.

3.) A rendes taggá válás további feltételei:

a.) az arra jogosult vezető testület határozata a helyi települési klímastratégia elfogadásáról;

b.) a település részéről egy koordinátor megnevezése, aki képviseli a települést az Egyesületben;

c.) a belépni kívánó település lélekszámával arányos összegű tagdíj befizetése az Egyesület számlájára;

d.) helyi pénzalap létrehozása (ami az adott település egyesületi tagdíjának legalább háromszorosa) a képviselő-testület részéről a helyi klímaprogram költségeinek finanszírozására, valamint ennek az alapnak a feltöltése a program elindulásához elegendő pénzösszeggel.

Forrás: Az Egyesület alapszabálya

Felhasznált irodalom

  • Feladatok a XXI. századra - Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferencia dokumentumai és egyezményei - Föld Napja Alapítvány, 1993. Budapest
  • Bándi Gyula: Környezetvédelmi kézikönyv. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1998. Budapest

Kapcsolódó rész fórumainkon:

Jogszabályok

Szakpolitikák

Támogatások

Fórumainkon csak akkor szólhat hozzá, ha már belépett!

Ez az oldal a "Tudásbázis a fenntartható fejlődésért..." projekt keretében készült.
A projektet támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

NFÜNorway Grants - norwegian financial mechanismeea grants - EEA Financial Mechanism - Iceland, Liechtenstein, NorwayKörnyezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Publikált oldal: Ezt az oldalt a FÖK munkatársai tartalmilag megfelelőnek ítélték.
Publikálás dátuma: 2010.01.24. 19:35
Készítette: Kovács Bence, 2009.12.28. 18:54
Utoljára módosítva: Kovács Bence, 2010.06.07. 13:05


Creative Commons License

A fenntarthato.hu oldalainak tartalma Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-úgy add tovább! 2.5 Magyarország Licenc alatt van.
Ha az itt található anyagokat ezzel ütköző módon szeretné felhasználni, lépjen velünk kapcsolatba!