Új telepítések

Mint megállapítottuk, a még be nem épített területek művelésből történő kivonását, beépítését lehetőség szerint kerülni kell. A társadalmi és gazdasági változások mindazonáltal kikényszeríthetik új településrészek tervezését, majd építését. Ebben az esetben a megfelelően megválasztott hely, településszerkezet és beépítési intenzitás az emberi élőhelyek CO₂ mérlegének elkészítésekor a nyereség növelését mutathatja ki.

Szükség és lehetőség esetén az alábbi pozitív hatások érhetők el.

• Növekszik a napfény intenzitása, mivel az egyes épületeket és a földfelületet is nagyobb mennyiségben éri napsugárzás.
• Ez nem csupán energetikai szempontból előnyös, de a napsugárzás fertőtlenítő hatása révén egészségügyi pozitívummal is jár (ugyanakkor a teljességhez hozzátartozik az ultraibolyán túli sugárzás növekvő veszélye is).
• Az épületen belüli nagyobb passzív nyereség, mely az épületgépészeti energiafelhasználásban aktív nyereségként is jelentkezik.
• Intenzívebb beépítésnél kevesebb lehűlő felülettel számolhatunk, s ez kedvezőbb lehetőség  jobb hatékonysága tömegközlekedés kialakítására is.
• Az új közműhálózat gazdaságosabban építhető ki, illetve lehetőség van alternatív energiák és közművek létesítésére.

Az alternatívák elemzése során figyelembe kell venni azt a meghatározó tényt is, hogy a ma általánosnak mondható építési szokások a szoláris építészet által elérhető eredményektől messze vannak: a jelenlegi kultúra szerint készülő épületek kevesebb nyereséget realizálhatnak. A szoláris építésnek nincs itthon kultúrája, s a tendenciák figyelembevételével a tömeges megrendelői igények évtizedes távlatokban jelenik csak meg a jövőben. Ezt feltétlenül gyorsítani szükséges a kívánatos trend – akár – mediatizált formálása révén is.

A nyereségek számbavételekor feltétlenül szem előtt kell tartani azt is, hogy a telepítésről szóló döntések évszázadokra képes meghatározni a település(rész) lehetséges nyereségeit, veszteségeit. Mégis, csupán tájolással nem nyerhetünk jelentős energiamegtakarítást, a más építészeti eszközökkel kombinálva azonban már számottevő pozitívummal számolhatunk. A telepítés kiemelt szerepe azért is indokolt, mert egy rossz döntéssel a jövő megtakarításaitól esünk el.

Az első ábrán a házak a domborzat lejtésviszonyaitól függetlenül egyenlő távolságra kerültek elhelyezésre. Az északi, keleti és nyugati lejtőkön lévő házak leárnyékolják egymást. A második ábrán olyan sűrűséggel telepítették a házakat, hogy ne vessenek egymásra árnyékot. [VIL1]

A helykiválasztás és a beépítési sűrűség meghatározásánál tudni kell, hogy a legnagyobb fajlagos energiahasználattal járó kertvárosi (családi házas) beépítés ma általános építésügyi szabályozása mellett (kb. 1000 m²-es telek, max. 6 m-es gerincmagasság) a különböző lejtésű területekre telepített épületek egymásra vetett árnyékának negatív hatása közti különbség nem kimutatható.

A kitettség lejtő komponensét is figyelembe vevő telepítés helykiválasztásának főbb elvei:

• A telepítés tervezésénél előbb a domborzati viszonyokat kell a lehető legpontosabban megismerni, feldolgozni. Célszerű a területet számítógéppel feldolgozni (GIS), ebből szemléletesen és  jól megállapítható a terület domborzati viszonyai. A feldolgozás további előnye, hogy a hagyományos településtervezési feladatok feldolgozását is könnyíti (pl. út- és csatornaépítés)
• Majd meg kell határozni és egymástól meg kell különböztetni a kitettség szerint pozitív és negatív helyeket. Szem előtt kell tartani a lejtő fekvését, irányát és meredekségét, a napsugárzás szögét, az ezekből számítható várható nyereségeket és veszteségeket.
• Az adatok együttes kezelésére többféle módszer ismert, melyekből a szükséges elemzések elvégezhetők [MP1].
• Az elemzést egy olyan áttekintő kimutatással zárjuk, mely áttekintést ad a kedvező és a kedvezőtlen helyekről. Az ábra 10x10 méteres raszterben, 7 árnyalatban mutatja ezt be: a fehér részek a legkedvezőbb, a fekete részek a legkedvezőtlenebb területek kitettség szerint.

A kitettség szempontjából kedvezô és kedvezôtlen területek grafikus ábrázolása. (Mattányi-Medgyasszay-Telbisz) [VIL5]

A különböző lejtésű (0%; 4%; 8%; 16%). és tájolású területeken akár kilencszeres eltérés tapasztalható, egységnyi épület által vetett árnyék területére vonatkoztatva. (Mattányi-Medgyasszay-Telbisz) [VIL5]

Egy település és környezete 2x2 km-es szelvényének térhálós modellje. (Mattányi-Medgyasszay-Telbisz) [VIL5]