Stratégiai feladatok az éghajlatváltozás hatásának mérséklésére

Az éghajlatváltozás hatásainak értékelése előtt mindenképpen szólni kell az épített környezet érintő tendenciáiról várható alakulásáról.

• Várható, hogy a motorizáció tovább fokozódik.
• Az EU támogatási rendszerének elve miatt az ország regionális központjai valamint az EU-ban szomszédos régiók központjai, mint gócpontok intenzív fejlődésnek indulnak. A gócpontok közötti közlekedési vonalak mentén vonalas struktúrában jelentős fejlődésnek indulnak a települések, míg a közlekedési vonalaktól távolabb lévő területek stagnálnak, vagy egyedi lehetőségeken alapuló gazdaságfejlesztési modell lévén tudnak fejlődni (pl. turizmus). Az elkövetkező időkben tehát a településszerkezet erős átalakulása várható.
• Az éghajlatváltozás hatására a nyári hűtés szerepe jelentősen felértékelődik.

További adottságként kiemelten kell kezelni a meglévő épületállományt, amely energetikai minőségének javítása mind a téli, mind a nyári állapotra vonatkozóan jelentős feladatok elé állítja az építőipari szakmát és a nemzetgazdaságot.

Az épített környezet jövőképének szükségszerű megfogalmazására nem tudunk vállalkozni, de az éghajlatváltozás csökkentése és a várható éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére főbb irányokat, stratégiai feladatokat ki tudunk jelölni.

Az első táblázatban foglaljuk össze a legfontosabb stratégiai feladatokat, amelyek segítik a várható éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást. A várható hatások csökkentése érdekében természetesen nem szabad elfeledkezni a 3. fejezetben definiált éghajlatváltozást csökkentő intézkedésekről, amelyekhez kapcsolódó stratégiai feladatokat itt a második táblázatban újra nevesítjük.

Legfontosabb, épített környezetet érintő stratégiai feladatok az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szemszögéből

Legfontosabb, épített környezetet érintő stratégiai feladatok az éghajlatváltozás csökkentésének érdekében