Kitettség, domborzat, egyéb adottságok

A mesterséges körülményeken túl egyes szituációkban a természeti adottságok alapvető meghatározottsággal bírnak. Hegyes-dombos vidéken kerüljük a dombtetők beépítését: a panorámáért az átlagosnál huzatosabb adottságok révén jóval magasabb fűtésszámlával fizetünk. Ugyanez igaz a dombok és völgyek nem szélvédett oldalain. Hazánk természeti adottságai kedveznek azon déli tájolású beépítéseknek, melyek szélvédettségük mellett a passzív napenergia-hasznosítás előnyeit élvezik.

Fokozott figyelmet kell fordítani a szélcsatornák útjába eső területek szabályozására, beépítésére. Ilyen esetben mérlegelni kell a légáramlatok jelenlegi és várható hatását, s ehhez igazítani a telepítés helyét, formáját, intenzitását (magasságát). A várható hatásoknál ne csak az adott területre ügyeljünk, de tartsuk szem előtt a szél irányába eső ingatlanokat is.

Hőmérséklet és szélárnyék összefüggése a.) hőmérsékletváltozás szélvédelem nélkül b.) hőmérsékletváltozás növénysáv alkalmazása esetén c.) hőmérsékletváltozás növénysáv és légterelő növények alkalmazásával

Az önkormányzatnál tevékenykedő műszaki szakemberek, illetve a településtervezők számára elérhetőek azok a nemzetközi és hazai tapasztalatok, melyek alapján az új telepítések helyszínének és módjának kiválasztása elvégezhető. Ökölszabályként kerülni kell a dombtetőre, valamint a völgybe történő telepítést, energetikai és biológiai célszerűségből a lakás célú beépítésre a közel déli irányban enyhén lejtő [MP1] területeket jelöljük ki.

Az utca irányának kiválasztásakor nehézséget okozhat az, hogy a későbbi épülettervezés során a jellemzően utcákra merőleges telkeken nem megoldható a kedvező tájolású házak telepítése. Gyakori probléma, hogy a házak telken belüli elhelyezésénél a kedvezőtlen tájolással a passzív környezeti nyereségek, valamint az aktív szoláris nyereségek nem használhatók ki kellőképpen (lásd Jogszabályok alfejezetünk HÉSZ pontját). Falusi és kertvárosi beépítésnél kevésbé okoz gondot a nagy szabadsággal telepíthető épület energia- és klímatudatos elhelyezése. Azonban az alacsony intenzitású beépítéstől az intenzív beépítés felé haladva egyre fontosabb az utcák irányával való törődés. (Tekintettel arra, hogy az alacsonyabb beépítésű területek is idővel nagy eséllyel kapnak nagyobb beépítési lehetőséget, fontos a tájolással minden övezeteben megfelelő súllyal foglalkozni.)

A kiépítés kapcsán fontos annak vizsgálata is, hogy az utca mennyire képez szélcsatornát, vagy „utcai szurdokot”. Alapelv, hogy a téli széliránnyal párhuzamos utcairány kijelölését kerülni kell annak hűtő hatása miatt, míg a nyári szelet az utcák átöblítésére használhatjuk. A beépítés tervezett sűrűségével többféle optimális utcairány és kialakítás határozható meg.