A földhasználat, szabad területek összefüggő hálózata

A beépítetlen, növénnyel illetve vízzel fedett területek szerepe a település klímatudatos tervezése során egyre növekvő hangsúllyal vannak jelen. E területek:

• biztosítják az ökológiai egyensúlyt, illetve megkötik az aktív területek által megtermelt üvegházgázokat,
• szabályozzák a környezet klimatikus viszonyait (hűvös, párás, oxigéndús, tiszta levegő biztosítása, napvédelem, szélvédelem).
• biztosítja a vízháztartás egyensúlyát,
• a sokféle növény és állat számára biztosítják az ökológiai folyosókat és élőhelyeket,
• a társadalom rekreációs igényeinek területi biztosítéka.

A szabad területek védelme szempontjából igen fontos szerepe van a puha és kemény funkciók közötti határterületek: pufferzónák kialakításának (erről később, a Jogszabályok fejezetben szólunk) A határzóna fontos szerepe, hogy megakadályozza a szabad területeket zavaró intenzív funkciók „betörését”, s ehhez megfelelő használatot, funkciót telepítsen.

A szabad területek hálózatának kialakítása nem települési szint, hanem ezt meghaladó regionális, egyre gyakrabban nemzetközi szint. Így a területfejlesztési tervezésben és szabályozásban mind nagyobb szerephez jutnak a regionális (s talán az országhatáron átnyúló) tervek, a kistérségi kapcsolatok.

A pufferzónák tervezése igen nehéz feladat. Kialakítására alkalmas az alacsony intenzitású lakófunkció (melynek a munkahelyhez és a szabad zöld területekhez való kapcsolata egyaránt minőségjavító tényező lehet), de itt kaphat helyet a nagy helyigénnyel bíró növénygyökérzónás szennyvíztisztító telep, a sporttelep, stb. Pufferzónaként igen jól szolgálhat az energiatermelési és a rekreációs céllal telepített erdő is.