Épített környezet hatásai az éghajlatváltozásra makrogazdasági szinten

Az épített környezet éghajlatváltozásra gyakorolt hatását a

• a CO₂ kibocsátás, illetve

• a CO₂ megkötő képességgel jellemezzük.

A CO_2eq kibocsátás alapvetően az energiafogyasztáshoz kapcsolható. Az épített környezethez kapcsolódó energiafogyasztás során az épületek létesítésére, üzemeltetésre és közlekedésre fordított energiahasználatot együttesen kell tekintetni. A rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján nem lehet az épített környezethez kapcsolódó összes energiafelhasználást definiálni. A KSH energiahasználatot bemutató táblái tartalmazzák a lakosság energiafogyasztását, de a kommunális, az ipari és irodaépületek üzemeltetési energiaigényére csak áttételes adatok állnak rendelkezésre.

A kommunális szektort maradványértékként kezel a statisztikai rendszer, nincs adata a kommunális épületek volumenéről Az épületek üzemeltetésére fordított energia összmennyisége becsülhető, de az épületek energetikai minőségéről csak becslések útján lehet állításokat megfogalmazni.

Nem lehet továbbá az irodaépületek mennyiségére és energetikai minőségére adatokat találni, illetve szétválasztani az általános ipari termelés és azon belül az irodaépületek üzemeltetési energiaigényét.

Probléma továbbá, hogy csak a hazai gyártású építőanyagokról van statisztikai adatgyűjtés, a beépített agyagok nagy része azonban külföldről érkezik, illetve sok hazai terméket exportálnak.

A továbbiakban ezért csak a lakossági és a kommunális energiafogyasztás statisztikai adatait tekintjük azon energiamennyiségnek (2.1–1. táblázat), amely csökkentésére javaslatokat fogunk megfogalmazni a 3. fejezetben.

2.1–1. táblázat Az épített környezethez kapcsolódó energiafogyasztás léptéke [4, 9]

Legjelentősebb éghajlatváltozás csökkentő, energiahatékonyság növelő beavatkozási lehetőségek a lakosság fűtésre, használati melegvízre, valamint világításra használt energia megtakarításában, illetve a közlekedési energiafogyasztás racionalizálásában rejlenek. (2.1–2. táblázat)

2.1–2. táblázat A lakossági és a kommunális energiafelhasználás területei [9]

Az egyes fogyasztási területekhez rendelhető CO_2eq kibocsátást az Ecoinvent adatai alapján a 2.1–3. táblázatban tekinthetők át.

2.1–3. táblázat Egyes energiahordozók felhasználásához kapcsolódó CO₂ kibocsátás [2]

A 2.1–2. táblázat szerinti energiafogyasztáshoz tartozó CO_2eq számításánál a 2.1–3. táblázatban közölt értékeket az országos fogyasztás arányszámaival vettük figyelembe. A 2.1–4. táblázatban a jelenlegi fogyasztási szokásokhoz tartozó statisztikai adatok alapján számított CO_2eq kibocsátást mutatjuk be. A táblázat tanulsága szerint a jelenlegi fogyasztási szokások alapján elsősorban a fűtési energiafogyasztás, majd az elektromos áramfogyasztás, legvégül a közlekedési energiaigény csökkentésére kell koncentrálni.

2.1–4. táblázat Lakossági és kommunális energiahasználathoz kapcsolható CO_2eq kibocsátás

Az éghajlatváltozás hatásainak vizsgálata során külön foglalkoztunk a vízgazdálkodás kérdéseivel.

A szennyvízkezelés jelenlegi művi tisztítása során mind aerob, mind anaerob iszapstabilizáció során CO₂ keletkezik. Környezetvédelmi, közegészségügyi és energetikai (gazdasági) szempontok alapján az anaerob rendszerek alkalmazása kedvezőbb. Természetesen csak akkor, ha a keletkező biogáz hasznosításra kerül.

A vízrendezés feladatai során ügyelni kell az állóvizek eutrofizációs, elmocsarasodási folyamataira, amely CO₂ és metán kibocsátással jár.

Az ivóvízigény lehetséges növekedésével a tisztítási energiaigény és ehhez kapcsolódó CO₂ kibocsátás nőhet.

Ezen kibocsátásnak a léptéke nem összevethető a fűtés, hűtés, közlekedés energiaigényével, így ezen kérdésekkel a továbbiakban nem foglalkozunk. A vízgazdálkodás szennyvízkezelés kérdését mint a településen megjelenő természeti elem tárgyaljuk (3.2.2).

A CO₂ megkötő képesség elvi lehetőségét a továbbiakban nem taglaljuk.

Beszélni kellene a zöldterületek CO₂ megkötő képességéről, beszélni lehetne a beépített területek és a mezőgazdasági területek közötti CO₂ egyenleg nagyon bonyolult kérdéséről, és a felületek elektromágneses, itt elsősorban fényvisszaverő képességéről (albedo).

Az épített környezet léptéke azonban Magyarországon még arányaiban messze alatta van a mezőgazdasági hasznosítású területeknek, így ezen kérdéseket a földhasználat (elsősorban mezőgazdaság, erdészet) éghajlatra gyakorolt hatásánál kell figyelembe venni.

Nem hanyagoljuk el azonban a belterületek zöldterületi kérdését, amit azonban áttételes hatása, a mikroklímára gyakorolt szerepe miatt fogunk elemezni (lásd 3.2. fejezet).