Hűtés éghajlatváltozásra gyakorolt hatása

Az épületek hűtését, nyári temperálását aktív és passzív eszközökkel lehet biztosítani.

Passzív hűtésről beszélünk amikor az épület és a közvetlen környezetének alakításával, gépészeti berendezések nélkül mérsékeljük nyári időszakban a belső tér hőmérsékletét. Ezen technikák ugyan kisebb mértékben képesek temperálni a belső teret, de energiafogyasztásuk nincs, CO₂ kibocsátás szempontjából semlegesek, vagy akár megkötők is lehetnek (zöld homlokzat, stb.).

Fontos megemlíteni, hogy már a jelenlegi időjárási viszonyok között is szignifikáns különbség van a városias és a falusi, kertvárosi környezetben épülő épületek hűtési energiaigénye között. Falusi, kertvárosi környezetben, ahol az épületek jellemző magassága nem haladja meg a növényzet magasságát, a hűtés passzív eszközei jobban érvényesülnek, és lényegesen kevesebb aktív, gépi hűtési igénnyel kell számolni.

Aktív hűtés alatt azt értjük, amikor gépészeti berendezésekkel biztosítjuk nyári időszakban a belső tér, külső környezetnél alacsonyabb hőmérsékletét. Magyarországon a lakó és kommunális épületekhez kapcsolódó hűtési igény jelentős eltérést mutat.

Lakóépületekben a klimatikus viszonyok, az építési rendszerek és a gazdasági környezet miatt jellemzően új épületek esetén sem építettek ki hűtési rendszereket. Az utóbbi években viszont rohamosan nőtt a meglévő épületekre utólag szerelhető split-klímák száma.

Kommunális épületeknél (elsősorban kórházak, közintézmények) nagyobb arányban építettek be hűtési rendszereket, mint lakóházak esetén, de ezen szektorban is csak a terek alacsony százalékát klimatizálják.

Irodaházak esetén a klimatizálás egyre általánosabb, újonnan épült épületek esetén általános felhasználói igény.

A hűtés módja szerint megkülönböztethetünk

§         split-klímákat,

§         fan-coil rendszerű klímákat,

§         léghűtést,

§         és felületfűtést.

A hűtési rendszerek alapvetően elektromos árammal működnek, és a termikus hűtési igény háromszorosát igénylik elektromos teljesítményben (pl. lakások hűtésére alkalmazott split-klímák jellemző teljesítménye 4-8 kW).

A hűtési rendszerek közül ki kell emelni a felületfűtés rendszerét, amely jellemzően hőszivattyús rendszerek részeként a talaj alacsony hőmérsékletével hűti az épületeket, és energiafogyasztása harmadakkora, mint az azonos teljesítményű klasszikus hűtési rendszereké.

A hazai hűtési energiafogyasztásról sajnos statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre, így csak szakértői becsléseket tehetünk a lakó és kommunális épületek energiafogyasztására.

Amennyiben a lakóépületek tervezése során a passzív tervezés (árnyékolás, stb.) eszközeivel nem élnek a tervezők a beépített hűtőberendezéseket 1 hónapig intenzíven, 3 hónapig szakaszosan használni kell. Egy évre jutó hűtési energiaigény 5000 kWh elektromos energia.

Azzal a szakértői becsléssel élve, hogy jelenleg a lakások 3-5 %-ban van hűtési berendezés beépítve, és a lakások részlegesen alkalmazzák a passzív hővédelem eszközeit, így a berendezések az éves energiaigény 50 %-át használják el, lakóépületek hűtési energiaigénye 300-500 GWh/év, azaz 1-1,8 PJ/évre tehető. A hűtőberendezések energiaforrása és hatékonysága alapján ez 166-300 ezer tonna CO₂ kibocsátást jelent.

A jelenlegi hűtési energiaigénnyel kapcsolatban fontos kiemelni azt, hogy ma jellemzően a jól kereső és városias környezetben élők építenek be hűtésre alkalmas gépészetet. Az éghajlatváltozás, illetve a klímaberendezések árának csökkenésével azonban a lakóépületek hűtési energiafogyasztása várhatóan jelentősen emelkedni fog.

A kommunális épületekre vonatkozóan még a fenti adatoknál is bizonytalanabb becslésekbe bocsátkozhatunk. Ha azzal a feltételezéssel élünk, hogy a lakásszektor 60%-át kitevő kommunális szektorban 10-15%-ban klimatizálnak, a hűtési igény 1200-1800 GWh/év azaz 4,4-6,6 PJ/év energiaigényre tehető. A hűtőberendezések energiaforrása és hatékonysága alapján ez 730-1100 ezer tonna CO₂ kibocsátást jelent.

Az irodaépületek mennyiségére nincs statisztikai adat, így a hűtési energiafogyasztás nemzeti nagyságrendje nem becsülhető.