Fűtés éghajlatváltozásra gyakorolt hatása

A 2.1–2. táblázatból egyértelműen látszik, hogy mind a lakó-, mind a kommunális épületeink legjellemzőbb energiahasználata a fűtés, mely a hazai CO₂ kibocsátás 32 %-át adja!

Ahhoz, hogy az épületeink energiafelhasználását és így a CO₂ kibocsátását csökkenteni tudjuk, fel kell térképezni a meglévő épületállomány minőségét.

2.2–1. táblázat A hazai lakásállomány és energetikai minősége 2004-ben [HS8]

2004		családi ház	többszintes		összesen
			hagyományos	iparosított
Lakásszám		2 507 804	889 401	795 728	4 192 933
Nem lakott lakások		109 400	49 900	6000	165 300
Hőszigetelés mértéke	nagyon rossz	1 826 834	185 408	-	2 012 242
	rossz	350 000	473 600	635 400	1 459 000
	korábbi szabványnak megfelelő	330 970	230 393	160 328	721 691
	jelenlegi szabványnak megfelelő	elenyésző	elenyésző	elenyésző	elenyésző

Megjegyzés: A) Az épített lakások összesen adatban 5 ezrelék pontatlanság van, amit elhanyagoltunk. B) Az iparosított épületeken belül a paneles épületek tervezési értékeit jelentősen lerontják a gyártási és a kivitelezési hiányosságok és hőhidak, ezért inkább a korai építésű panelek a „nagyon rossz” kategóriába tartoznának.

2.2–2. táblázat Energetikai minősítés

Minősítés	U eredő [W/m2K]
nagyon rossz	u > 1,3 W/m2K
rossz	0,8 < u <1,3 W/m2K
korábbi szabványnak megfelelő	0,5 < u <0,8 W/m2K
jelenlegi szabványnak megfelelő	u < 0,5 W/m2K

A 2.2–1. táblázat is alátámasztja, hogy a meglévő épületek zöme nagyon rossz hőtechnikai minőségű (nagyon rossz kb. 48%, rossz kb. 35%), ezen épületekhez köthető az energiafogyasztás jelentős része. Jelen stratégia számára készített összesítés szerint a hazai lakások fűtési energiafogyasztásának 75%-a a rossz állapotú családi házak fűtéséhez kapcsolható (2.2—1. ábra). Az energiafogyasztás szempontjából ugyanis – a hőátbocsátási tényezőn (U érték) túl – jelentős szerepe van a felület – térfogat aránynak, ezért válik jelentőssé a családi házak energiafogyasztása a többlakásos társasházakhoz képest.

2.2—1. ábra A magyar lakásállomány számított fűtési energiafogyasztása, lakástípus és energetikai minőség szerinti bontásban

Megjegyzés: A) A valós fogyasztás a feltüntetett értékeknél nagyobb, mivel alsó határértéket vizsgáltunk; B) Az adatokból valószínűsíthető, hogy az épületek (panelt leszámítva) területének egy része nem fűtött.

 

Kiinduló adatok (jellemző szerkezetek):

Családi ház

• Nagyon rossz: B30 falazat kétoldali vakolattal, hőszigetelés nélküli vasbeton padlásfödémmel és padlószerkezettel és kapcsolt gerébtokos nyílászárókkal.
• Rossz: 38 cm vtg. hőszigetelő falazóblokk külső falszerkezettel, 8 cm hőszigeteléssel a padlásfödémen, hőszigetelt padlószerkezettel és egyesített szárnyú ablakszerkezetekkel.
• Korábbi szabványnak megfelelő (u=0,5 W/m²K): 38 cm vtg. hőszigetelő falazóblokk külső falszerkezet 5 cm hőszigeteléssel, 15 cm hőszigeteléssel készült padlásfödémmel, hőszigetelt padlószerkezettel és hőszigetelő üvegezésű ablakszerkezetekkel.

Tömbház:

• Nagyon rossz: 45 cm vtg. kisméretű tégla falazat kétoldali vakolattal, hőszigetelés nélküli vasbeton padlás- és pincefödémmel és kapcsolt gerébtokos nyílászárókkal.
• Rossz: 38 cm vtg. hőszigetelő falazóblokk külső falszerkezettel, 8 cm hőszigeteléssel készült padlásfödémmel, alulról hőszigetelt pincefödémmel és egyesített szárnyú ablakszerkezetekkel.
• Korábbi szabványnak megfelelő: 38 cm vtg. hőszigetelő falazóblokk külső falszerkezet 5 cm hőszigeteléssel, 15 cm hőszigeteléssel készült padlásfödémmel, alulról hőszigetelt pincefödémmel és hőszigetelő üvegezésű ablakszerkezetekkel.

Panelház:

• Nagyon rossz: maghőszigetelt vasbeton panel külső fal (7cm külső kéreg, 8 cm polisztirol hőszigetelés és 15cm teherhordó vasbeton réteg), 10 cm kőzetgyapottal készült vasbetonpaneles lapostető, hőszigetelés nélküli pincefödémmel és egyesített szárnyú ablakszerkezetekkel.
• Rossz: meglévő maghőszigetelt vasbeton panel külső fal 6 cm polisztirol hőszigeteléssel, 15 cm kőzetgyapottal készült vasbetonpaneles lapostető, enyhén hőszigetelt pincefödémmel és egyesített szárnyú ablakszerkezetekkel.
• Korábbi szabványnak megfelelő: meglévő maghőszigetelt vasbeton panel külső fal 10 cm polisztirol hőszigeteléssel, 10+15 cm kőzetgyapottal készült vasbetonpaneles lapostető, 8 cm hőszigeteléssel készült pincefödémmel és hőszigetelő üvegezésű ablakszerkezetekkel.

 

A lakások energiafelhasználását az épületek hőtechnikai jellemzőin túl jelentősen befolyásolja az alkalmazott fűtési rendszer, illetve annak hatékonysága valamint a felhasznált energiahordozó.

A hőtermelési helyek szerint, megkülönböztetünk:

• egyedi
• távfűtéses
• és központi fűtési rendszereket.

2.2–3. táblázat A magyar lakásállomány fűtési rendszerei (1992) [HS3]

Fűtési mód	családi ház	többszintes			összesen
		hagyományos	zártsorú	iparosított
szobánként egyedi	1 681 400	374 900	66 200	166 900	2 289 400
lakásonként központi	682 600	173 000	44 400	0	900 000
épületenként központi	0	28 800	61 200	17 200	107 200
táv + tömbfűtés	1 000	1 000	29 800	610 200	642 000
					3 938 600

A lakott lakások többségében (58%) központos a fűtés módja. Ebből az „etázsfűtés” a leggyakoribb: 36 % (1 millió 419 ezer lakás), 17 % a távfűtéses, és 5 % (177 ezer) az egyedi kazánfűtésű lakások száma. Az egyedi helyiségfűtésű lakások aránya 42 %, ezek egy jelentős része (tekintettel arra, hogy az összes lakás 60%-ában gáz a fűtőanyag) azonban kényelmes fűtési móddal rendelkezik.

2.2–4. táblázat A jellemző fűtési rendszerek CO₂eq kibocsátási aránya (összehasonlító becslés az Ecoinvent adatai alapján) [MP2 ill. HS5]

Fűtési mód		Ck teljesítménytényező	tüzelőanyag	CO2eq kibocsátási arány
távfűtés		1,01	távhő	0,309
kazánok	állandó hőm kazán	1,30 - 1,15	gáz	0,338
	alacsony hőm kazán	1,08	gáz	0,292
	kondenzációs kazán	1,01	gáz	0,273
elektromos üzemű hőszivattyúk	víz / víz	0,23 - 0,19	elektromos	0,126
	talajhő / víz	0,27 - 0,23	elektromos	0,150
	levegő / víz	0,37 - 0,30	elektromos	0,203
	távozó levegő / víz	0,30 - 0,24	elektromos	0,161
kazánok	szilárd tüzelés	1,85	szén	0,733
			olaj	0,626
	fatüzelés	1,75	fa	0,032
	pellet tüzelés	1,49	pellet	0,080
egyedi fűtések	elektromos hősugárzó	1	elektromos	0,598
	elektromos hőtároló kályha	1	elektromos	0,598
	gázkonvektor	1,4	gáz	0,378
	cserépkályha	1,6	fa	0,029
	kandalló	1,8	fa	0,032
	egyedi fűtés kályhával	1,9	fa	0,034

Megjegyzés: A segédenergia igényeket, a tökéletlen szabályozásból adódó veszteséget és az elosztóhálózat hőveszteségét elhanyagoltuk!

A 2.2–4. táblázat adatai alapján leolvasható, hogy arányaiban a fa- illetve pellet tüzelésű kazánoknak, kályháknak a legalacsonyabb a CO₂ kibocsátása, ezen fűtőberendezések szabályozó nélkül nem igényelnek segédenergiát. Némely modern kazán azonban (ventillátorral és elektromos gyújtással ellátott berendezések) működéséhez jelentős segédenergiára van szükség (az alapterület függvényében 1,96 - 1,65 kWh/m²a, míg a gáz üzemű kazánok segédenergia igénye az alapterület függvényében: 0,79 - 0,38 1,65 kWh/m²a). A leginkább környezetszennyező fűtési mód pedig a tisztán elektromos fűtés és a szén- ill. olajkályhák.

Sajnos a fűtési rendszerekre és azok pontos lakásonkénti megoszlására nem áll rendelkezésre statisztikai adat így pontosabb CO₂ kibocsátás nem számítható.

2.2–5. táblázat A magyar lakásállomány melegvíz ellátási rendszerei (1992) [HS3]

HMV ellátás		többszintes			összesen
	családi ház	hagyományos	zártsorú	iparosított
nincs ellátás	765 000	20 000	15 000	0	800 000
egyedi	1 600 000	545 200	155 600	220 300	2 521 100
központi	0	11 500	20 000	0	31 500
távfűtés	0	1 000	11 000	574 000	586 000
					3 938 600

A 2.2–5. táblázat szerint hazánkban, 1992-ben a lakott lakások mintegy 20%-ában nem volt melegvíz ellátás! A melegvízzel ellátott lakások kb. 80%-ában egyénileg, lakásonként oldják meg, mintegy 19%-ában pedig a távfűtéssel együtt érkezik.

 

Sajnálatos módon a kommunális épületeink energetikai minőségéről, fűtési és melegvíz készítési rendszereiről egyáltalán nem áll rendelkezésünkre statisztikai adat, így ezen épületeink CO₂ kibocsátása még csak közelítőleg sem becsülhető.