Barnamező

A városok további szétterülésének megakadályozására az egyik legkönnyebben megvalósítható alternatíva  a városon belüli „barnamezős” területek újraértelmezése. Az amerikai és a nyugat-európai városfejlesztések hosszú évek óta egyre erősödő hangsúlyt adnak a barnamezős fejlesztésekre, miután azok számos előnnyel rendelkeznek. Amellett, hogy növelik a helyi önkormányzat adóbevételeit, beruházási oldalon nagy előny, hogy a már kiépített és színvonalas infrastruktúra újrahasznosítására épülnek (ez lokálisan és globálisan is költség- és terhelés-csökkentő tényező). Azonban az egyes épületek rehabilitációjának romantikus elképzelései helyett alapelvként rögzíteni kell a városszerkezet megújításának elsődlegességét. Az elmúlt évtizedek világosan bizonyították, hogy a gazdasági élet és a gazdasági termelés az ipari tevékenységektől az informatikai szolgáltatások irányába mutat. Ennek első, kézenfekvő jelenségén, az egykori ipari zónák felhagyásán túl a jövőre ható potenciális előnye az, hogy egyre több ember számára válik elérhetővé a lakóhelyéhez közeli, tiszta környezetben végezhető munka lehetősége. A városok barnamezős fejlesztése során a közepes intenzitású, vegyes funkciójú területek kialakítását kell célul kitűzni. A lakó és irodai-szolgáltató funkciók egyaránt kívánatosak: a területekre jellemző belvárosi közelség, a jó tömegközlekedési kapcsolatok időben egyenletes eloszlású életet hoznak a területre, a két funkció (és a közéleti funkció) társítása így elosztja a területi terhelést. A fajlagosan alacsonyabb, közepes sűrűségű beépítés lehetővé teszi a lakások és közintézmények közti gyalogos, illetve színvonalas közösségi közlekedést. (A gyalogos és kerékpáros utak kapcsán meg kell jegyezni, hogy azok tervezésekor  a távolság és terepviszonyok mellett igen fontos az út mentén elénk táruló látvány: kellemes környezetben több kilométert is szívesen sétálunk, de koszos és büdös utakon pár métert sem.)

A barnamezős beruházások klimatikus haszna annak ellenére, hogy áttételes, mégis jelentős és többsíkú. Első helyen kell megemlíteni a területi újrahasznosítással megspórolt zöldterületi beépítés CO₂ megkötésének pozitívumát, a városi mikroklíma javítását a kies területek újrazöldítése révén, az épületszerkezetek és építőanyagok újrahasznosításával megspórolt új szerkezetek, közművek el nem használt energiáját (lásd építőanyagok fejezet) és a közlekedés racionális mederben tarthatósága kapcsán felmerülő megtakarításokat (lásd közlekedés fejezete).