Épített környezet és az éghajlatváltozás

Tartalom:

    Bevezetés

1. Éghajlat hatása az épített környezetre
2. Épített környezet hatása az éghajlatváltozásra
1. Nagyságrendek makrogazdasági szinten
   
2. Fűtés
3. Hűtés
4. Közlekedés hatása
   
5. Beépített anyagok
   
3. Lehetőségek az éghajlatváltozás csökkentésére, a települések / épületek energiafogyasztásának csökkentésével
1. Alapelvek
2. Település léptékben meghozható intézkedések
1. Területfelhasználás, szabad területek, intenzitás
1. Decentralizáció, avagy funkcionális szétterülés
2. Koncentráció, avagy felületi és szintterületi intenzitás
3. Barnamező
4. Új telepítések
5. A földhasználat, szabad területek hálózata
6. Közlekedési kibocsátások csökkentése terület- és településrendezési eszközökkel
   
2. Természeti elemek az épített környezetben
1. Mikroklíma
2. Kitettség, domborzat, egyéb adottságok
3. Szélvédelem, hővédelem
4. Vízgazdálkodás
   
3. Megújuló energiák alkalmazása települési léptékben
   
4. Jogszabályok
   
3. Épület léptékben számításba vehető lehetőségek
1. Fűtés
2. Hűtés
3. Megújuló energiák alkalmazása
   
4. Várható éghajlatváltozás hatásai
5. Stratégiai feladatok az éghajlatváltozás hatásának mérséklésére
6. A stratégiai feladatoknál megfogalmazott célok jelenlegi helyzete
   

Az emberiség környezetterhelése drasztikusan megnőtt az elmúlt évszázadokban. A népességnövekedés (1. ábra) és a növekvő egyéni fogyasztás hatványozott környezetterhelést eredményezett. A technológiai fejlődés ugyan egységnyi igényre nézve csökkenteni tudja a relatív környezetterhelést (pl. egyre alacsonyabb fogyasztású autókkal járunk), azonban az energiafogyasztás statisztikai adataiból is jól látható (2. ábra), hogy az emberiség környezetterhelése folyamatosan nő.

1. ábra Magyarország és a Föld népessége 1100 és 2000 között [mp3, mp4]

2. ábra Az emberiség energiafogyasztása (Mtoe) [mp5]

3. ábra Az emberiség által fogyasztott energiafelhasználáshoz köthető CO₂ kibocsátás (Mt CO₂) [mp5]

Az energiafogyasztáshoz kapcsolódó CO₂ kibocsátás növekedése (3. ábra), a CO₂ megkötő területek csökkenése és a Föld ciklikus folyamatainak összességeként jelentősen megnőtt a Föld légkörének CO₂ tartalma. Ez a folyamat IPCC (Kormányközi Panel az Éghajlatváltozásról) szerint azt eredményezi, hogy megváltozik a Föld éghajlata. Az éghajlatváltozás jelentős kockázati tényező a kialakult termelési módokra és az épített környezetre. Minden eszközt meg kell ragadni ezért - így az épített környezet alakítását is - a klímaváltozás csökkentésére, illetve az elkerülhetetlen léptékű klímaváltozás káros hatásainak csökkentésére.

Készült a Független Ökológiai Központban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából, a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia megvalósításának részeként.

A munkaanyag szerzői: Beliczay Erzsébet, Horváth Sára, Licskó Béla, Medgyasszay Péter, Meyndt Szilvia, Varga Illés Levente.

Kapcsolatfelvétel: Medgyasszay Péter , Független Ökológai Központ