Tartalomjegyzék

• A Föld vízkészlete
• Közüzemi ivóvíz hálózat
• Csapadék
• Vízellátás felszín alatti vízről
• Szürke szennyvíz hasznosítás

A Föld vízkészlete

A Föld a víz bolygója, de a számunkra hasznosítható és elérhető édesvízkincs korlátos, és egyre nagyobb mértékben szennyeződik.

Pár meghökkentő adat Könczey Réka, S. Nagy Andrea: "Zöldköznapi kalauz"-a nyomán...

Édesvizek

Felszíni vizek

Közüzemi ivóvíz hálózat

Ahhoz, hogy az egyes lakások megfelelő minőségű ivóvízzel ellátottak legyenek, a víz kitermelését, tisztítását, tárolását és szállítását kell megoldani. Ez meglehetősen bonyolult és időigényes feladat, ezért jelentős anyagi vonzata van. A közüzemi vízdíj mértéke függ a vízkitermelés módjától, helyétől, a tisztítási technológiától, a szükséges vízszállítástól, ezért értéke vízművállalatonként más és más.

Meg kell jegyezni, hogy a nyugati országokban a háztartás vízellátásában a vezetékes ivóvizen kívül, annak csökkentése érdekében kifejlesztettek ún. víztakarékos szerelvényeket is.

Pár adat a magyarországi vízellátottságról, közüzemi vízfogyasztásról

1990 óta az önkormányzatoknak kötelezően kell gondoskodni a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátásáról. 1990-ben az ország települései közül 2491 helyen (azaz 81 %-ban) üzemelt közüzemi ivóvízmű. A vízművek kapacitása összesen 4,8 millió m3/nap értéket képviselt. A termelt 2,5 millió m³ ivóvíz 52420 km vízvezeték hálózaton és 1529 ezer m³ tárolótérfogat segítségével jutott el a vízfogyasztóhoz. A fejlesztések hatására 1996. év végére a lakások 91 %-a ivóvízzel ellátott lett, a közműves vízellátásban részesülő lakosság száma 1996. év végén 9903 ezer főre, az ellátottság aránya 97 %-ra becsülhető. A külterületen élő lakosság egy része kb. 250-260 ezer fő fog olyan helyen (külterület, településperem) élni, ahol nem oldható meg a vezetékes vízellátás gazdaságosan, hanem egészséges vizet adó egyedi megoldást kell biztosítani.

A közüzemi ivóvízellátás fejlődésével egy időben jelentős fejlődésnek indult a vízfogyasztás mértéke is. Ez alátámasztotta a komfort fokozatok javulása, az automata mosógépek megjelenése. Megnőtt a vízfogyasztás mennyisége, elérte a 200 l/fő/napot. Az egy lakosra jutó ivóvíz fogyasztás értékének változását - csökkenését - hozta a vízdíjak összegének emelkedése. A jelenlegi vízfogyasztás 140 l/fő érték körül alakul.

A vízellátási fejlesztéseket nem követték a szennyvíztisztítási, csatornázási beruházások. E területen jelentős elmaradásaink vannak a nyugat-európai átlaghoz képest. Az egyenlőtlen fejlesztések nyomán a megnövekedett vízfogyasztásból keletkező szennyvízmennyiség fele tisztítás nélkül kerül vissza a vízháztartási körfolyamatokba, ezzel jelentős mértékben szennyezve ivóvízkincsünket.

A nagy beruházásigényű csatornázás és központi szennyvíztisztítási megoldások mellett lehetőséget kellene teremteni az autonómabb helyi szennyvíztisztító berendezések elterjedéséhez.

A közüzemi vízhálózatra való rákötés feltétele

A közüzemi vízhálózatra való rákötés feltétele a rákötési engedély megléte.

Közüzemi ivóvízhálózat üzemeltetője, azaz a szolgáltató a helyi vízmű vállalat.

A viziközmű (ivóvízvezeték) hálózatba történő bekötését az ingatlan tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója a szolgáltatónál kezdeményezheti, aki a bekötés lehetőségeiről és feltételeiről előzetes tájékoztatást ad.

A bekötővezeték megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez a hatósági engedélyek mellett a szolgáltató írásbeli hozzájárulása is szükséges.

A szolgáltatói hozzájárulás iránti kérelemhez a bekötés kezdeményezőjének tervet kell benyújtani.

A bekötés előfeltétele a 38/1995. (IV.5.) Korm. rendelet alapján:
Vízgazdálkodási, épületgépészeti szakértői, illetve tervezői engedéllyel rendelkező személy által készített terv.

Az ivóvíz törzshálózatra való bekötés iránti hozzájárulás kérelméhez csatolni kell:

A fogyasztónak a szolgáltatóval szerződést kell kötnie.
( amely tartalmazza:

A szolgáltatás feltételeit tartalmazó szerződési ajánlatot a szolgáltató az ivóvízellátásba történő bekötés esetén a megépítéshez adott hozzájárulással együtt küldi meg a fogyasztónak.

A közegészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok megsértése esetén az ingatlan bekötését a viziközmű hálózatba a település jegyzője - mint az elsőfokú építési hatóság jogkörét gyakorló személy - a tulajdonos költségére elrendelheti.

Csapadék

A vízgazdálkodási törvény alapján az ingatlan határain belül levő természetes állóvizek, (tó vagy holtág) amely más ingatlanon elhelyezkedő vizekkel közvetlen kapcsolatban nincsenek, valamint az ingatlanra lehulló és az ingatlanon maradó csapadékvíz az ingatlan tulajdonosának a tulajdonában van. A csapadékvíz felhasználása a lakosság vízellátásában korlátozott, egyrészt minősége, másrészt mennyisége miatt. Minősége korlátozza a felhasználási lehetőségeket, melyek részletezését a Vízigény címszó alatt lehet megtalálni.

Csapadékból az évek többségében az igényekhez képest hiány mutatkozik, ezért gyűjteni és tárolni kell.

Csapadékvíz épülethez közeli gyűjtése és hasznosítása részletesen.

A csapadékvíz gyűjthető:

Az épület tetejéről

Az ereszcsatorna rendszerben összegyűjtött csapadékot szűrni, tárolni kell, majd a felhasználás helyére kell juttatni.

Tervezéskor, kivitelezéskor ügyelni kell ezentúl a felgyülemlő kiszűrt szennyeződések eltávolítására, túlfolyó beiktatására és az esetleges utántöltés rendszerére. Több oka lehet annak, (szennyezett csapadék, utólagos beépítés miatti helyhiány, stb.) hogy az esővíz tárolása szabályozott felhasználása nem oldható meg. Ez esetben nagyon csekély ráfordítással, elsősorban házilag megoldható, hogy az esővíz legalább a kertben maradhasson, és ott hasznosulhasson.

Burkolt felületről

Ingatlanon belül a csapadékvíz felszínről való összegyűjtéséhez megfelelő terepesés, nagy felület ill. burkolás szükséges. Kellő lejtésű terep esetén, az esővíz a lejtőre merőlegesen vezetett, burkolt és fedett kisebb árkokban, a lejtős terület alján összegyűjthető. Az így összegyűjthető csapadékvíz leginkább öntözésre és kisebb tavacskák létesítésére használható fel.

Kombinált módon

Kedvező terepadottság esetén több házból álló házcsoportnál is megvalósítható a csapadékvíz felhasználása, természetesen más jelleggel. Az összegyűjtött csapadékvizet és a tisztított szennyvizet a kistérség mikroklímájának javítására valamint kultúrális, esztétikai célokat egyaránt szolgáló tavakban is el lehet helyezni.

Ilyen esetben, ha a tisztítást kisberendezéssel végzik, a tó és a tisztítómű közé fertőtlenítő berendezést kell iktatni. A fertőtlenítés célja a szennyvízben előforduló kórokozó mikroorganizmusok elpusztítása, illetve fertőzőképességük megszüntetése. A jelenleg alkalmazott technológiák elsősorban klórt, klór-dioxidot, ózont és nátrium-hypokloridot alkalmaznak. Kisberendezéseknél és kisebb tisztítótelepeknél a nátrium-hypokloridot alkalmazzák.

Az egyes gyűjtési módok között azért érdemes különbséget tenni, mert a gyűjtött víz minősége, lehetséges felhasználása erősen függ a felülettől.

Adatok

Magyarország sokévi csapadékátlaga

Az országrészek, tájegységek csapadékadatai igen eltérőek. A legszárazabb alföldi területeken az évi csapadékátlag 500 mm alatt marad, míg a nyugati országrészben eléri a 900 mm-t.

A csapadékeloszlás elsősorban a tengerszintfeletti magasságtól függ:

A csapadékos napok számának alakulását jól tükrözi a következő táblázat:

Az utolsó tíz évi időszak átlagértékei 10 %-al alacsonyabbak az előző 30 év átlagához képest. A csapadék évi járásának legfontosabb jellemzője, hogy a későtavaszi és nyári hónapokban esik a legnagyobb mennyiség. Hazánkban a nyári hónap maximális mennyisége 2-3 szorosa a téli minimális havi összegnek. A csapadékmaximumok május-július hónapban jelentkeznek.

Méretezés

Mivel a csapadék valószínűségi változó, a tárolómedencét a téli félév csapadék-mennyiségének tárolására célszerű méretezni. A későbbiekben ismertetett elvek irányadók. A tervezést, méretezést célszerű szakemberre bízni.

Összegyűjthető csapadékmennyiség:
Q (m3) = a * F (m2) * h (m)

a - lefolyási tényező
F - a tető mérete m2 - ben
h - a téli félév csapadékösszege m - ben megadva (október-március)

A lefolyó víz mennyisége függ a tetőfelület ill. a burkolat anyagától, ezt a lefolyási tényező (a) fejezi ki, melynek értékei:

Tetőfelületek

Burkolatok

Egyéb felületek

A méretezéskor figyelembe kell venni az alábbiakat:

Vízellátás felszín alatti vízről

Családi házak, majorok, felszín alatti vízből történő vízellátása különböző típusú kutakból történő víznyeréssel oldható meg. A felszín alatti vízkészletek különböző mélységekben lévő víztartó rétegekben helyezkednek el. Az építendő kút típusát a vízadó réteg mélysége, minősége és az igényelt vízmennyiség határozza meg.

A kút létesítése után a termelt víz vízminőségi vizsgálatát megfelelő szaklaboratóriumban mindenképpen el kell végeztetni, mivel csak így határozható meg, hogy a vizet milyen célokra lehet felhasználni.

Az 1995. évi Vízgazdálkodási Törvény értelmében a felszín alatti vízkincs állami tulajdon, víznyerő kút létesítéséhez tehát a törvény értelmében hatósági engedély szükséges. A helyi vízgazdálkodási feladatok hatósági jogkörét a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok, illetve a települési önkormányzatok látják el.

A felszín alatti vizekről, amit érdemes tudni:

A felszín alatti vízkészletek egyéni felhasználásának alapkövetelménye hogy a megfelelő vízadó rétegek a talajfelszínhez viszonylag közel helyezkedjenek el.

Talajvíz:
A felszín alatti első (legfelső) vízadó rétegben tárolt víz. Előfordulási mélysége 0-50 m. Mivel a felszínről érkező szennyezésekre igen érzékeny, minősége területeként jelentősen változik. A talajvíz minősége gyakran nem felel meg az ivóvíz kritériumának, háztartási (tisztálkodási, stb.) és öntözési célra általában alkalmas.

Rétegvíz:
A legfelső vízadó rétegtől egy vagy több vízzáró réteggel elválasztott, további vízadó rétegekben tárolt víz. A rétegvizek a felszíni szennyeződésektől védettebbek, általában ivóvíznek megfelelő, jó minőségű víz nyerhető belőlük. Kinyerésük azonban a nagyobb fúrásmélység és a szigorúbb műszaki követelmények miatt általában költséges.

Gazdaságossági szempontból fontos, hogy a vízigény és a hidrogeológiai viszonyok ismeretében optimális típusú és mélységű kút létesüljön. Egyedi, háztartási célra történő vízkivételre csak laza (kavicsos, homokos, iszapos) vízadó réteg esetén lehet gazdaságosan kutat kialakítani. A tömör kőzetek repedéseiben tárolt víz kinyerése is lehetséges, de ezeknek az eljárásoknak a költsége egy háztartás ellátásához túlságosan magas.

Az ország sík vidéki, illetve hegy- és dombvidéki területei kútlétesítési szempontból is különböznek. Síkvidéken a talaj- és rétegvíztartó képződmények viszonylag kis mélységben elérhetők, dombvidéken azonban az üledékes víztartó réteg gyakran igen vékony, esetleg teljesen hiányzik, ezért a vízadó réteg eléréséhez lényegesen nagyobb mélységű kút készítésére lehet szükség.

Tudni kell arról is, hogy a vízügyi hatóságok bizonyos rétegvíz-készleteket védettnek nyilvánítanak amelyek egyéni használatát nem engedélyezik.

Ha ezeket a szempontokat sikerül összehangoltan kielégíteni, és a szükséges engedélyeket beszerezni, akkor már csak a szakszerű kivitelezésre kell gondot fordítani a kút létesítése során.

A kút létesítése után a termelt víz vízminőségi vizsgálatát megfelelő szaklaboratóriumban mindenképpen el kell végeztetni, mivel csak így határozható meg, hogy a vizet milyen célokra lehet felhasználni.

Az 1995. évi Vízgazdálkodási Törvény értelmében a felszín alatti vízkincs állami tulajdon, víznyerő kút létesítéséhez tehát a törvény értelmében hatósági engedély szükséges. A helyi vízgazdálkodási feladatok hatósági jogkörét a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok, illetve a települési önkormányzatok látják el.

A kúttípus kiválasztásának szempontjai:

A megfelelő kúttípus kiválasztása érdekében a következő szempontokat kell megvizsgálni:

- talajvízre vagy rétegvízre települ a kút
- a vízadó réteg szemcseszerkezete
- a megcsapolandó réteg nyugalmi vízszintje
- a fúráskor harántolt (átfúrt) rétegek minősége fúrási szempontból.

A kutak mélységük alapján két fő csoportba oszthatók:
- sekély mélységű kutak
- mélyfúrású kutak

Az egyedi vízellátást szolgáló sekély mélységű kutak a következők lehetnek:

ásott kutak: a) normál kivitelű b) süllyesztett
vert kutak: sekély mélységű fúrt és csőkutak.

Talajvízre telepített kutak

Talajvízből táplálkozó kút létesítésére (vagyis, ha a kút mélysége nem haladja meg az első vízadó képződmény alsó zárórétegét) a helyi települési önkormányzat jegyzője adhat engedélyt. Az engedély feltétele, hogy a vízhasználat kizárólag a kérelmező háztartása, illetve tevékenysége szükségleteinek kielégítését szolgálja. A talajvízre telepített kút létesítéséhez, amennyiben azt több háztartás használja a vízügyi igazgatóság engedélyét kell beszerezni.

A kutak kivitelezését mindig szakemberre kell bízni. Attól függően, hogy ásott vagy fúrt kutat kívánunk létesíteni, kútásó vagy kútfúró szakemberhez kell fordulni. Célszerű a helyi viszonyokat jól ismerő szakembert keresni, mert tapasztalatai nagy segítségünkre lehetnek a legmegfelelőbb kúttípus és kútmélység meghatározásához. A kútásással illetve fúrással foglalkozó szakemberekről a helyi önkormányzat tud felvilágosítással szolgálni.

A kút üzembe helyezése

Az elkészült kutat először ki kell tisztítani. Ez ásott kutaknál kimeréssel, vagy szivattyúzással történik. A vert és fúrt kutaknál szakszerű szivattyúzással ki kell alakítani az ún. természetes szűrővázat is. A víztermelést ilyenkor kis vízhozammal kell elkezdeni, majd miután a víz letisztult és az üzemi vízszint beállt, növelni lehet a vízhozamot mindaddig, amig az kívánt vízhozam másfélszeresét el nem éri. A szivattyúzás alatt legalább óránként mérni kell a kitermelt vízhozamot és a kút vízszintjét. Ezekre az adatokra a Vízjogi üzemelési engedély megkéréséhez van szükség. A szivattyúzás befejezése előtt a letisztult vízből laboratóriumi elemzés céljára mintát kell venni. Ennek alapján határozzák meg, hogy a kitermelt víz milyen célokra használható fel.

Rétegvízre telepített kutak

Rétegvíz-kút létesítése általában költségesebb, mint a talajvízre telepített kúté. Azon túlmenően, hogy a kút létesítés és üzemeltetése engedélyhez kötött, a felhasznált vízmennyiség után vízkészlethasználati járulékot is kell fizetni. A felhasznált vízmennyiség megállapíthatósága érdekében a vízkivételre hitelesített vízórát is fel kell szerelni.

A létesítés folyamata

A. A tervezett kút "Létesítési vízjogi engedélyének" beszerzése a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóságtól.
Ehhez a következő dokumentumok benyújtására van szükség:
a. Vízbeszerzési szakvélemény. (Szaktervező készíti el)
Tartalma:
- a létesítés célja (ivó-, használati-, öntözővíz nyerés),
- a kút tervezett mélysége,
- a kinyerni szándékozott vízhozam l/perc, m3/nap, m3/év dimenziókban,
- a tervező nyilatkozata a várható vízminőségről.

b. Az ingatlan tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozata a kút létesítéséhez (amennyiben a kérelmező nem tulajdonosa az ingatlannak).

c. Kútterv. (Szakemberrel kell elkészíttetni).
Tartalma:
- Műszaki leírás
- Tervrajzok
- A berendezésék ismertetése

d. A területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalása.
Ehhez a Környezetvédelmi Felügyelőséghez ugyancsak be kell nyújtani az a. - c. pontokban ismertetett dokumentumokat.

e. A területileg illetékes Bányakapitányság engedélye a műszaki munkák elvégzéséhez.

B. A kút szakkivitelezővel történő elkészíttetése.

C. A vízföldtani napló elkészíttetése
A kivitelező által a fúrás során vett rétegminták és a megfelelő adatszolgáltatás alapján a vízföldtani naplót a Vízügyi Tudományos Kutató Rt (VITUKI) készíti el.

D. Ivóvíz célú felhasználás esetén a megyei ÁNTSZ engedélyének beszerzése.
Ehhez az ÁNTSZ előírásának megfelelő vízminta vételére és laboratóriumi vizsgálatára van szükség.

E. A kút Vízjogi üzemelési engedélyének beszerzése a Vízügyi Igazgatóságtól.
Ehhez a következő dokumentumok benyújtására van szükség:

- a kúthasználat célja
- a berendezések műszaki rajza, ill. kiviteli terve
- az ÁNTSZ vízvizsgálati eredményei

A rétegvízre telepített kút létesítése nagy szakértelmet igényel. Csak megfelelő képzettségű és engedéllyel rendelkező szakember készítheti el. Célszerű olyan - az adott térségben már tapasztalatokat szerzett - vállalkozót megbízni, aki a szükséges tervek elkészítését és az engedélyek beszerzését is vállalja. A területileg illetékes vízügyi igazgatóságon tájékoztatás kapható a területen működő kútfúró szakemberekről.

A kút üzembe helyezése

Házi vízellátó rendszerek

A vezetékes vízellátás kényelmét a saját kútból történő vízellátás akkor tudja nyújtani, ha házi vízellátó berendezéssel egészítjük ki.
A házi vízellátó rendszer alapvetően kétféle lehet: nyomólégüstös vagy nyílt tartályos. A házi vízellátó berendezés fő egységei a szivattyú, a csővezeték, és a tároló tartály. Ezeken kívül különféle szerelvényekre is szükség van.
A házi vízellátó hálózatba csak a legszükségesebb szerelvények kerüljenek beépítésre. A hálózatot úgy kell kialakítani, hogy a teljes rendszer vízteleníthető legyen. A víztelenítéskor leeresztett víz ne kerülhessen vissza a kútba, mivel az épület vízvezetékben olyan mikroorganizmusok is megtelepedhetnek, amelyek a kútba jutva és ott elszaporodva annak vízminőségét ronthatják. Ezenkívül esetleges vegyi szennyeződés is történhet.

Nagyon lényeges tudnivaló, hogy (ha a lakóépület közüzemi vízhálózatra is csatlakozik), a közüzemi és a házi vízellátó rendszert összekapcsolni szigorúan tilos!

A házi vízellátó rendszer a saját kút vizét szolgáltatja tisztítatlanul, esetleg a házi berendezésen való tisztítás után. Ez a víz azonban rendszeresen nem ellenőrzött, így a két rendszer összekapcsolásakor fennáll a lehetősége annak, hogy a közüzemi rendszerbe ellenőrizetlen "saját" víz kerüljön, ami egészségügyi kockázatot jelenthet

Két fajta házi vízellátó rendszer van:
1) nyomólégüstös
2) nyílt tartályos

kút típusok rajzokkal
házi vízellátó rendszerek rajzokkal