Ásott kutak

Az ásott kút jellemzője, hogy nagy mennyiségű vizet tárol, ezért gyenge vízadó képességű rétegben is jól használható, továbbá az alsó vastag kavicsoszlop következtében a lökésszerű vízkivétel sem okoz problémát.

Kivitelezési technológia szerint az ásott kút két típusa különböztethető meg: a normál kivitelű ásott kút és a süllyesztett kút.

Normál kivitelű ásott kutak

A normál kivitelű ásott kút kivitelezésekor az előre kialakított munkagödörbe utólag építik be a kútbélelést, ezért csak állékony talajban létesíthető. Bélelése leggyakrabban betongyűrűvel történik, de készülhet tégla, vagy kőfalazattal is. Falazott bélésű ásott kút vázlatos rajza látható az ábrán.

A normál kivitelű ásott kút fő része a kút gödrébe épített kútváz (kútbélés). A kútbélés lehet tömör, perforált vagy hézagos. A tömör bélésű kút csak alulról, a hézagos és perforált kút oldalról is kap vizet. A kútbélés aljára (hézagos ill. perforált kútbélés esetén köré is) 6 - 16 mm átmérőjű mosott vegyes szemcséjű kavics kerül. Ez a kavicsréteg akadályozza meg a talaj finomabb szemcséinek bejutását a kútba. Az ábrán beton kútgyűrűkből készült, hagyományos ásott kút látható.

A kútfej kialakításakor gondoskodni kell arról, hogy a kútba felülről ne kerülhessen szennyeződés. E célt agyagtömítéssel, betongallérral, vasbeton tetővel, jól záró aknafedlappal lehet élérni.

Az ásott kút átlagosan 0,5 - 5,0 m³/nap vízigény kielégítésére alkalmas. Belső átmérője 0,8 - 1,5 m közötti, szokásos mélysége 4 - 10 m. Vízszint alatti mélységét a talajvíz szintje és a kitermelni kívánt vízmennyiség határozza meg. A kutat úgy kell kialakítani, hogy benne a legalacsonyabb vízszint esetén is legalább 3 méter magas vízoszlop legyen. Ha a kút csak alulról kap vizet, akkor alsó peremének legalább 1,0 méterrel kell a vízzáró réteg felső szintje fölött lenni.

Az ásott kutak kialakítási módját a kiemelésre kerülő kőzetek határozzák meg. Laza, üledékes kőzetben (lösz) mélyített ásott kút kiképzését mutatja az ábra.

A kút lényege ilyen esetben a kettős szűrőréteg, amelyet a perforált betongyűrű és az azbesztcement cső között alakítanak ki.

Süllyesztett kút

A süllyesztett kút meghatározó méretei a belső átmérő és a mélység. Ezek határozzák meg a kút anyagát is. A belső átmérő 0,8 - 3,0 m között változik. A kiesebb átmérőjűek rendszerint kisebb mélységűek és többnyire előregyártott kútgyűrűből készülnek.

A nagyobb mélységű (6 - 12 m) süllyesztett kutak többnyire monolit vasbetonból készülnek, 2.0 - 3,0 m átmérővel. Ebben az esetben a kútköpenyt a helyszínen készítik el, majd a bélésen belül kiemelik a talajt, miközben a kútköpeny a saját súlya alatt a kívánt mélységig lesüllyed. A süllyesztett kút részei a kútfejkiképzés, a kútköpeny (kútbélés), a szűrőréteg és a kútszerelvények.

A kútfejkiképzés a terep fölötti részt lezáró vasbeton fedlap és lebúvónyílás, valamint a kút körüli vízzáró agyagtömítés.

A kútköpeny a kút fő része, ez biztosítja a kút állékonyságát. A kútköpeny alsó részén a süllyesztést megkönnyítő vágóél-koszorút képeznek ki.

A kút alulról táplálkozik, a vízadó homokréteg leterhelésére a kút aljára kavicsréteg kerül.

A kútban helyezkednek el a víztermelést szolgáló szerelvények, a szivattyú, vagy annak szívócsöve.

Vert kút (Norton kút)

A Norton-kút tömör heggyel felszerelt, a vízadó réteg szintjén perforált acélcső, melyet veréssel hajtanak le a vízadó rétegbe.

Átmérője 80-100 mm, mélysége 10-15 m. A perforált csőszakaszt szűrőszövet boríthatja. Verés közben a szűrőszövet könnyen megsérülhet és ekkor - homokos vízadó réteg esetén - a kút rövid idő alatt eltömődhet.
A vert kutak többnyire csak kis vízhozamok kielégítésére alkalmasak, jó hatásfokkal csak kavicsos vízadó rétegben alkalmazhatók. Létesítésére elsősorban az ismert mélységű (optimálisan 4-6 m közötti) homokos kavics vagy kavics vízadó réteg alkalmas.

Fúrt kutak

A kútfúrást általában nagyobb mélységű kutak létesítése esetében alkalmazzák, de nem kizárt kis mélységű kialakítása sem.

A fúrt kút csak jó áteresztőképességű vízadó rétegben szolgáltat elegendő vízhozamot. A vízáteresztő-képesség által meghatározottnál nagyobb vízigény esetén, a szűrőzött csőszakasz körül kavicsköpenyt alakítanak ki, amely megnöveli a kút hatékony átmérőjét, és ezáltal a kitermelhető vízhozamot.

A talajvízre telepített fúrt kút általában egyrétegű béléscsővel készül.

A fúrt kutak közül a 30 méternél kisebb mélységű, száraz fúrási eljárással készülő kutakat külön elnevezéssel csőkutaknak hívják.

Mivel a csőkútban nincs számottevő tározott vízmennyiség, létesítése akkor indokolt, ha a vízadó réteg képes a legnagyobb vízigénynek megfelelő vízmennyiség folyamatos kielégítésére. A csőkutat ezért elsősorban felszínközeli, durva szemcséjű (kavicsos homok, homokos kavics) vízadó rétegekbe mélyítik, amelyek rendszerint jó vízadó képességűek és több irányú vízpótlással rendelkeznek.

A csőkút készítésekor két csőrakatot - irány- és szűrőcsövet - építenek be. Kivitelezéskor először egy néhány méter hosszú iránycsövet fúrnak le, amely a felszíni vizek és szennyezőanyagok közvetlen kútba jutását akadályozza meg. Az iránycső ezen túl a kút függőlegességének biztosítására is szolgál, elnevezése is innen származik.

Ezután a további fúrás egy, az iránycsőnél kisebb átmérőjű fúróval történik. Fúrás közben a furatot beomlás ellen egy ideiglenes védőcsővel, az ún. béléscsővel biztosítják.

A vízadó réteg elérése után a béléscsőbe a megfelelő szakaszon perforált csövet - szűrőcsövet - helyeznek el, majd a béléscsövet visszahúzzák. A szűrőcső perforált szakaszát a talajviszonyok függvényében szitaszövet borítással is elláthatják. Finomabb szemcséjű vízadó rétegben a béléscső visszahúzása során a szűrőcső és a béléscső közé szűrőkavicsot is elhelyeznek. A szűrőzött csőszakasz alatt egy legalább 5 méter mélységű csőszakasz, az iszapzsák helyezkedik el, amely a kútba bekerülő homokszemcsék leülepítésére szolgál.