Ön itt áll: Főoldal Leírások Épület Vízgazdálkodás Vízellátás Házi vízellátó rendszerek
Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek

Házi vízellátó rendszerek

Nyomólégüstös rendszer

Általában a nyomólégüstöst nevezik "házi vízellátó berendezésnek". Az ilyen rendszer kompletten beszerezhető és tartalmazza a zárt tartályt, a szivattyús gépcsoportot, a nyomásmérőt és az automatikus nyomáskapcsolót. Ez a rendszer egybeszerelten készen megvásárolható.

Nagyon lényeges tudnivaló, hogy (ha a lakóépület közüzemi vízhálózatra is csatlakozik), a közüzemi és a házi vízellátó rendszert összekapcsolni szigorúan tilos!

A házi vízellátó rendszer a saját kút vizét szolgáltatja tisztítatlanul, esetleg a házi berendezésen való tisztítás után. Ez a víz azonban rendszeresen nem ellenőrzött, így a két rendszer összekapcsolásakor fennáll a lehetősége annak, hogy a közüzemi rendszerbe ellenőrizetlen "saját" víz kerüljön, ami egészségügyi kockázatot jelenthet.

Nyílt tartályos rendszer

Házilag kivitelezető megoldás, amikor viszonylag nagyméretű tartályt helyeznek el az épületen belül a lehető legmagasabban, és a szivattyú ebbe nyomja fel a kútból a vizet. A tartályból a fogyasztás helyszínére gravitációsan jut el a víz. Ez tulajdonképpen a víztornyos hálózat házi megfelelője.


Nagyon lényeges tudnivaló, hogy (ha a lakóépület közüzemi vízhálózatra is csatlakozik), a közüzemi és a házi vízellátó rendszert összekapcsolni szigorúan tilos!

A házi vízellátó rendszer a saját kút vizét szolgáltatja tisztítatlanul, esetleg a házi berendezésen való tisztítás után. Ez a víz azonban rendszeresen nem ellenőrzött, így a két rendszer összekapcsolásakor fennáll a lehetősége annak, hogy a közüzemi rendszerbe ellenőrizetlen "saját" víz kerüljön, ami egészségügyi kockázatot jelenthet

Szivattyúk

Szivattyúk kézi. vagy motoros meghajtásúak lehetnek. A kézi szivattyúk szárnylapátos, vagy dugattyús megoldásúak lehetnek. A dugattyús szivattyúk közül a kétdugattyúsak csaknem egyenletes vízszállítást biztosítanak. Szárnylapátos szivattyú a 314. ábrán, dugattyús szivattyú pedig a 315. ábrán látható.

A kéziszivattyúk vízszállítása 20-40 l/perc, szállítómagasságuk 30-15 méter. A kéziszivattyúk csőkutakra közvetlenül csatlakoztathatók. Ásott kutakra lábszelepes szívócsővel építhetők be.

A motoros szivattyú kiválasztása a kút típusának és vízhozamának függvénye. A szivattyú legfontosabb műszaki jellemzői a szállított víz mennyisége (l/perc, m3/óra) és a szállítómagasság (m). A két érték egymástól is függ, a szivattyú (bizonyos határon belül) különböző vízszállításra képes. Alacsonyabb szállítómagasságra több, nagyobb magasságra kevesebb vizet képes szállítani. A szállítómagasság-vízszállítás összefüggést a szivattyú jelleggörbéje (Q - H görbéje) mutatja meg.


A szivattyú fontos jellemzője még a szívóképesség, vagyis az a mélység, ahonnan fel tudja szívni a vizet. Ez a gyakorlatban 5-7 méter közötti érték. Fontos tehát, hogy a szivattyú a kút vízszintje fölött ennél ne legyen magasabban, de célszerű a vízszinthez a lehető legközelebb elhelyezni. Fontos, hogy a szivattyú soha ne működjön "szárazon", ugyanakkor a szivattyús gépcsoprot soha ne kerülhessen víz alá.

Azoknál a kutaknál, ahol a szívómagasság nagyobb mint 7 méter (pl. nagyobb mélységű fúrt kutak) ún. búvárszivattyúk alkalmazhatók. Ezek között vannak egészen kis átmérőjűek, amelyek akár 160 mm átmérőjű kútban is elhelyezhetők. A búvárszivattyúnak üzemelése során mindig víz alatt kell lennie.

Tárolók

A vízfogyasztás a nap folyamán nem egyenletes. A vízigény változás kiegyenlítésére a vízellátó rendszerbe megfelelő tartályt kell beépíteni.

A megfelelő magasságban elhelyezett és úszókapcsolóval felszerelt tartály esetén ez a rendszer is automatizálható.

Csővezetékek

A házi vízellátó rendszer csővezetékei megegyeznek a közüzemi ivóvízhálózatra csatlakoztatott épületekben alkalmazottakkal. A csővezeték szerelési módja anyagától függ. Az alkalmazott csőanyagok horganyzott vascsövek, műanyagcsövek vagy rézcsövek lehetnek.

A házi vízellátó hálózatba csak a legszükségesebb szerelvények kerüljenek beépítésre. A hálózatot úgy kell kialakítani, hogy a teljes rendszer vízteleníthető legyen. A víztelenítéskor leeresztett víz ne kerülhessen vissza a kútba, mivel az épület vízvezetékben olyan mikroorganizmusok is megtelepedhetnek, amelyek a kútba jutva és ott elszaporodva annak vízminőségét ronthatják. Ezenkívül esetleges vegyi szennyeződés is történhet.


Nem publikált oldal: Ezt az oldalt a FÖK munkatársai nem ellenőrizték.
Készítette: Büki Péter, 2006.05.23. 14:39
Utoljára módosítva: ddekanyadm, 2006.05.24. 13:17


Creative Commons License

A fenntarthato.hu oldalainak tartalma Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-úgy add tovább! 2.5 Magyarország Licenc alatt van.
Ha az itt található anyagokat ezzel ütköző módon szeretné felhasználni, lépjen velünk kapcsolatba!