Kert környezettudatos használata

Tartalom

• Kialakítás
• Talajjavítás, komposztálás
• Konyhakert
• Locsolás
• Pihenés
• Hivatlan vendégek a kertben
• Legyen Ön is félig kertész, félig X!

Kialakítás

• Mielőtt beültetjük kertünket, érdemes körülnéznünk, hogy mik teremnek és nőnek jól szomszédaink ill. a környéken működő biogazdaságok kertjében, melyek a felénk őshonos fák, bokrok, zöldségek és gyümölcsök, valamint tájékozódnunk, hogy milyen kertünk talaja, mikroklímája stb.
• Fontos, hogy a növények kiválasztásakor gondoljunk arra is, hogy a különböző kerti állatoknak, rovaroknak, madaraknak is megfelelő lakhelyük és élelmük legyen. Ha jól alakítjuk ki kertünket, sok segítséget kaphatunk a kártevők elleni küzdelemben is: először is, már a növények megfelelő társítása segít elűzni a kártevőket, másrészt megfelelő növények ültetésével kertünkbe tudjuk csábítani a kártevők természetes ellenségeit.
• Madárbarát kert kialakításában sokat segítenek a Magyar Madártani Egyesület tanácsai: http://www.mme.hu/napi-madarvedelem/madarbarat-kert-program.html vagy a következő könyv: Drexler, Sz. (2007) Madárbarát kert. Cser Kiadó

• Kertünket érdemes sün-baráttá is tennünk: a sün az egyik legjobb bio-rovarirtó! Szívesen tanyáznak lombhallom alatt vagy komposztban. Ha nincs kerti tavunk, vagy nem folyik patak kertünk végében, tegyünk ki a sün számára a kertbe itatóedényt. Hogy több élelmet találjon, hagyjunk kertünkben valamekkora nem teljesen rövidre nyírt füvet, különösen sövényünk közelében. További jó tanácsok: Süntelen aggodalom, avagy mit csináljunk a kertünkbe tévedő sünivel? http://www.edenkert.hu

• Ha azt szeretnénk, hogy kertünk - amellett, hogy szép látványt nyújt - minél „ehetőbb” is legyen, ültessünk olyan növényeket, amelyeknek termése, virága vagy levele ehető. Ehhez a legjobb útmutatást a permakultúra (vagy: folyamatos növénytermesztés) adja: http://www.permakultura.hu

Talajjavítás, komposztálás

Ha kertünk talaja javításra szorul, műtrágya helyett használjunk szerves trágyát, vagy komposztot, komposzt-teát – ez utóbbiak kijuttatása ugyanolyan egyszerű, mint a műtrágyáé, viszont természetes anyagot használunk!

Komposztot saját magunk is készíthetünk – sőt, saját kertünkben ajánlott is, hogy készítsünk, akár saját kialakítású komposztálóban, akár készen vásároltban. Komposztálók: http://fenntarthato.hu/epites/termekek/kerteszet/komposztalas

A komposztálás nagyszerű módja annak, hogy elszállítandó hulladékunk mennyiségét kb. 30%-kal csökkentsük, és saját kertünk tápanyag-utánpótlását biztosítsuk. Komposztálni akkor is érdemes, ha nem szeretnénk zöldséges kertet: a földszerű komposzt nagyszerűen használható gyepünk, dísz- és szobanövényeink gondozására is.

A komposztálónkban a következő hulladékokat hasznosíthatjuk: nyesedékek, felaprított gallyak, falevél, levágott fű, kerti gyomok (virágzás előtt); szalma, faforgács, fűrészpor; zöldség- és gyümölcshulladékok, hullott gyümölcs; összetört tojáshéj, kávé- és teazacc; hervadt virág, szobanövények elszáradt levelei, virágföld; fahamu (max. 2-3 kg/m³); növényevő kisállatok ürüléke a forgácsalommal együtt; nem színes papír, karton, levágott haj és köröm.

A kertben, konyhában összegyűjtött hulladékokat tehetjük egyből a komposztálóba, figyelve arra, hogy vegyítsük a nedves, zöldebb hulladékot a szárazabbal, fással. Ha az utóbbiból kevesebb termelődik, adjunk a komposzthoz faforgácsot, fahamut, szalmát vagy feldarabolt kartonpapírt.

A különböző anyagok összekeverésének fő szempontja, hogy az anyagok ideális szén-nitrogén (C/N) arányát tartsuk fenn. A lebontó mikroorganizmusok számára a 30:1 C/N arány ideális, ezért a nagyobb nitrogéntartalmú (általában zöldebb) anyagok mellé nagyobb széntartalmú (szárazabb, fásabb) anyagokat keverjünk. Néhány anyag C/N aránya (Forrás: Kreuter, Marie-Luise: Biokert, Magyar Könyvklub. Budapest, 2002.) :

Annak érdekében, hogy egyenletes szerkezetű és minőségű komposztot kapjunk, a komposztot forgatni szükséges, min. 2-3-szor a 12 hónap alatt, míg elkészül. A kész komposztot tavasszal, vetés előtt érdemes kijuttatni és a felszínen eldolgozni, használhatjuk gyepen, bokrok és fák alatt is. Cserepes növények ültetéséhez is megfelelő, ebben az esetben 1:3 arányban keverjük földdel.

További információk és hasznos tanácsok:

• A Hulladék Munkaszövetség által működtetett honlap: http://www.komposztalj.hu
• SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület: http://www.szike.zpok.hu
• Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata, Komposztálás a családban útmutató: http://www.kothalo.hu
• Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium anyaga a komposztálásról: http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/komposzt.htm

Konyhakert

Biokertészkedjünk: azaz úgy alakítsuk ki, ápoljuk és gondozzuk kertünket, hogy ne használjunk műtrágyát, rovarirtókat és mesterséges növényvédőszereket!

• Ha nincsen időnk, vagy nem szeretnénk kertünkben konyhakertet is kialakítani, akkor is érdemes egy kis fűszerkertet létrehoznunk – ez a virágoskert része is lehet, a gyepet szegélyezheti, vagy a díszfák, gyümölcsfák körül elfér, és juttat egy kis friss zöldet asztalunkra! A fűszernövények nem igényelnek különösebb törődést, sokuk évelő, és szép virágaik is vannak: gondoljunk pl. a levendulára, zsályára, rozmaringra, kakukkfűre, oreganóra stb. Ezen kívül segíthetnek a kártevők távoltartásában is.
• Ha szeretnénk az év legalább egy részében friss zöldséget saját kertünkből, érdemes pár, akár nagyon kicsi, ágyást kialakítani. Az ágyásokban érdemes a növényeket vegyesen ültetni, hogy védjék egymást a kártevők ellen, és a betegségek ne terjedjenek olyan könnyen. Jó társnövény pl. a bab és a borsikafű; a sárgarépa és a hagymafélék; a dinnye és a kukorica; a paprika és a bazsalikom stb.
• Az ágyások köré, közé ültessünk fűszernövényeket és virágokat. Ezek amellett, hogy még vonzóbbá teszik konyhakertünket, segítenek zöldségeink védelmében: egyrészt kertünkbe vonzzák a kártevők természetes ellenségeit, másrészt maguk is védelmet biztosítanak a kártevők elijesztésével, megtévesztésével, pl. a bársonyvirág (vagy büdöske) és a körömvirág.

További ötletek, hasznos tanácsok:

• http://www.biotippek.hu/biokert_1.html
• http://www.biokultura.org
• Biokertekben is megengedett növényvédelem, szerek listája: http://www.biokultura.org

Locsolás

• Kertünket nyáron nagy valószínűséggel viszonylag rendszeresen locsolnunk kell. Ha van kutunk, használjuk azt! Ha nincs, alakítsunk ki esővíz-gyűjtő rendszert: fogjuk fel az esővizet hordókban, építsünk ciszternát stb. Ehhez néhány ötlet:

• http://www.esovizgyujtes.hu/
• http://www.ezermester.hu/articles/article.php?getarticle=2422
• csapadékvíz hasznosítás a fenntarthato.hu-n

• Fontos arra is odafigyelnünk, hogy mikor locsolunk – egyrészt a víztakarékosság szempontjából, másrészt, hogy növényeink a vizet a legjobban és leghatékonyabban fel tudják használni. Ezért a legjobb, ha korán reggel, még a hőség beállta előtt, vagy este, a hőség után locsolunk.

Pihenés

• Kerti bútoraink kiválasztásakor is legyünk környezettudatosak: válasszunk tartós, természetes és helyi anyagokból készült termékeket! Vagy válasszunk minősített terméket: sokféle, jó minőségű, fenntartható erdőgazdálkodásból származó, FSC minősítésű keményfából, leggyakrabban teakfából készült kerti bútor kapható már Magyarországon (néhány ötlet: http://fenntarthato.hu – FSC minősítésű kerti bútorok).

Hívatlan vendégek a kertben

A rágcsálókról, rovarokról és a védekezés környezetbarát módjairól részletesen a Barkácsolás, javítás fejezetben olvashatunk. Itt a kertben leggyakrabban problémát okozó vakondot említjük meg. A vakond ellen leghatékonyabban, és környezetbarát módon napelemes ultrahangos riasztóval védekezhetünk.

Legyen Ön is félig kertész és félig X!

"Egy japán fiatalember, Naoki Shiomi, a ’90-es évek közepén jutott el a felismerésig, hogy korunk tömegtermelő, tömegfogyasztó, tömegutazó és tömegszennyező kultúrája minden, csak nem fenntartható. Rájött, hogy valamilyen szinten előbb-utóbb mindenkinek vissza kell találnia az életet adó földhöz, ha nem is, mint főállású gazda, de legalább, mint saját fogyasztásra termelő kertész. Alapötlete szerint a félig-farmer ember a családja ellátására termel, miközben továbbra is alkotó tagja a társadalomnak azzal, hogy megkeresi azt a tevékenységet, amelyet szenvedéllyel képes végezni - ezt hívja ő "X"-tényezőnek. Az "X" az a kérdés, amelyre mindannyiunknak választ kell találni: mi az a tevékenység, amit tényleg szívesen csinálunk, amit tényleg akarunk, amit mások érdekében is tudunk végezni, felfedezve közben saját személyes küldetésünket, életünk valódi hivatását.
Shiomi évek óta ezt az életmódot követi és 2000 áprilisában létrehozta az ötletet népszerűsítő intézetet is, amely sokaknak segít megtalálni saját "X"-tényezőjüket. Tapasztalatai szerint a földdel való napi kapcsolatra épülő életmód az egyén tehetségéből a legtöbbet hozza ki és egy boldogabb, teljesebb élet, illetve fenntarthatóbb bolygó irányába mutat."

(Részletek a Leszel amit eszel! Mit együnk hogy jól legyünk? c. kiadványból, letölthető: http://www.nyitottkert.hu)