Ön itt áll: Főoldal Leírások Épület Energiagazdálkodás Hűtés
Kapcsolodó keresések
Egyszerű keresés:
 
Olyan oldalak keresése, amelyek kapcsolódnak ahhoz amire rákattintok:  
Összetett keresés:
 
Olyan oldalak keresése, amelyek a bepipáltak közül
  Építészet
  Épületfizika
  Épületszerkezettan
  Épületszimuláció
  Fenntartható ház
  Hűtés
  Környezetbarát ház
  Norvég támogatás segítségével létrehozva/módosítva
  Ökológikus építészet
mindegyikhez
bármelyikhez
kapcsolódnak.
 
Bejelentkezés


Elfelejtette jelszavát?
Új felhasználó?
Támogatóink

2009-ben:

Támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson
és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

norway grants
eea grants
NFUKvVM

2007-ben:

Környezevédelmi és Vízügyi Minisztérium

2006-ban:

Környezevédelmi és Vízügyi Minisztérium
Naplopó Kft.
Nemzeti Civil Alapprogram
Soros Alapítvány
Szakszer Kft

2005-ben:

Kardos Labor
Naplopó Kft.
Orange6 Kft.
Seeger Engeneering AG
Soros Alapítvány

2004-ben:

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Naplopó Kft.
Nemzeti Civil Alapprogram
Szakszer Kft.

2003-ban:

Környezevédelmi és Vízügyi Minisztérium
Szakszer Bt.
Szécsi Ilona

S. P. Office Kft.
Irtekis Kft.

 
Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek

Hűtés

Tartalom

  • Stratégiák,
  • Épületszerkezeti (passzív) megoldások:
  • Hibrid megoldások:
    • gravitációs szellőztetés,
    • adiabatikus hűtés,
  • Gépészeti megoldások:
    • hőszivattyús hűtés,
    • hővisszanyerős szellőztetés,
    • szerkezettemperálás.

Stratégiák

Az épületek energiagazdálkodása során az épületek hűtésére fordított energiára manapság - még nem kellő -, de már egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk. A globális éghajlatváltozás kutatói szerint azonban az elkövetkező években a Kárpát-Medencében a globális átlagot meghaladó hőmérséklet emelkedéssel kell számolni. Egy 2008-as PhD disszertáció arra mutat rá, hogy egyes kutatások szerint Magyarország 2070-2100 között várható időjárása a mai Bukarest, vagy akár Taskent területén jelenleg tapasztalható értékekkel lehet analóg (1. ábra). [1: Medgyasszay, 2008]

1. ábra: Magyarország 2071-2100 között várható klímájához analóg területek jelenleg a Földön [2: Czucz, 2007]

2070-2100 bp-i éghajlattal analóg területek

A doktori disszertáció szimulációi alapján a 2070-2100 kötötti időszakban egy mai elvek, szokásos építőipari gyakorlat szerint épített családi házban (ami feltehetően akkor ugye még állni fog), a nyári kellemetlen órák száma a sokszorosára emelkedhet (1. táblázat).

1. táblázat: A kellemetlen órák várható száma, ha egy a mai Magyarországon épülő alacsony energia fogyasztású épület nem itthon, hanem Bukarestben, vagy Taskentben építenénk meg [1: Medgyasszay, 2008]

Kellemetlen órák száma

A fenti előrejelzések, feltételezések függvényében már érthető, hogy nagy valószínüségel miért kell a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetni az épületek nyári hővédelmére.

A hővédelem stratégiáinak áttekintése során beszélnünk kell passzív, hibrid és aktív hővédelmi intézkedésekről. A három stratégia között az a lényegi különbség, hogy míg a passzív stratégiánál csak az épület szerkezetei, a telepített kertészeti elemek mindenféle energiabevitel nélkül "passzívan" biztosítják a megfelelő hőkomfortot, addig az aktív megoldások esetén jelentős energia felhasználásával tudjuk csak a megfelelő hőmérsékletet biztosítani. El kell azonban mondani, hogy a passzív (és hibrid) megoldásoknak korlátaik vannak. Nagy melegek, vagy nagyon magas hőkomfort követelmények (pl. nyáron 20°C maximális hőmérséklet) csak aktív rendszerekkel biztosítható a megfelelő léghőmérséklet.

Amikor döntenünk kell, hogy az passzív és hibrid hűtési megoldások közül melyik megoldást válasszuk, érdemes az ú.n. pszichometrikus diagramon (2. ábra) alapján meghatározni a választott hűtési stratégiát. A diagramra rá kell vezetni annak az időszaknak az adatait (léghőméséklet, páratartalom) ami ellen védekezni szeretnénk. Azt a stratégiát javasolt követni, amely a diagram szerint biztosítja, hogy a nyári hőmérséklet a belső térben az emberi hőkomfort tartományba essen. Például száraz, 32°C-os jellemző külső léghőmérséklet esetén elegendő a hőtároló tömeg növelése, míg nagyon száraz, 38°C-os külső levegő esetén már inkább az evapórációs, vagy adiabatikus hűtést javasolt választani.

2. ábra: Pszichometrius diagram

pszicho-diagr.jpg


Irodalomjegyzék

1: Medgyasszay, Péter: "A FÖLDÉPÍTÉS OPTIMALIZÁLT ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON - különös tekintettel az építésökológia és az energiatudatos épülettervezés szempontjaira" (PhD disszertáció) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Budapest, 2008.

2: Czucz, Bálint (et. al.): Éghajlatváltozás és biológiai sokféleség – elemzések az adaptációs stratégia tudományos megalapozásához, MTA Ökológiai és Botanikai Kutató Intézete. Göd, 2007

Ez az oldal a "Tudásbázis a fenntartható fejlődésért..." projekt keretében készült.
A projektet támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

NFÜNorway Grants - norwegian financial mechanismeea grants - EEA Financial Mechanism - Iceland, Liechtenstein, NorwayKörnyezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Publikált oldal: Ezt az oldalt a FÖK munkatársai tartalmilag megfelelőnek ítélték.
Publikálás dátuma: 2010.06.06. 19:45
Készítette: Medgyasszay Péter, 2009.12.28. 08:43
Utoljára módosítva: Medgyasszay Péter, 2010.06.06. 18:45


Creative Commons License

A fenntarthato.hu oldalainak tartalma Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-úgy add tovább! 2.5 Magyarország Licenc alatt van.
Ha az itt található anyagokat ezzel ütköző módon szeretné felhasználni, lépjen velünk kapcsolatba!