Hűtés

Tartalom

• Stratégiák,
• Épületszerkezeti (passzív) megoldások:
• árnyékolás,
• hőtároló tömeg,
• Hibrid megoldások:
• gravitációs szellőztetés,
• adiabatikus hűtés,
• Gépészeti megoldások:
• hőszivattyús hűtés,
• hővisszanyerős szellőztetés,
• szerkezettemperálás.

Stratégiák

Az épületek energiagazdálkodása során az épületek hűtésére fordított energiára manapság - még nem kellő -, de már egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk. A globális éghajlatváltozás kutatói szerint azonban az elkövetkező években a Kárpát-Medencében a globális átlagot meghaladó hőmérséklet emelkedéssel kell számolni. Egy 2008-as PhD disszertáció arra mutat rá, hogy egyes kutatások szerint Magyarország 2070-2100 között várható időjárása a mai Bukarest, vagy akár Taskent területén jelenleg tapasztalható értékekkel lehet analóg (1. ábra). [1: Medgyasszay, 2008]

1. ábra: Magyarország 2071-2100 között várható klímájához analóg területek jelenleg a Földön [2: Czucz, 2007]

A doktori disszertáció szimulációi alapján a 2070-2100 kötötti időszakban egy mai elvek, szokásos építőipari gyakorlat szerint épített családi házban (ami feltehetően akkor ugye még állni fog), a nyári kellemetlen órák száma a sokszorosára emelkedhet (1. táblázat).

1. táblázat: A kellemetlen órák várható száma, ha egy a mai Magyarországon épülő alacsony energia fogyasztású épület nem itthon, hanem Bukarestben, vagy Taskentben építenénk meg [1: Medgyasszay, 2008]

A fenti előrejelzések, feltételezések függvényében már érthető, hogy nagy valószínüségel miért kell a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetni az épületek nyári hővédelmére.

A hővédelem stratégiáinak áttekintése során beszélnünk kell passzív, hibrid és aktív hővédelmi intézkedésekről. A három stratégia között az a lényegi különbség, hogy míg a passzív stratégiánál csak az épület szerkezetei, a telepített kertészeti elemek mindenféle energiabevitel nélkül "passzívan" biztosítják a megfelelő hőkomfortot, addig az aktív megoldások esetén jelentős energia felhasználásával tudjuk csak a megfelelő hőmérsékletet biztosítani. El kell azonban mondani, hogy a passzív (és hibrid) megoldásoknak korlátaik vannak. Nagy melegek, vagy nagyon magas hőkomfort követelmények (pl. nyáron 20°C maximális hőmérséklet) csak aktív rendszerekkel biztosítható a megfelelő léghőmérséklet.

Amikor döntenünk kell, hogy az passzív és hibrid hűtési megoldások közül melyik megoldást válasszuk, érdemes az ú.n. pszichometrikus diagramon (2. ábra) alapján meghatározni a választott hűtési stratégiát. A diagramra rá kell vezetni annak az időszaknak az adatait (léghőméséklet, páratartalom) ami ellen védekezni szeretnénk. Azt a stratégiát javasolt követni, amely a diagram szerint biztosítja, hogy a nyári hőmérséklet a belső térben az emberi hőkomfort tartományba essen. Például száraz, 32°C-os jellemző külső léghőmérséklet esetén elegendő a hőtároló tömeg növelése, míg nagyon száraz, 38°C-os külső levegő esetén már inkább az evapórációs, vagy adiabatikus hűtést javasolt választani.

2. ábra: Pszichometrius diagram

Irodalomjegyzék

1: Medgyasszay, Péter: "A FÖLDÉPÍTÉS OPTIMALIZÁLT ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON - különös tekintettel az építésökológia és az energiatudatos épülettervezés szempontjaira" (PhD disszertáció) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Budapest, 2008.

2: Czucz, Bálint (et. al.): Éghajlatváltozás és biológiai sokféleség – elemzések az adaptációs stratégia tudományos megalapozásához, MTA Ökológiai és Botanikai Kutató Intézete. Göd, 2007