Ön itt áll: Főoldal Leírások Épület Energiagazdálkodás Háztartási gépek
Kapcsolodó keresések
Egyszerű keresés:
 
Olyan oldalak keresése, amelyek kapcsolódnak ahhoz amire rákattintok:  
Összetett keresés:
 
Olyan oldalak keresése, amelyek a bepipáltak közül
  Energetika
  Épületgépészet
  Háztartási gépek
  Norvég támogatás segítségével létrehozva/módosítva
mindegyikhez
bármelyikhez
kapcsolódnak.
 
Bejelentkezés


Elfelejtette jelszavát?
Új felhasználó?
Támogatóink

2009-ben:

Támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson
és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

norway grants
eea grants
NFUKvVM

2007-ben:

Környezevédelmi és Vízügyi Minisztérium

2006-ban:

Környezevédelmi és Vízügyi Minisztérium
Naplopó Kft.
Nemzeti Civil Alapprogram
Soros Alapítvány
Szakszer Kft

2005-ben:

Kardos Labor
Naplopó Kft.
Orange6 Kft.
Seeger Engeneering AG
Soros Alapítvány

2004-ben:

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Naplopó Kft.
Nemzeti Civil Alapprogram
Szakszer Kft.

2003-ban:

Környezevédelmi és Vízügyi Minisztérium
Szakszer Bt.
Szécsi Ilona

S. P. Office Kft.
Irtekis Kft.

 
Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek

Háztartási gépek

Tartalom

Ételkészítés

Ma már az életvitelhez tartozó tevékenységeinket (ételkészítés, takarítás, szórakozás, stb.) is a technikai eszközök széleskörű igénybevételével végezzük. Ezen tevékenységek energiaigénye nem elhanyagolható (1. ábra) az épületek energiafelhasználásában, de ezek célszerű alkalmazásával energiatakarékosan is biztosítani tudjuk kényelmünket, életvitelünk minőségét. A háztartásokban nagyszámú háztartási berendezés áll rendelkezése, amelyek segítenek erőt és időt megtakarítani, de mindamellett energiát és nyersanyagot fogyasztanak. A háztartási berendezéseket a tárolás, az ételkészítés, a tisztítás, az edénytisztítás, a felülettisztítás, a testápolás területén valamint egyéb területeken, mint az audio, a videó, az irodai munkák, a telekommunikáció és szabadidő területén használjuk. A rendelkezésünkre álló háztartási készülékek kínálata lehetővé teszi az energiatakarékosság szempontjainak érvényesítését ezen a területen is, de az energiatakarékos készülékek által elért megtakarítások mellett a fogyasztónak is fontos szerepe van az energiafelhasználás alakulásában, mivel a fogyasztói szokásokkal további megtakarítások érhetők el.

1. ábra: Lakossági energiafelhasználás arányai

Lakossági energiafelhasználás arányai

Az ételkészítés folyamatának lépései

A háztartásokban az ételkészítés módjai különbözőek és a háztartások típusától függően változnak. A háztartáson belül történő élelmiszer feldolgozáshoz és az étel előkészítéshez az önellátó háztartásban nagyobb az idő és kisebb a tőke ráfordítás, míg a nem önellátó háztartás kisebb idő-, viszont nagyobb tőkeráfordítást igényel.

Az élelmiszerek feldolgozásának egyes folyamatait különbözőképpen osztályozhatjuk. A feldolgozás folyamán a háztartástechnika előkészítés és tartósítás között tesz különbséget, a konyhai gyakorlat azonban előkészítésről és elkészítésről beszél (elkészítés = főzés).

Főzés során az élelmiszerrel energiát közlünk, így annak hőmérséklete megnövekszik. Ha az élelmiszert megfelelően hosszú ideig éri a meghatározott hőmennyiség, akkor nyers állapotból kész, megfőtt állapotba kerül. Új, a fogyaszthatóság szempontjából kívánatos tulajdonságokkal rendelkező termék keletkezik. A főzés folyamán az élelmiszer fizikailag és kémiailag is megváltozik, az elkészült ételt szubjektív módon a puhaság, ízlés és külalak alapján, objektív módon pedig az állag és a maghőmérséklet mérése alapján ítélik meg.

Az élelmiszereket a háztartásokban különböző módon lehet melegíteni. A felmelegítés előfeltétele az energiaközlés. Az élelmiszerrel való energiaközlés az eljárásoktól függően történhet egyrészt:

  • nedves közegben való főzéssel (víz, vízgőz, víz/zsír keverék, mikrohullám),
  • száraz főzési folyamattal (zsír, szárazlevegő, hősugárzás, kontakt felületek)

vagy másrészről

  • közvetlen (mikrohullámú sugárzás, infravörös-sugárzás),
  • valamint közvetett energiaközléssel (víz, vízgőz, forrógőz, zsír, levegő, kontakt hőfelületek).

A közvetett energiaközlésnél például a víz, folyadékok, a vízgőz, a zsír vagy a levegő szolgálhat hőközlő közegként. Ezek a közegek a sütőben vagy gőzfőző edényben a hőt közvetett módon (hővezetéssel) veszik fel a hőforrásnál. A hőcsere mindig az elkészítendő étel felületén történik. A kontakt felületek a vízhez, a zsírhoz vagy a levegőhöz hasonlóan ugyancsak hőközlők.

Közvetlen energiaközlés során az izzó fűtőtest sugárzással ad le energiát. Ez a hősugárzás a légtéren áthaladva eléri az élelmiszer felületét. A felület felmelegedése nagyon intenzív és barnuláshoz vezet. Ezt a módszert alkalmazza a sütőben való grillezés. A közvetlen energiaközlés másik eljárása a mikrohullámú készülékben való főzés. Itt a hő közvetlenül – az elektromos energia átalakulásával - az élelmiszerben keletkezik. Az elektromágneses hullámok behatolnak az élelmiszerbe, az anyag különböző mélységeibe, és pl. a vízmolekulákat kimozdítják nyugalmi állapotukból az elektromos mező gyorsan és folyamatosan változó irányába. Ennek a molekuláris mozgásnak a következménye a hő. Az energiaközlés ilyen formája a mikrohullámú készülékekben történik. A mikrohullámú készülékekben az élelmiszerek belsejének a felmelegedése szintén hővezetéssel történik.

Az élelmiszereknek az ételkészítéshez szükséges felmelegítése a háztartásokban túlnyomórészt háztartási nagykészülékekben (sütőben, főzőlapon) történik. Az egyes főzési eljárásokhoz különböző, az energiaközléshez szükséges közegeket, valamint speciális hőmérséklet tartományokat lehet hozzárendelni (1. táblázat).

1. táblázat: Áttekintés az ételkészítési eljárásokról

Eljárás/módszer

Hőátvitel

 

Hőmérséklet °C

 

közege

módja

 

Főzési tartomány




Főzés

víz

vezetés+konvekció

100

párolás

víz + gőz

vezetés+konvekció+konden-záció

100

 

víz / gőz

vezetés+konvekció+konden-záció

100>75

gőzölés (nedves levegőben)

áramló nedves levegő

kondenzáció+konvekció

75<100

gőzölés

telített gőz

kondenzáció+konvekció

100-120

Sütési tartomány




Hosszú idejű sütés

zsír, levegő; (víz)

vezetés + konvekció

200>100

rövid idejű sütés

zsír és/vagy áramló levegő

vezetés + konvekció

220-250

alacsony hőmérsékletű sütés

zsír + áramló levegő

konvekció + vezetés

60-100

grillezés

levegő

sugárzás + vezetés + konvekció

250-350

Sütési tartomány




sütés

levegő

konvekció + sugárzás

220-250

fritírozás

zsír, olaj

vezetés + konvekció

160-200

Egyéb




főzés magas frekvencián mikrohullám

nincs

nagyfrekvenciájú energia

max. 100

 

A tárolás és raktározás berendezései a háztartásokban

Az élelmiszerek tápanyagértékeinek megőrzésének alapfeltétele az élelmiszerek helyes tárolása. Hűtéssel és fagyasztással az élelmiszerek minősége és frissessége a lehető leghosszabb ideig biztosítható. A privát háztartások 98%-ában a hűtőgépek az élelmiszerek rövid távú tárolására szolgálnak 0-15 °C fokig terjedő hőmérséklet tartományban. A hűtőszekrények egy része fagyasztóval ellátott. A fagyasztórész lehetőséget biztosít az élelmiszerek fagyott állapotban való tárolására. A csillagok száma a következő hőmérséklet szinteket jelöli: -6 °C-tól (*), -12 °C (**), -18 °C (*** vagy ****). Az összes fagyasztó rekeszben lehetőség van a fagyasztott termék tárolására; a csillagok száma a tárolás időtartamát jelöli (*: egy hétig, **: három hétig, *** vagy ****: több hónapig). Az élelmiszerek lefagyasztása csak 4 csillagos (****) fagyasztórészben lehetséges. Mélyhűtő résszel ellátott hűtőszekrény beszerzése akkor célszerű, ha a háztartásban különálló fagyasztókészülék nem áll rendelkezésre vagy ez a konyhától nagyobb távolságra található (pl. a pincében), így a felhasználó a fagyasztószekrényig tartó hosszú utat megtakaríthatja.

A hűtőtérben különböző hőmérsékleti zónák alakulnak ki, mivel a mélyhűtő részen, azaz a hőelvonás helyén a hideg levegő a nagyobb sűrűség miatt lesüllyed, a meleg levegő pedig felemelkedik. Ezáltal a levegő természetes körforgása, levegő-cirkuláció alakul ki. Ma már léteznek dinamikus hűtésű készülékek. Ezeknek a berendezéseknek a hűtőterében az egyenletes hőmérséklet-elosztást ventilátor biztosítja. Statikus hűtés esetében az élelmiszereket hőmérsékletigényük alapján a megfelelő hőmérsékleti zónában kell elhelyezni, míg a dinamikus hűtésnél az élelmiszerek elhelyezése tetszőleges.

A hűtőgépek felépítése lehet:

  • egyterű
  • hűtő/fagyasztótér kombinációja (hűtő és fagyasztótérrel ellátott)
  • háromzónás/háromterű,
  • hűtőtér, fagyasztótér és frissentartó zóna (= hidegebb mint a hűtőrész; pl. gyümölcsök vagy zöldség tárolására alkalmas)
  • vagy hűtőtér, fagyasztótér és úgynevezett pincezóna (= melegebb mint a hűtőtér; a burgonya és italok tárolására alkalmas),
  • illetve négyzónás/négyterű (hűtőtér, fagyasztótér, frissentartó zóna, pincezóna).

A háztartások kb. 70 %-ban van fagyasztókészülék. A fagyasztó-berendezések az élelmiszerek lefagyasztására, és legalább –18 °C (****) hőmérsékleten hosszú távú tárolására szolgálnak. A fagyasztókészülékek lehetnek fagyasztó szekrények vagy fagyasztó ládák. Hűtő/fagyasztó kombinációról beszélünk az olyan fagyasztó szekrények esetében, amelyekben a fagyasztó rész mellett külön hűtőtér is található. A fagyasztószekrények a hűtőgépekhez hasonlóan lehetnek: álló, alsó beépítésű vagy beépíthető készülékek.

A fagyasztókészülékek hőmérsékletét a hűtőgépekhez hasonlóan hőmérséklet szabályzó felügyeli. Nagyobb mennyiségű élelmiszerek lefagyasztásánál a hőmérséklet-szabályozás funkció áthidalható. Ekkor a kompresszor tartós üzemmódban működik.

A kezelőlámpánál található a hőmérsékletválasztó gomb, a bekapcsoló gomb, a tartós üzemmód bekapcsoló-gombja, illetve az ellenőrző kijelző. A lámpás kezelőgombok segítségével a normál üzemmód (zöld), a tartós üzemre való átkapcsolás (sárga) és a kedvezőtlen hőmérséklet-emelkedés (piros) optikailag felismerhető, megkülönböztethető.

A fagyasztó berendezések általában kézi leolvasztásúak. Ekkor a készüléket előzetesen ki kell üríteni. Ma már vannak automatikus leolvasztású fagyasztókészülékek, amelyeket keringetett levegős hűtőrendszerű vagy No-Frost rendszerű berendezésnek hívnak. Ezeknél a fagyasztó (azaz a hűtő) és a ventilátor a belső téren kívül kerül elhelyezésre. A levegő a készülék belső teréből ventilátor segítségével csatornarendszeren keresztül jut a párologtatóhoz, ott lehűl, kondenzálódik, azaz a nedvesség eltávozik, és végezetül visszakerül a belső térbe. A rendszer használata, mivel ez már nem kézi leolvasztású több áramot fogyaszt.

 

Sütés-főzés berendezései

A háztartásokban az ételek elkészítéséhez az alábbi berendezések állnak rendelkezésre:

  • főzőlapok,
  • sütők,
  • kemencék,
  • gőzfőző készülékek,
  • grillező készülékek,
  • mikrohullámú készülékek.

Energiaforrásként földgáz, folyékony gáz, áram, régebben szén, fa használatos. A különböző előkészületi- és utómunkálatokhoz használatos háztartási kiskészülékek kézi vagy elektromos üzemeltetésűek. A hőátadást biztosító kisberendezések általában elektromos fűtésűek. A széles kínálat a cumisüveg melegítőtől az elektromos palacsintasütőig kb. hatvan különböző készüléket foglal magába. A statisztikák szerint minden háztartásban kb. 10 háztartási kiskészülék található (motorikus vagy termikus kiskészülék).

 

A háztartásokban az ételkészítéshez leggyakrabban használt háztartási készülékek

A tűzhelyek között megkülönböztetünk elektromos főzőlapokat, elektromos/gázfőző felületű, vagy gáztűzhelyeket.

A hőátvitel ezeknél a következőképpen történik:

  • az elektromos főzőlapoknál hővezetéssel,
  • az elektromos/gázfőző felületeknél hővezetéssel és hősugárzással,
  • a gáztűzhelyeknél hősugárzással és áramlással.

Az elektromos főzőlapok látható része öntöttvasból (szürkeöntvény) áll és síkesztergált. A főzőlap alsó részén mély árkokat, hornyokat képeztek ki, ebbe ágyazzák be a kerámiaszigetelő masszával körbevett krómnikkel vezetékből álló fűtőtestet. Ezeket három méretben (14,5 cm, 18 cm, 22 cm-es átmérő) építik be a vázba, és a szabványelőírások alapján 1000, 1500 és 2000 W teljesítményt biztosítanak. Megkülönböztetünk normál-, gyors- és automatikus főzőlapokat. A gyorsfőző-lapoknak teljesítménye nagyobb a normál főzőlapokénál. Az automatikus főzőlapoknál a felfőzésről a folyamatos főzési tartományra való átkapcsolás automatikusan történik, így a felhasználónak nem kell odafigyelnie az átkapcsolás időpontjára.

Elekromos/gáz főzőfelület alatt alulról fűtött üvegkerámia lappal főzőfelületeket értjük. Az üvegkerámia felületek rendkívül ütésállóak és nem érzékenyek a hőmérsékletváltozásra. A maradék-hő kijelző 60 oC alatt kikapcsol/kialszik. A kerámialapos tűzhelyeknél csak sík aljú főzőedények használata célszerű. A felfűtéshez, sugárzáshoz fűtőtesteket, gáz infravörös sugárzású égőket és egyre növekvő mértékben halogén sugárzókat használnak, ill. indukciós módszert alkalmaznak. A főzőfelülethez/zónához nincsen az átmérőre és teljesítményre vonatkozó szabványelőírás.

A sugárzásos fűtőtestek szabadon sugárzó, csigavonalban feltekert elektromos fűtővezeték, amelyet egy kerámiaszálas formatestbe vagy szigetelőrétegre préselnek, és hőszigetelő lemezformában helyeznek el. Ezek különböző méretben (14,5 cm, 18 cm, 21 cm, 22 cm-es átmérő) és teljesítményben készülnek.

A gáz-infravörös sugárzású égők olyan kerámiaégők, amelyek az előkevert gáz-levegő keveréket mikro-lángokban égetik el. Az égők formája és teljesítménye a főzőfelülettől függ. Az égők hőmérsékletét az üvegkerámia termikus ellenállás-pontjához igazítják (kb. 700 oC). Az égő hősugárzást (infravörös) ad le, amit az edény aljához az üvegkerámia közvetít.

A halogénsugárzó tulajdonképpen egy kvarc üvegcső, amelybe egy vékony wolfram szálat feszítenek. A wolfram vezeték gáz halmazállapotú halogén elegyben található. A kvarc üvegcsövet a sugárzásos fűtőtesthez hasonlóan különböző méretekben építik be az üvegkerámia fűtő-főző felületbe.

Az induktívan fűtött főzőfelületek rézvezeték tekercseket tartalmaznak, amelyen üzem közben nagy frekvenciájú váltóáram folyik keresztül. Ezáltal mágneses váltóáramú tér keletkezik, amely az edény talprészének belsejében elektromos örvényáramokat hoz létre. Ennek előfeltétele a mágnesezhető anyagok alkalmazása az edények aljában (ferromágneses alapanyagok). Ha a főzőlapon nem található edény, nincs áramlás sem.

Mindegyik főzőlap könnyen tisztítható, mivel az üvegkerámia lapnak teljesen sík a felülete.

A gáztűzhelyek égői 1,0 kW (főző vagy miniégő) és 2,7 kW (erős égők) közötti teljesítménytartományban fokozatmentesen szabályozhatók. Minden égőfejnek külön gyújtásbiztosítása van. A gázlángnak mindig az edény talpa alatt kell lennie, mivel a láng szegélyén van a legnagyobb hőmérséklet (1500-1700 °C). A gáztűzhelyeknél a gázláng primer levegővel (a láng kilépése előtt keverik az égőkben) és szekunder (az égőfejből a láng kilépése után a környezeti levegőből származó) levegővel ég. Az égőfejek leszerelhetőek és könnyen tisztíthatók.

A sütők a fűtési módjuk szerint lehetnek:

  • felső és alsófűtésű sütők (elektromos, gáz és szén)
  • légkeveréses sütők (elektromos és gáz),
  • kombinált változatú sütők (elektromos, gáz),
  • sütők integrált mikrohullámú résszel,
  • elektromos sütők integrált gőzrendszerrel (elektromos, gáz és víz).

Az energiaátvitel sugárzással és a konvekcióval (áramlás) történik. Sugárzásos fűtés esetén (felső vagy alsó fűtés) a sütés csak egy szinten történhet. A hőmérséklet 30 °C és 300 °C között van.

A konvekciós sütőkben (lég- vagy gőz keveréses) a felmelegített levegőt egy ventilátor oszlatja szét egyenletesen a sütőtérben (20. ábra). Ebben egyidejűleg akár 2 vagy 4 szinten is süthetünk az ízek és a szagok keveredés nélkül. A hagyományos fűtéshez képest 20-30 oC-kal alacsonyabb.

A kombinált sütők gyakran tartalmaznak grillező részt (infravörös sugárzású grill, elektromosan vagy gázzal fűtött). 2-4,8 kW teljesítménnyel körülbelül 800 oC-os grillezési hőmérséklet érhető el. A kombinációs sütőknél lehetőség van sugárzásos grillezésre, forgó nyársas grillezésre és légkeveréses grillezésre.

A beépített mikrohullámú résszel rendelkező sütők a többi sütési folyamattal kombinálható, gyorsabb főzést vagy sütést tesznek lehetővé.

A beépített gőzkeveréses sütőknél lehetőség nyílik kímélő, gyors párolásra, gőzben való, illetve gőz nélküli sütésre. A gőzben történő főzés a tápanyagok megtartását biztosítják energia és megtakarítással.

Ezekhez a készülékekhez számos kiegészítő berendezés csatlakoztatható. Ezek lehetnek az ún. sütőkocsikat, időkapcsoló automatika, sütőautomatika, valamint étel termométerek, hőmérők, valamint az elektromos készülékek gyújtó és kikapcsoló automatikája.

Környezettudatos és energiatakarékos eljárások

A kereskedelemben kínált háztartási eszközök sokfélesége ellenére az energiafogyasztás növekedése visszaszorult. Ez a tény többek között az alábbiaknak köszönhető:

  • a készülékek fejlettebb műszaki kialakítása,
  • megváltozott fogyasztási szokások, és a háztartások megváltozott helyzete,
  • piactelítési tendenciák (a legtöbb készüléknél).

A háztartásokban felhasznált energiamennyiség ételkészítésre eső aránya (sütés, hűtés, fagyasztás) kicsi az összes energia-fogyasztással (közlekedés, fűtés, melegvíz) összehasonlítva. Az energiagazdasági vizsgálatok szerint egy 4 személyes háztartásban csupán a főzésre évente átlagosan 400 kWh energiát használnak fel, ez a háztartások áramfogyasztásának kb. 10%-a.

 

Az energiamegtakarítás lehetőségei a konyhában

A tűzhelyek, sütők energiafelhasználása a jobb készüléktechnikával és az átgondolt használattal csökkenthető.

  • A készülékre vonatkozó technikai javítások a következők:
    • a sütők ajtótömítésének jobb szigetelése,
    • a hőhidak és az energiaveszteségek csökkentése,
    • az ajtók hővisszaverő réteggel való ellátása vagy többrétegű üvegezés,
    • energiatakarékos fűtés pl. forrólevegő.
  • Az energiafelhasználás optimálisabb lehet azáltal, hogy:
    • a sütőket csak akkor fűtjük fel előre, amikor feltétlenül szükséges,
    • a sütő jobb kihasználása törekszünk, több szint használata,
    • az ajtók nyitásának gyakoriságát csökkentjük,
    • mikrohullámmal vagy gőzzel kombinált üzemmód használata,
    • a maradék hő kihasználása, azaz kb. 10 perccel a sütési folyamat vége előtt kikapcsoljuk a sütőt,
    • a kisebb mennyiségű ételeket edényben vagy serpenyőben készítsük,
    • vásárlás előtt informálódjunk a készülékek változatai felől.
  • A főzőlapokra hasonló megfontolások érvényesek.
  • Az átgondolt energiafelhasználás elérhető:
    • a megfelelő főzőedény kiválasztásával,
    • sík aljú, jó minőségűnek minősített főzőedény használatával,
    • jól záródó fedők használatával,
    • a vízmennyiség csökkentésével (azaz főzés kevés folyadékkal).
    • a folyamatos főzésnél a teljesítmény csökkentése vagy kikapcsolás,
    • a maradékhő kihasználása,
    • gyors főzőedények használata a hosszú főzési időre számot tartó fogások főzésénél,
    • a gázégőknél a gyújtóberendezések és biztosítékok tisztántartása,
    • kis mennyiségekhez a mikrohullámú berendezések használata.
  • A hűtő és fagyasztó berendezések energiafogyasztása a fejlettebb technikájú berendezésekkel és átgondolt használattal csökkenthető.
  • A berendezések energetikailag a következő módon javíthatók:
    • megerősített és javított szigetelés,
    • a kompresszor fajlagos hűtőteljesítményének javítása a nagyobb motorhatásfokkal,
    • a hűtőkészülékeknél lemondás a leolvasztó fűtésről,
    • a nagyobb hőmérsékletű rekeszek használata (frissen tartó zóna),
    • jobb levegőcirkuláció,
    • elektronikus hőmérsékletszabályozás.
  • A meglévő készülékek használatánál a következőkre kell odafigyelni:
    • a készülékek hűvös térben helyezzük el, nem állítsuk gáztűzhely, fűtés közelébe vagy napsugárzásnak kitett helyre,
    • ügyeljünk arra, hogy az ajtók jól záródjanak,
    • a hűtőberendezéseket időben olvasszuk le,
    • a szellőzőrácsról időnként távolítsuk el a por, és mindig tartsuk szabadon,
    • a tárolási és a fagyasztó hőmérsékletet megfelelően legyen beállítva,
    • az élelmiszereket csak kihűlt állapotban helyezzük a hűtőbe,
    • a hűtőkészülékbe csak jól becsomagolt vagy lefedett élelmiszert tegyünk,
    • tartózkodjunk a hűtő és fagyasztó ajtajának gyakori és hosszú kinyitásától,
    • a készüléket csak szilárd és sík talapzatra állítsuk,
    • a vásárlás előtt tájékozódjunk a készülékkombinációkról, és a készülékek kialakításáról.
  • Ha fagyasztó berendezés is rendelkezésre áll, akkor célszerű fagyasztó nélküli hűtőszekrényt beszerezni.

Mosogatás

A mosogatás célja az ételkészítés során szennyeződött edény tisztítása. A kézzel való mosogatást megkönnyíthetik a mosogatógépek használatával. A vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a mosogatógéppel végzett mosogatás kevesebb vizet és energiát használ fel, mint a kézzel való mosogatás (2. ábra). Ez azonban csak akkor reális, ha az alkalmazott vegyi anyagok jelentősen hatékonyabb tisztítóerővel rendelkeznek, mint a kézi mosogatószerek.

2. ábra: Mosogatás energiaigénye

Mosagatás energiaigénye

Egyre több magyar háztartásban van mosogatógép. Ezek kettő vagy három kihúzható edénykosárral egy 3-4 személyes háztartás napi edényének elmosogatására alkalmas. Géppel mosogatható az étkészlet, az üveg, az előkészítő edények, valamint az evőeszközök. Az edények és az evőeszközök vásárlásakor ügyelni kell arra, hogy ezek „mosogatógépben moshatók” legyenek. Az űrtartalom arról ad felvilágosítást, hogy a mosogatógép mennyi terítékre használható, beleértve az ehhez tartozó tálalóedényeket is. Egy átlagos méretű mosogatógép 12 terítéket és egy tálalóedényt tud elmosogatni. Az edényeket a két edénykosárba kell belehelyezni. A felső edénykosárba a könnyebb, kisebb és érzékenyebb darabok kerülnek, mint pl. poharak, csészék valamint a kevésbé szennyezett edényrészek. Az alsó edénykosárba a nagyobb edényrészek, mint a tányérok, az edények és a tálak kerülnek, továbbá a jobban szennyezett edényrészek, valamint az evőeszköz. Néhány berendezésnél az evőeszközt egy a felső kosár felett elhelyezett, úgynevezett „evőeszköz-fiókban” kell elhelyezni.

A mosogatógépek lehetnek álló, alsóbeépítésű vagy beépíthető készülékek. Különlegességként asztali készülékek is megjelentek a piacon egy vagy kétszemélyes háztartásokhoz, amelyek 4 vagy 6 teríték elmosogatására alkalmasak.

A mosogatógépek alkalmazásával saját munkát és időt takaríthatunk meg, ehhez azonban viselni kell a készülékek beszerzési, illetve járulékos költségeit. A háztartások energia és vízfogyasztása a mosogatógép helyes használatával csökkenthető. Ezzel szemben áll azonban a nagy szennyvízterhelés, a vegyi tisztítószerek intenzív használata és az ioncseréből származó sókiválás.

Mosogatási tényezők

A mosogatás teljesítménye a mosás teljesítményéhez hasonlóan az alábbi tényezőktől függ: mechanikai tényezők, hőmérséklet, kémiai tényezők, víz és idő.

A kézi mosogatásmál a mechanikus energiát kefe vagy szivacs használatával biztosítjuk. A gépi mosogatásnál a mosogatóoldatot a keringető szivattyú juttatja el egy szűrőkombináción keresztül a mosogatótartály alsó részétől a permetező karokig. Az ott található permetező fúvókákon keresztül a víz nyomás alatt lép ki. Az itt keletkező reakcióerő a szórókarokat a kerti locsolókhoz hasonlóan megforgatja. A permetezőkarok és a permetező-fúvókák úgy vannak elhelyezve, hogy az azokból kiinduló vízsugarak az összes edény minden részét elérjék. A (3. ábra) mosogatógépek 2 vagy 3 forgó permetezőkarral vannak ellátva. Ezek olyan kialakításúak is lehetnek, hogy a vízsugarak egy időben lépjenek ki az összes öntözőkarból, illetve fúvókából. Az áramló vízmennyiség korlátozása, valamint ezzel együtt a vízfogyasztás csökkentése érdekében sok készüléket úgy alakítanak ki, hogy a vizet váltakozó módon az alsó illetve a felső permetezőkarhoz nyomják (váltó-permetező rendszer). A vizet percenként többször durva és finom szűrőkből álló szűrőrendszerek szűrik, azért hogy kisebb vízfogyasztás mellett is jó mosogatási eredmény legyen elérhető. A szűrők rendszeres tisztítása ezért elengedhetetlen. A mechanikai energia hatása a mosogatógépben korlátozott, és ezért rosszabb, mint a kézzel való mosogatásnál. A permetező karok vízsugarainak nem szabad túl keménynek, túl erősnek lenniük, mert megforgathatják a könnyebb edényrészeket, és ezáltal károsodhatnak az érzékeny részek, mint pl. az üvegek.

3. ábra: Mosogatógép sémája

Mosogatógép

A termikus energiát az edényekre a mosogatóoldat közvetíti. A háztartásokban található mosogatógépeket elektromos úton fűtik. A mosogatógépek azonban közvetlenül is csatlakozhatnak melegvizes vezetékhez. Az ipari mosogatógépeket elláthatják fűtőgőzzel is. A mosogatás maximális hőmérséklete a normál programnál 65 °C. Az energiatakarékos programoknál, amelyeket az alig vagy normális mértékben elpiszkolódott edényekhez használnak, a maximális hőmérséklet 55 °C. Ezzel együtt jár azonban a hatásidő meghosszabbodása, de ezzel együtt is még jelentősen nagyobb a mosogatási hőmérséklet az energiatakarékos programoknál, mint a kézzel való mosogatásnál. Az edényekben összegyűlt termikus energiát a mosogatás után a szárításhoz felhasználhatják. Ez rendszerint elegendő arra, hogy az edények teljes mértékben megszáradjanak.

A gépi mosogatáshoz mosogatószerként tisztítókat, öblítőszert és regeneráló sókat használnak. A vegyianyagok hatása a gépi mosogatásnál - ellentétben a kézzel való mosogatással - erősebb, hogy kompenzálhassa a rosszabb mechanikus mosogatóhatást. A tisztítószer az ételmaradékok beáztatására és leoldására szolgál. Egyidejűleg azonban a berendezést és a mosogatni valót védeni kell a korrózió ellen. Az öblítőszer biztosítja a mosószer csöpögésmentes lefolyását a mosogatni való edényről. A regeneráló-só akkor szükséges, ha 2, 3, vagy 4 NK keménységű vizet kell felhasználni anélkül, hogy központi vízlágyító berendezést alkalmaznánk. Egy ideje a piacon megjelentek a foszfát és klórmentes tisztítószerek. A mosogatószerek pontos összetétele a csomagoláson olvasható. Itt a tisztítószer helyes és takarékos adagolására vonatkozóan is találhatók útmutatók.

A kialakításuknak megfelelően a mosogatógépek különböző mosogatóprogramokat nyújtanak. Ezek közé tartozik a normál program, az előmosogatás, egy energiatakarékos program, valamint adott esetben kímélő program, mint például az üvegek mosogatása. Minden egyes mosogatásprogram megkezdése előtt a víz keménységi fokának megfelelően a mosogatóvíz ioncserélőn halad keresztül. A normál programot rendszerint az erősen szennyezett edényekhez, az energiatakarékos programot pedig a csekélyebb mértékű normál szennyezettséghez használják. Az előmosogatásról rendszerint le lehet mondani, ha csak nem rászáradt nyers szennyeződésű edényekről van szó. A normál/standard program során az edény és a mosogató oldat is felmelegszik. A tisztítási folyamatban a tisztítók hozzáadásával érhető el a fő mosogatási teljesítményt. Végezetül több folyamaton keresztül a mosogatnivalók öblítése következik. Ezt követi a szárítási folyamat, ekkor az edényeken megragadt víz elpárolog, és a mosogató tartály belsején kondenzálódik. Az energiatakarékos program alapjaiban ugyanígy zajlik, csak alacsonyabb maximális hőmérsékleten.

Energia és vízfelhasználás

A mosogatógépek fogyasztását a termékismertető füzetben (rendszerint a prospektus utolsó oldalán) adják meg a normál mosóprogramra vonatkoztatva (normál mosogatóprogram; 65 °C; előmosogatás nélkül; névleges töltésnél). Ezek az értékek a mosogatógépek fejlesztése során jelentősen csökkentek.

Ezek a javulások a berendezések technikájának optimalizálásával, a programok kialakítása, illetve az újabb tisztítószerek által váltak lehetővé. A készülékek továbbfejlesztett változatában beépített hővisszanyerő van. A mosogatótartály hátsó oldala víztartályaként van kialakítva. A kifolyó mosogatóvíz az energiának egy részét a tartalék víznek adja át. Ezáltal az újonnan beérkező víznek az energiaszükségletét csökkenti. Az energiafogyasztást jelentős mértékben csökkentheti, - mint a mosógépeknél - a vízfogyasztás csökkentése. Ezt az optimális vízvezetés, valamint a tisztítási teljesítmény javítása teszi lehetővé. Az energiafogyasztás csökkentésére a gyártóktól függő lehetőségek mellett a felhasználónak a helyes szokások kialakításával van lehetősége.

Néhány jó tanács a mosogatógépek energiatakarékos és környezettudatos használatához:

  • Olvassa el a kezelési útmutatót; fontos információkat tartalmazhat a program kiválasztásához és a megfelelő használathoz,
  • A készüléket a megadott keménységi fok tartományra állítsa be.
  • Tartózkodjon a folyóvíz alatti előmosogatástól/előöblítéstől,
    • a mosogatást csak teljes töltéssel végezze,
    • a tisztítószert a víz keménységének, a töltetnek és a szennyezettség fokának megfelelően adagolja.
  • A normál mértékben szennyeződött edények előöblítéséről mondjon le.
  • A csekély mértékben szennyeződött mosogatni valók esetében használja az energiatakarékos programot.
  • Alacsony vízkeménység mellett mondjon le a lágy öblítésről.
  • Időkapcsoló segítségével használja ki az éjszakai áram adta lehetőségeket, amennyiben ez lehetőségként kínálkozik.
  • A vásárlás előtt hasonlítsa össze a különböző mosogatógépek fogyasztását a gyártók információja alapján.

Mosás

A háztartások 92 százalékában ma már van mosógép. A háztartás méretétől, az ott élők életmódjától, szokásaitól és foglalkozásaitól függően különböző mennyiségű és összetételű mosnivaló/szennyes keletkezik/gyűlik össze. A szennyes különböző összetétele eltérő követelményeket állít a mosóprogramokkal szemben. A ruhákon a kezelésre vonatkozó ismertető jelek szimbólumai megkönnyítik a helyes mosóprogram és a megfelelő hőmérséklet megválasztását. A háztartásokban a mosógépek fűtése rendszerint elektromos energiával történik. Egyes mosógépek azonban kiegészítő melegvíz-csatlakozással vannak ellátva, melynek használata energetikai szempontból akkor célszerű, ha rendelkezésre áll a rendszerint primer energiával üzemeltetett központi melegvízellátás.

Mosási tényezők

A mosási folyamatban az alábbi tényezők játszanak szerepet: mechanikai tényezők, hőmérséklet, kémiai tényezők, idő és víz. A mechanikai-, és kémiai tényezőket, valamint a hőmérsékletet az energia gyűjtőfogalmában foglalhatjuk össze. Beszélhetünk mechanikai, termikus és kémiailag kötött energiáról, amelyeknek együttesen bizonyos ideig hatniuk kell annak érdekében, hogy a szövetekből/anyagokból a szennyeződés kioldódjon a mosóoldatba. Energetikai szempontból érthető, hogy a három faktor – mechanikai, hőmérsékleti és kémiai tényező – egymással bizonyos mértékig helyettesíthető. Például az előmosás kiváltható/helyettesíthető több mosószerrel, azaz erősebb vegyi anyaggal, vagy hosszabb ideig tartó (pl. egész éjszakán keresztül) alacsonyabb hőmérsékletű beáztatással. Ebben a víz központi szerepet játszik. A víz benedvesíti a textilszövetet, oldja a mosószert, szállítja a szennyező-anyagot, közvetíti a termikus energiát, és mechanikus hatást gyakorol az anyagra.

A mosógépben mechanikus energiát közlünk a dobszerkezeten (a továbbító-bordák magassága és száma), a dobfordulatszámon és az időfaktoron keresztül. Emellett jelentős szerepet játszik a mosógép töltésaránya (gépterhelése). A mechanikai energia különösen a mosógépbe helyezett szövet kopásáért/foszlásáért lehet felelős. Ezért az érzékeny szöveteket/anyagokat csak olyan programokkal szabad mosni, amely csökkentett mechanikai munkát végez. Ez elérhető a dobban a vízszint megnövelésével és a dob működési idejének lecsökkentésével a hosszabb nyugalmi állapot javára.

A mosógép energiafogyasztásának legnagyobb része a szennyes felmelegítésére fordítódik. A háztartások mosógépei elektromos fűtésűek. Egyes mosógépek azonban kiegészítő melegvíz-csatlakozással vannak ellátva, ami lehetővé teszi a primer energia felhasználását. A korszerűbb mosószerek kifejlesztése és a gyakoribb fehérnemű/ruhaváltások következtében a legtöbb esetben lemondhatunk a klasszikus főzőmosásról (95 °C) az alacsonyabb hőmérsékleten való mosás javára (60 °C). A mosáshigiénia és tisztaság szempontjából hasonló eredményt érhetünk el. Még az ún. főzőmosás-programok is alig érik el a 90-95 °C hőmérsékletet, de ezt is csak rövid időre (kb. 1-2 perc).

Az újabb mosógépek rendszerint rendelkeznek olyan kiegészítő energiatakarékos programmal, amely csekély és normál szennyezettségnél is egyaránt alkalmazható. A fogyasztói szokások megváltozása, mint pl. a gyakoribb fehérneműváltás, és ezáltal a ruhaneműk kisebb mértékű elszennyeződése, valamint a szintetikus szálakból készült ruhaneműk növekvő aránya az alacsonyabb mosási hőmérséklet alkalmazását teszik lehetővé.

A vízben oldott mosószer számos feladatot lát el, ami különböző kombinációban a különböző szövetek/anyagok tisztítását teszi lehetővé. A mosószer összetevői a mosószer csomagolásán vannak feltüntetve. A mosószer mennyisége igazodik a szennyezettség mértékéhez, és a vízkeménységhez. Az adagolási útmutató a mosószer csomagolásán látható, a vízkeménységről a vízművek adnak felvilágosítást.

Minden tényező hatásának kifejtéséhez szükség van bizonyos időre. Az energiatakarékos programok a főmosás hőmérsékletének csökkentését az utómosási hosszabb idejével (a kiválasztott hőmérséklet elérése utáni idő) egyenlíti ki/egyensúlyozza. A hőmérséklet a hosszabb hatás-idő javára csökkenthető. Ez jelentős energia-megtakarításhoz vezet.

Energia és vízfogyasztás

A mosógépek fogyasztását (4. ábra) a termékismertető füzetben (rendszerint a prospektus utolsó oldalán) adják meg a normál mosóprogramra vonatkoztatva (főzőprogram; 95 °C; előmosás nélkül; névleges töltésnél). Ezek az értékek a mosógépek fejlesztése során jelentősen csökkentek. Az energiafogyasztás csökkentésére a gyártóktól függő lehetőségek mellett a felhasználónak a helyes szokások kialakításával van lehetősége.

4. ábra: Mosógép sémája

Mosás energiaigénye

Felsorolunk néhány tanácsot a mosógépek energiatakarékos és környezettudatos használatához:

  • Olvassa el a kezelési útmutatót; fontos információkat tartalmazhat a program kiválasztásához és a megfelelő használathoz.
  • Lehetőleg mosson kevesebbet.
  • A textíliák kezelési útmutató adatai vegye figyelembe.
  • Használja ki a mosódob űrtartalmát (befogadó képességét).
  • A mosószert a víz keménységének, a töltetnek és a szennyeződés fokának megfelelően adagolja.
  • A normál szennyezettségű mosnivalók mosásakor mondjon le az előmosásról.
  • Mondjon le a főzőmosásról, válassza a 60 °C programot.
  • A csekély mértékben szennyeződött mosnivalók mosásakor használja az energiatakarékos programot.
  • Mondjunk le a lágyöblítőkről.
  • Használjuk ki időkapcsolóval az éjszakai áramot, amennyiben ez lehetőségként kínálkozik.
  • Vásárlás előtt hasonlítsuk össze a különböző mosógépek fogyasztását a gyártók információja alapján.
  • A mosó-szárítógépek használatakor ügyeljünk a centrifuga nagy fordulatszámára (800-nál több forgáspercenként).
  • Vegyük igénybe az energiaellátó cégek és az energetikai szakemberek tanácsait.

Szárítás

A mosott ruha szárítása történhet a mechanikus módon (azaz víztelenítés mechanikus energiával), valamint a termikus módon (azaz víztelenítés termikus energiával).

A mechanikus szárítás a következő folyamatokat, eljárásokat foglalja magában: kinyomkodás, facsarás, centrifugálás. Ezekre az eljárásokra együttesen érvényes, hogy jelentősen kisebb az energiaszükséglete, mint a termikus szárítási eljárásoké. Ennek az az oka, hogy a mechanikus szárításnál nem kell számolni a víz elpárologtatásához szükséges rendkívül nagy energia-bevitellel. A legjelentősebb mechanikus szárítási eljárás a centrifugálás. Ez a legtöbb háztartásban beépített centrifugával ellátott automata mosógépekben történik. Néhány háztartásban külön centrifugát használnak. A centrifugálás víztelenítő hatása a dobátmérőtől és a fordulatszámtól függ. Mivel a dobátmérő a berendezés mérete által korlátozott, a centrifugálás hatását rendszerint csak a fordulatszám növelésével lehet javítani. A korszerű mosó automaták egészen 1600 1/perces centrifugálási fordulatszámmal rendelkeznek, így a szövetekben a maradék nedvesség egész 45 %-ig csökkenthetik. Minél kisebb a maradék nedvesség mennyisége, annál kisebb a szárítás energiafogyasztása. A különböző szárítási eljárásokat összehasonlítva összenergia-fogyasztás szempontjából megállapítható, hogy a mechanikus víztelenítés az összenergia felhasználás jelentős csökkenéséhez vezet.

A szárítókötélen való szárítás a legtermészetesebb termikus eljárás, melynél a nap és szél energiájának közvetlen kihasználásával következik be a szárítás. Ez az eljárás semmiféle végenergiát nem igényel. További előnye még az is, hogy a már említett lágy öblítőről való lemondás a szárított ruha szélben való mozgása által kiegyenlítődik. Ahol az időjárási feltételek és a helyi adottságok megengedik, célszerű szárítókötélen szárítani.

Ma már magyar háztartásokban is egyre több szárítóval rendelkeznek. Ezek túlnyomórészt nagy háztartások vagy kisgyerekes háztartások. A ruhaszárító berendezéseket álló, vagy alsó beépítésű formában kínálják. Műszakilag megkülönböztetünk szekrényes, illetve dobos szárítókat. A dobos szárítók lehetnek elszívó rendszerűek vagy kondenzációs szárítók. A háztartások részére gyártott készülékek elektromosan üzemeltethetők. A nagy mosodákban vagy az ipari háztartásokban a termikus szárító fűtésére igen gyakran használnak primer energiát.

Környezetkímélő és energiatakarékos szárítás

Már a szárító megvételének eldöntése előtt célszerű az energiatakarékosságra gondolni. Ekkor elsősorban azt kell eldönteni, hogy a termikus szárító beszerzése célszerű-e. Ebben az esetben figyelembe kell venni, hogy a mechanikus szárítás, jelentősen kevesebb energiát igényel, mint a termikus szárítás. Ezért a teljes szárítási folyamat energiafogyasztásának szempontjából legfontosabb egy lehetőleg nagy centrifugálási fordulatszámú automata mosógép beszerzése. A külön centrifugával rendelkező háztartásokra ugyanez az elgondolás érvényes. Ha a szárító beszerzése mellett döntünk, akkor is lehetőség van mindig arra, hogy energiamegtakarítás céljából szárítókötélen szárítsunk. A szárító használatakor a fogyasztónak is jelentős befolyásolhatja az energiafelhasználás mértékét, a következő javaslatok megfontolása mellett:

  • Olvassa el a használati útmutatót, amely fontos útmutatókat adhat a program kiválasztásához és a helyes használathoz.
  • Ügyeljen a textíliák ápolására vonatkozó útmutatókra.
  • Használja ki a szárító térfogatát, töltetét.
  • Használjuk ki időkapcsolóval az éjszakai áramot, amennyiben ez lehetőségként kínálkozik.
  • Vásárlás előtt hasonlítsuk össze a különböző szárítóberendezések fogyasztását a gyártók információja alapján.
  • Ügyeljünk a centrifuga nagy fordulatszámára (800-nál több forgáspercenként).
  • A kívánt szárítási fokot állítsuk be, ne szárítsuk túl a ruhákat.
  • A légszűrőt minden egyes szárítás után tisztítsuk meg.

Egyéb háztartási készülékek

A nagy háztartási készülékek mellett számos kiskészülék is található a háztartásokban, amelyeket rendszerint elektromos úton üzemeltetnek. Ezek a készülékek a háztartások energiamérlegében legtöbbször csak alárendelt jelentőségűek. Ez azonban nem minden esetben van így, ma már széles körben találhatunk olyan háztartásokat, amelyek rendszeresen használnak beépített szaunát, uszodát, szoláriumot, és ehhez megfelelően nagy mértékű energiát használnak fel.

Az egyéb készülékek közé tartoznak az ételkészítéshez szükséges kiskészülékek, az irodai és a szabadidő audió, videó, számítástechnika, telekommunikáció területek készülékei, valamint a testápolás és takarítás kisberendezései. A testápolás készülékei közé tartoznak a hajszárító, hajsütővas, hajszárító búra, borotválkozó készülék, masszázs készülék, fittnesz készülékek és orvosi készülékek. A takarító berendezések közé tartoznak a porszívók a szőnyegporolók és kefélő-gépek, valamint a gőztisztítók. Kísérletekkel kimutatták, hogy a privát háztartásokban hetente átlagosan 1 óra hosszát porszívóznak. Összességében nézve az egyéb készülékek energiafogyasztása évek óta emelkedik.

A háztartásokban is a számítógépes felszereltség növekedése a hozzátartozó perifériákkal, mint a képernyő és a nyomtató, a modern telefon és faxkészülékek, vagy az elektronikai játékok ugyancsak észrevehetővé válnak az energiafogyasztásban.

Ez az oldal a "Tudásbázis a fenntartható fejlődésért..." projekt keretében készült.
A projektet támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

NFÜNorway Grants - norwegian financial mechanismeea grants - EEA Financial Mechanism - Iceland, Liechtenstein, NorwayKörnyezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Publikált oldal: Ezt az oldalt a FÖK munkatársai tartalmilag megfelelőnek ítélték.
Publikálás dátuma: 2010.01.28. 20:00
Készítette: dr. Barótfi István, 2009.12.17. 10:11
Utoljára módosítva: Medgyasszay Péter, 2010.01.28. 20:00


Creative Commons License

A fenntarthato.hu oldalainak tartalma Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-úgy add tovább! 2.5 Magyarország Licenc alatt van.
Ha az itt található anyagokat ezzel ütköző módon szeretné felhasználni, lépjen velünk kapcsolatba!