Ön itt áll: Főoldal Leírások Épület Energiagazdálkodás Fűtési rendszerek
Kapcsolodó keresések
Egyszerű keresés:
 
Olyan oldalak keresése, amelyek kapcsolódnak ahhoz amire rákattintok:  
Összetett keresés:
 
Olyan oldalak keresése, amelyek a bepipáltak közül
  Energetika
  Épületgépészet
  Fűtés
  Norvég támogatás segítségével létrehozva/módosítva
mindegyikhez
bármelyikhez
kapcsolódnak.
 
Bejelentkezés


Elfelejtette jelszavát?
Új felhasználó?
Támogatóink

2009-ben:

Támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson
és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

norway grants
eea grants
NFUKvVM

2007-ben:

Környezevédelmi és Vízügyi Minisztérium

2006-ban:

Környezevédelmi és Vízügyi Minisztérium
Naplopó Kft.
Nemzeti Civil Alapprogram
Soros Alapítvány
Szakszer Kft

2005-ben:

Kardos Labor
Naplopó Kft.
Orange6 Kft.
Seeger Engeneering AG
Soros Alapítvány

2004-ben:

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Naplopó Kft.
Nemzeti Civil Alapprogram
Szakszer Kft.

2003-ban:

Környezevédelmi és Vízügyi Minisztérium
Szakszer Bt.
Szécsi Ilona

S. P. Office Kft.
Irtekis Kft.

 
Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek

Fűtési rendszerek

Tartalom

 

Minthogy az épületekben megvalósítandó fűtési megoldás sok tényezőtől (épület méretei, funkciója, berendezése, a rendelkezésre álló tüzelőanyag, stb.), így nagyon sokféle fűtési rendszer alakult ki. A fűtési rendszereket ennek megfelelően sokféle képen rendszerezhetjük, de talán a leggyakoribb a hőleadás és hőtermelés térbeli viszonya alapján való rendszerezés. Ennek alapján egyedi, központi és távfűtéseket különböztetnek meg.A különböző fűtési rendszerek közül hazánkban legszélesebb körben használatos (1. ábra) a központi fűtés, de jelentős számban vannak egyedi fűtési lakások is.

1. ábra: Fűtési rendszerek

Egyedi fűtések

Az egyedi fűtéseknél a hőtermelő és a hőleadó egy szerkezeti egységben került kialakításra. Az egyedi fűtések lehetnek:

  • kandalló
  • cserépkályha
  • kályha
  • gázkonvektor
  • hőtárolós elektromos kályha, stb..

A kandalló a nyitott tűzhelyből alakult ki. A fűtő-hatása főként sugárzásból áll. A hatásfoka nagyon csekély, kb. 20-30 % körül van. Gyakran a kandalló egy-, kettő-, három-, vagy többoldalról is nyitott, csak dekorációként szolgál. Az utóbbi években a gyártók azon fáradoztak, hogy jobb formában, öntöttvas rostéllyal, levegőszabályozással, hamugyűjtővel, füstgázhasznosítóval lássák el a kandallókat és ezzel jobb hatásfokot és nagyobb teljesítményt érjenek el. A jobb hatásfokot szolgálja az is, ha a kandallót nyitható ajtóval látták el.

A cserépkályhák azzal jellemezhetők, hogy a tüzelőanyagok (pl. fa, barnaszénbrikett, földgáz) tűztérben való elégetésekor keletkező meleg a füstgázzal a cserépkályhában tárolódik és a nap folyamán a környezetnek átadódik. A nagy hőleadó felület alacsony hőmérsékleten kellemes melegérzetet biztosít. A hőleadás részben konvekcióval, részben sugárzással történik. A szabályozhatósága rossz, a hőleadás egyenletes, a helyiségekben a hőmérséklet-eloszlás egyenetlen. A hatásfokuk 65-75 % között van.

A gáz-helyiségfűtő, az úgynevezett konvektor összes hőleadásnak 70 %-a konvekcióval történik. A gázégő, amely a készülék alsó részén van, a berendezés belsejét melegíti. A helyiség levegője a fal és a burkolat között áramlik, miközben felmelegszik. A felső részen kilépő meleg levegő a helyiségbe áramlik, ahol lehűlése után egy nyíláson keresztül ismét bekerül a készülékbe. A fűtőberendezés kéménybe köthető és külső falhoz szerelt (parapet) kivitelben készül. A kéményes kivitelnél a füstgáz a kéményen keresztül távozik. A külső falhoz szerelt készülék füstgáza egy rácsos nyíláson keresztül a szabadba kerül. Az égéshez szükséges levegő kívülről kerül bevezetésre. Így az égéstérnek és a helyiség levegőjének nincs közvetlen kapcsolata.

Az elektromos hőtárolós fűtőberendezés egy jó hőtároló magot tartalmaz pl. samott-téglából, vagy magnezit-téglából, amelyet az elektromos ellenállásfűtés kb. 600 ºC-ra melegít fel. A felfűtés általában éjszaka történik (éjjel 22-06 óráig), kedvező áramvételezési tarifával. A hőleadás a készülék típustól függően a felső felületen gravitációsan, vagy egy beépített ventillátor segítségével történik. A külső burkolata lehet lemez vagy kerámia. A szabályozó automatika gondoskodik, hogy a feltöltés az időjárástól függően fűtendő helyiség a hőszükségletének megfelelő mértékben történjék. Részben a hatásfokkal is összefüggésben különböző a tüzelőberendezések emissziója is.

Központi fűtések

A központi fűtéseknél (2. ábra) a ház valamennyi helyisége részére csak egy hőtermelő áll rendelkezésre, melyből az egyes helyiségek fűtőtestjeit különböző módon látja el hővel. Az un. etage-fűtésnél lakásonként egy hőtermelőt használnak. Az etage fűtés hőtermelőjét konyhában, fürdőszobában, előszobában, vagy lomtárban is el lehet helyezni. Olyan kombináció is lehetséges, melynél a készülék a beépített konyhabútorban található.

2. ábra: Fűtési rendszerséma

Fűtés séma

Alacsony-hőmérsékletű kazánok

Ma az alacsonyhőmérsékletű kazánok (3. ábra) a modern fűtés példái, melyeket alacsony tüzelőanyag-felhasználás és csekély károsanyag-kibocsátás jellemez. A kazánok alacsony füstgáz hőmérséklettel és így kismértékű füstgázveszteséggel rendelkeznek (kisebb, mint 10 %). A füstgázhőmérsékletnek földgáznál csak 160 ºC-ig szabad csökkennie, ha a füstelvezetés követelményeinek meg kívánunk felelni. Ezzel elkerülhető, hogy a füstgáz az 50-55 ºC-os harmatpont alá csökkenjen, aminek következtében kénsavkorrózió bekövetkezzék be. A fűtővizet a külső hőmérséklettől függően csak annyira kell melegíteni, amennyire a helyiség fűtése azt megköveteli. Korábban a kazánokat 70/90 ºC-os rendszerben üzemeltették, a modern kazánoknál a fűtővíz hőmérséklet 40-75 ºC között van. A tüzelőhelyiségeknél jelentős a hőveszteség. A kazánok hatásfokának javítására nagyon jó hőszigetelést alkalmaznak. Így megfelelően csekély a kazánok hűlése a tüzelőhelyiségekben (a készenléti veszteség kb. 1%). A kazán, amikor a meleg elegendő, automatikusan kikapcsolható a korrózió bekövetkezése nélkül. Ennek a fejlesztésnek következtében az éves hatásfok 87 % is lehet. Az égő és égéskamra-konstrukciók jó égést biztosítanak olaj és gáz égésénél. Ezzel egyidejűleg csökken a káros-anyag kibocsátás.

3. ábra: Fűtési rendszerséma

Fűtés alacsony hőmérsékletű kazánnal

Kondenzációs kazánok

Az égetésnél vízgőz keletkezik, amely a szokásos füstgáz-hőmérsékleten a kéményen keresztül a szabadba kerül. Ezzel a vízgőz energiája a füstgázban hasznosítatlanul eltávozik. A kondenzációs kazánoknál (4. ábra) ezzel szemben a füstgázt lehűtik és így a vízgőz egy része kondenzálódik. A felszabaduló kondenzációs energia a modern hagyományos kazánokkal szemben a tüzelőanyag energiatartalmának jobb hasznosítását eredményezik, amely földgáznál 10 %, tüzelőolajnál 5 % többlet-energiát jelent.

A 40-50 ºC-on jön létrejövő kondenzátum, egy gyenge sav. Hagyományos kémények ezért kondenzációs üzemben nem alkalmazhatók. Ehhez kerámia kémény, vagy műanyagból és nemes acélból készült füstgázelvezetés szükséges. Családi házak és ikerházak esetén a kondenzációs kazánokból naponta 10 liter víz is keletkezhet. A mennyiség a tüzelőanyag felhasználástól függ. Gázkazánoknál 25 kW-ig a hatóságok a kondenzátumot kezelés nélkül beengedik vezetni a csatornahálózatba, olajégőknél a kondenzátum kénsavtartalma miatt a füstgázt mindig semlegesíteni szükséges. A kondenzátumok utókezeléséről szóló követelményeket a vízügyi hatóságok írjál elő. Ezért a kondenzátum elhelyezése helyi szabályozástól függ.

4. ábra: Fűtési rendszerséma

Fűtés kondenzációs kazánnal

Hőleadók

A kazánban előállított hőt a hőleadók adják le a fűtendő helyiségekben. A hőleadóknak fontos szerepe van a fűtött helyiségben kialakuló hőmérsékletviszonyokra és a hőérzetre, így a hőleadók és elhelyezésük a fűtési energiafelhasználás fontos tényezői. Anélkül, hogy a helyiségek hőmérsékleti viszonyait és a hőérzet kérdéseit tárgyalnánk röviden a hőleadókról egy összefoglaló. A hőledás történhet sugárzással vagy konvekcióval és a fűtés hőleadói ezek különböző arányai szerint adják le a hőt. A leggyakoribb fűtési hőleadók:

  • radiátorok,
  • felületi fűtőtestek,
  • konvektorok,
  • szegélyfűtők,
  • padlófűtések.

Az utóbbi időben a felületi hőleadók terjednek. Ezeket az jellemzi, hogy alacsony magasságban sima, vagy bordázott felületeken nagy részben sugárzással történik a hőleadás.

A konvektoroknál a spirálbordás csöveket lemezburkolat fedi, így a hőleadás majdnem csak konvekcióval történik. A szegélyfűtőtestek a helyiségek fala mellett a padozat mentén körbe helyezkednek el.

A padlófűtés lehet melegvizes, vagy elektromos tárolós padlófűtés. A melegvizes padlófűtésnél fűtőcsövet, elektromos padlófűtésnél fűtőkábelt fektetnek a padozatba. A meleg a padozatból konvekcióval és sugárzással adódik át a helyiségnek. Az elektromos padlófűtésnél éjszakai árammal melegítik fel a padozatot, mely tárolódik a padozatban.

Valamennyi rendszernek jellegzetes előnyei vannak. A kényelem mindenütt érzékelhető, ahol a hőleadás sugárzással valósul meg. A csekély költségek miatt a radiátoros és felületi fűtések ma még tovább terjednek. Ezeknél a fűtési módoknál a hőleadás a tényleges hőszükségletnek megfelelően megy végbe, amelyet ha például a napsugárzás időlegesen megváltoztat, a fűtőtest automatikusan a termosztát-szeleppel célszerűen hozzáigazít. A gyors reagálás energiát takarít meg.

Távhőellátás

A távhőellátásnál a fűtőműben előállított forró vizet hőszigetelt csőhálózaton keresztül juttatják el az egyes felhasználókhoz. A fűtőműben rendszerint a forróvíz-előállítást villamos energia előállításával kapcsolják össze és ebben az esetben elérhető a 60-85 %-os összhatásfok. A végfelhasználóknál egy hőcserélőre van szükség, mely a távhőt a fűtési rendszer számára átalakítja. A hőleadás következtében lehűlt vizet visszavezetik a fűtőműbe, így a kör zárt. A távfűtő hálózat kétcsöves hálózat, amelyben a szokásos távolság a hőközpont és a felhasználó között 5 km lehet. Ez a hőközpont központi elhelyezkedését, másfelől a távhőhálózat jó hőszigetelését követeli meg.

Ez az oldal a "Tudásbázis a fenntartható fejlődésért..." projekt keretében készült.
A projektet támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

NFÜNorway Grants - norwegian financial mechanismeea grants - EEA Financial Mechanism - Iceland, Liechtenstein, NorwayKörnyezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Publikált oldal: Ezt az oldalt a FÖK munkatársai tartalmilag megfelelőnek ítélték.
Publikálás dátuma: 2010.01.28. 14:50
Készítette: dr. Barótfi István, 2009.12.17. 10:12
Utoljára módosítva: Medgyasszay Péter, 2010.05.30. 21:41


Creative Commons License

A fenntarthato.hu oldalainak tartalma Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-úgy add tovább! 2.5 Magyarország Licenc alatt van.
Ha az itt található anyagokat ezzel ütköző módon szeretné felhasználni, lépjen velünk kapcsolatba!