Ön itt áll: Főoldal Leírások Épület Energiagazdálkodás Épületek fűtése
Kapcsolodó keresések
Egyszerű keresés:
 
Olyan oldalak keresése, amelyek kapcsolódnak ahhoz amire rákattintok:  
Összetett keresés:
 
Olyan oldalak keresése, amelyek a bepipáltak közül
  Épületgépészet
  Norvég támogatás segítségével létrehozva/módosítva
mindegyikhez
bármelyikhez
kapcsolódnak.
 
Bejelentkezés


Elfelejtette jelszavát?
Új felhasználó?
Támogatóink

2009-ben:

Támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson
és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

norway grants
eea grants
NFUKvVM

2007-ben:

Környezevédelmi és Vízügyi Minisztérium

2006-ban:

Környezevédelmi és Vízügyi Minisztérium
Naplopó Kft.
Nemzeti Civil Alapprogram
Soros Alapítvány
Szakszer Kft

2005-ben:

Kardos Labor
Naplopó Kft.
Orange6 Kft.
Seeger Engeneering AG
Soros Alapítvány

2004-ben:

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Naplopó Kft.
Nemzeti Civil Alapprogram
Szakszer Kft.

2003-ban:

Környezevédelmi és Vízügyi Minisztérium
Szakszer Bt.
Szécsi Ilona

S. P. Office Kft.
Irtekis Kft.

 
Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek

Épületek fűtése

Tartalom

 

Hazánk éghajlati viszonyai olyanok, hogy a levegő hőmérsékleti értékek az év egy részében eltérnek az emberi tartózkodásra szolgáló helyiségekben, az állattartó épületekben, a növényházakban, megkívánt hőmérsékletektől. A hőmérsékletkülönbség hatására hőáramlás indul meg. Téli időszakban, amikor a külső hőmérséklet általában alacsonyabb az épületekben megkívánt hőmérsékleteknél, a hőáramlás az épületből kifelé irányul. A helyiségekben megkívánt hőmérséklet biztosításához a hőveszteséget pótolni kell fűtéssel.

A fűtési hőigény meghatározására két módszer ismeretes:

  • az épület hőveszteségének meghatározása
  • az emberi test hőegyensúlyára vonatkozó un. hőkomfort méretezés.

A fűtési hőszükséglet-számítás az az eljárás, amikor egy épület, egy meghatározott helyiség összes határoló szerkezeteinek sokévi átlag alapján jellemzett kedvezőtlen időjárást feltételezve, megállapíthatjuk a hőveszteségét és ezeket összegezve, kiszámítjuk a hőszükségletét. Ez az a hőmennyiség, melyet a szükséges belső hőmérséklet tartása végett valamilyen hőleadóval biztosítani kell.

A hőveszteséget elsősorban a külső határoló-szerkezeteken kiáramló hő határozza meg, melyet alap-hőveszteségnek nevezünk. Ezt kisebb-nagyobb mértékben befolyásolja az épületen belüli hőáramlás. A helyi automatikus szabályozás, a költségosztás és a külső határolók fokozott hővédelme miatt a helyiségek közötti hőáram szerepe egyre jelentősebb.

A hőveszteség számítás szabvány szerint végezhető, de előfordulnak különleges esetek, amikor ettől eltérhetünk. A hőveszteség számítás legtöbbször a hőszükséglet meghatározását jelenti, de gyakran kell hővédelemmel és épületenergetikával kapcsolatos számításokat végezni. A hőszükséglet számítást az MSZ 04 140/3, a hővédelmi számításokat az MSZ 04 140/2 tartalmazza.

A fűtéstechnika mindenkori alapfogalma a hőteljesítmény, a hőveszteség és a hőszükséglet. Az energiafogyasztás, az energiahatékonyság, az energiatakarékosság, a hőnyereség csak fokozatosan került a figyelem középpontjába. Jól tükrözi ezt a fejlődést a szabványok és előírások időbeli alakulása, módosítása.

A hetvenes évek végéig alapvetően az épületek állagvédelme és a berendezések nagyságának a meghatározása képezte a méretezések célját, a határolószerkezetekre nem volt különösebb energetikai követelmény. A külső falak szerkezetével szemben az volt az elvárás, hogy páralecsapódás ne következzen be sem a falban, sem a belső felületen. Ez határozta meg a 38 cm-es tömör téglafal alapként történő kezelését.

A filtráció szinte ismeretlen fogalom volt, a belső hőáram csak korlátozott szerepet kapott. A hőérzet alapvetően az előírt belső helyiséghőmérséklet igen-igen leegyszerűsített fogalmában kapott szerepet.

Az első jelentős változást a hetvenes években jelentkezett energiaválság eredményezte. Az MSZ 04-140 sorozatba tartozó hőtechnikai, illetve hőszükséglet számítási szabványok a ‘80-as években már maximálták a külső hőátbocsátási tényező értékét, előtérbe került a filtráció fogalma és a hőérzet kérdése is. Ezek a hőtechnikai szigorítások jelentős fejlődést eredményeztek a kutatómunkában, de a méretezési eljárások is bonyolultabbá váltak. A méretezés fő célja változatlanul a fűtőberendezés elemeinek kiválasztásához szükséges teljesítmény meghatározása volt.

A következő jelentős változást az MSZ 04-140/2:1991 szabvány bevezetése hozta. Ez az előírás jelenleg is érvényes, és témája az épületet energetikai egységnek tekintve a térelhatároló szerkezetek állagvédelmét, az épületben élő/dolgozó emberek egészségvédelmét és az épület – társadalmi igény által meghatározott – hővédelmi teljesítményét biztosító követelményeket és ezek ellenőrző/méretező számítási módszereit tartalmazza.

A határolószerkezetek állagvédelmi ellenőrzését minden esetben el kell végezni az épület (helyiség) rendeltetésének megfelelő légállapotok és igénybevételek alapján. A határolószerkezetek hőérzeti vonatkozású követelményeinek kielégítése az emberi tartózkodás céljait szolgáló helyiségek esetében szükséges.

Az energetikai követelményt a teljes fűtési idényben rendszeresen fűtött épületek esetében kell kielégíteni, ha az épületnek az elsődleges rendeltetést szolgáló helyiségeire az előírt belső hőmérséklet 18 °C, vagy annál magasabb. Látható, hogy a szabvány az állagvédelemre, a hőérzetre és a méretezési teljesítményre vonatkozó követelményeket és számításokat tartalmazza. Hatályát tekintve nincs egyértelmű előírás.

A hőkomfortra való méretezés az emberi test hőegyensúlyán alapul. Ez alatt az értendő, hogy az emberi testben végbemenő kémiai égési folyamat által termelt hő és fizikai munkavégzés, valamint az emberi test három módon - sugárzás, konvekció és párolgás - történő hőleadása, illetve hő-cseréje egyensúlyban legyen. Ebben az esetben szubjektív hőérzete kellemes, azaz optimális.

Ez az oldal a "Tudásbázis a fenntartható fejlődésért..." projekt keretében készült.
A projektet támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

NFÜNorway Grants - norwegian financial mechanismeea grants - EEA Financial Mechanism - Iceland, Liechtenstein, NorwayKörnyezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Publikált oldal: Ezt az oldalt a FÖK munkatársai tartalmilag megfelelőnek ítélték.
Publikálás dátuma: 2010.01.28. 15:45
Készítette: dr. Barótfi István, 2009.12.17. 10:10
Utoljára módosítva: ddekanyadm, 2010.06.07. 13:14


Creative Commons License

A fenntarthato.hu oldalainak tartalma Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-úgy add tovább! 2.5 Magyarország Licenc alatt van.
Ha az itt található anyagokat ezzel ütköző módon szeretné felhasználni, lépjen velünk kapcsolatba!