Ön itt áll: Főoldal Leírások Épület Energiagazdálkodás Energiamegtakarítás épületek fűtésénél
Kapcsolodó keresések
Egyszerű keresés:
 
Olyan oldalak keresése, amelyek kapcsolódnak ahhoz amire rákattintok:  
Összetett keresés:
 
Olyan oldalak keresése, amelyek a bepipáltak közül
  Épületfizika
  Épületgépészet
  Fűtés
  Norvég támogatás segítségével létrehozva/módosítva
mindegyikhez
bármelyikhez
kapcsolódnak.
 
Bejelentkezés


Elfelejtette jelszavát?
Új felhasználó?
Támogatóink

2009-ben:

Támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson
és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

norway grants
eea grants
NFUKvVM

2007-ben:

Környezevédelmi és Vízügyi Minisztérium

2006-ban:

Környezevédelmi és Vízügyi Minisztérium
Naplopó Kft.
Nemzeti Civil Alapprogram
Soros Alapítvány
Szakszer Kft

2005-ben:

Kardos Labor
Naplopó Kft.
Orange6 Kft.
Seeger Engeneering AG
Soros Alapítvány

2004-ben:

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Naplopó Kft.
Nemzeti Civil Alapprogram
Szakszer Kft.

2003-ban:

Környezevédelmi és Vízügyi Minisztérium
Szakszer Bt.
Szécsi Ilona

S. P. Office Kft.
Irtekis Kft.

 
Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek

Energiamegtakarítás épületek fűtésénél

Tartalom

Stratégiák

A fűtési energia mennyiségét alapvetően az épületek hőszükséglete határozza meg. A fűtési rendszerrel ezen csak rontani lehet, méghozzá nem is keveset. A fűtési energia-megtakarítás lehetőségeit tehát nem lehet elválasztani az épület hőtechnikai tulajdonságaitól és nem reális elképzelés, hogy rossz hőtechnikai tulajdonságú épület fűtési energiafelhasználását a fűtési rendszerrel javítani lehet.

Az épület hőveszteségét elsősorban az épület hőszigetelésének javításával illetve a szellőző levegő mennyiségének korlátozásával lehet csökkenteni. Mivel a szellőző levegő minimális szükséges mennyiségét az egészségügyi és higiéniai követelmények előírják, így ezen a téren akkor érhető el megtakarítás, ha a túlszellőzést csökkentjük. (A 70-es 80-as évek energiamegtakarítási kampányai során bebizonyosodott, hogy a szellőző levegő túlzott korlátozása és a belső hőmérséklet csökkentése következtében a lakás falfelületein lecsapódott a nedvesség, és gombásodni kezdtek a nedves falfelületek.)

A fűtési rendszerrel kapcsolatos legalapvetőbb energetikai megállapítás, hogy az a legtakarékosabb fűtés, amely alacsony levegőhőmérséklet mellett képes megfelelő hőérzetet biztosítani és alkalmazkodik az épülethez valamint annak használatához. Ez a megállapítás azt sugallja, hogy a leginkább energiatakarékosnak lehet tekinteni a felületi fűtéseket, de természetesen ebben az esetben sem lehet eltekinteni attól, hogy milyen épületről van szó és hogyan használjuk. Nyilvánvaló egy hétvégi (csak a hétvégenként használt) nyaraló számára nem egy padlófűtésű ház tekinthető energiatakarékosnak, mert ilyen esetben vagy nem tudunk a használatkor gyorsan meleget biztosítani, vagy a hétvégi használat ellenére folyamatosan fűtjük az épületet.

A fűtési energiafelhasználás szempontjából tehát a fűtési rendszerrel és annak üzemeltetésével kapcsolatban akkor járunk el megfelelően, ha

  • olyan fűtési rendszert választunk, mely alacsony hőmérsékleten biztosít kedvező hőérzetet,
  • a fűtési rendszer elemei (leginkább a hőtermelő) jó hatásfokúak, pl. kondenzációs kazán,
  • a fűtési rendszer felesleges hőveszteségeit mindenütt a minimálisra csökkentjük,
  • a fűtési rendszert jó beszabályozzuk,
  • olyan szabályozást alkalmazunk, mely a fűtött helyiség használatát leginkább követi.

Néhány példa épületek fűtési energiafelhasználásának csökkentésére a fűtési rendszer és annak üzemeltetésével. Természetesen a számadatok csak tájékoztató jellegűek, és minden esetben konkrét adatokkal célszerű a számításokat elvégezni.

A gépészeti rendszer hőszigetelésével elérhető energiamegtakarítások

a) Kazánok hőszigetelése

Leírás: A kazánt hőszigetelik a pince felé leadott hő csökkentése érdekében. Energiamegtakarítás a kazánteljesítmény függvényében:

  • 20-500 kW: 2-5 %
  • 500-6000 kW: 1-3 %

b) Csövek hőszigetelése

Leírás: Fűtetlen helyiségekben futó csőhálózatok utólagos hőszigetelése (Megjegyzés: 70 °C-os falhőmérséklet és 15 °C-os környezeti hőmérséklet feltevésével.) Elérhető energiamegtakarítás: csőátmérő és hőszigetelés vastagsága függvényében (adatok mm-ben)

Előtte Utána Energ. megtakarítás
20/15 20/30 25 kWh/m/év
50/15 50/30 50 kWh/m/év
80/15 80/50 120 kWh/m/év
150/15 150/50 160 kWh/m/év

Energiamegtakarítás a fűtések szabályozásával, automatizálással

A) Egyedi fűtések

Az egyedi (helyiségenkénti) fűtéseknél is van lehetőség az energiatakarékos üzemeltetésre. Alkalmazásuk során törekedni kell az alábbiakra:

  • a helyiségek hőmérsékletét ne engedjük a komfort hőmérséklet fölé emelkedni (ne felejtsük el: minden 1 °C túlhőmérséklet évi 6 %-kal növeli a fűtési költségeket),
  • élni kell a szakaszos fűtés lehetőségeivel. Különösen nagyobb hőtehetetlenségű épületeknél a komfort színvonal számottevő csökkenése nélkül lehet ezzel a megoldással energiát megtakarítani,
  • az időszakosan vagy egyáltalán nem használt helyiségekben a belső hőmérsékletet csökkentsük az üzemszünet idejére,
  • jelentős megtakarítást eredményezhet, ha a fűtőkészüléket gondosan üzemeltetjük és rendszeresen karbantartjuk.

B) Központi fűtések

Központi fűtéses családi házakra vagy többlakásos épületekre is igazak az egyedi fűtésekre elmondottak, természetesen értelemszerűen csak ha a központi fűtés helyiségenként, egyedileg szabályozható, és ha a lakás használójának van egyáltalán beavatkozási lehetősége a fűtés szabályozásába. Ugyancsak fontos, hogy a használó érdekelt legyen az energia-megtakarításban, azaz a fűtési számlát a tényleges fogyasztás alapján számítsák ki. Ennek feltétele a fogyasztás lakásonkénti mennyiségének mérése közvetett (hőelosztók felszerelésével) vagy közvetlen módszerrel. Sajnos ez utóbbi feltétel általában nem teljesül, és így a lakók érdekeltsége is csökken a takarékosságra.

Műszakilag az alábbi megoldások állnak rendelkezésre.

a) Az előremenő vízhőmérséklet szabályozása

Leírás: a külső hőmérséklet függvényében történik az előremenő fűtővíz hőmérsékletének a szabályozása. A vízhőmérsékletet még egy kapcsolóóra is szabályozza.

b) Termosztatikus radiátorszelep

Leírás: minden radiátorra rá van szerelv egy szabályozó szelep, mely a helyiség hőmérsékletének megfelelően nyílik vagy zárul. Megjegyzés: kedvező megoldás az a.) és b.) megoldás kombinációja.

c) Helyiség hőmérsékletről vezérelt előremenő víz-hőmérséklet

Leírás: az előremenő víz hőmérsékletét a szobahőmérséklet illetve a kapcsoló óra vezérli.

d) Helyiség hőmérsékletről és termosztatikus radiátor-szeleppel szabályozott fűtés

Leírás: szoba termosztát és termosztatikus radiátor szelep kombinációja.

e) Komputeres energia menedzsment rendszer

Minden funkciót (szabályozás, belső hőmérséklet lefutás, optimális indítás és leállítás stb.) számítógép irányít.

f) A fűtési rendszer beszabályozása

Egyszerű, de fontos lépés a rendszer beszabályozása. Célja az, hogy minden radiátor az előírt mennyiségű hőt adja le.

c) A fűtés szabályozással elérhető megtakarítás

Az elérhető megtakarítás pontos értékét még becsülni is nehéz, olyan mértékben függ az épület jellegétől és a beszabályozatlan fűtés esetén kialakuló helyiség hőmérsékletektől. A helyenként és időnként 4-5 °C-os túlfűtés, 5-10 %-os, szélső esetben 15-20 %-os többlet energiafelhasználást jelent, melyet megfelelő szabályozással megtakaríthatunk.

Energiaköltség-megtakarítás épületek fűtésénél

A mindennapi embernek többnyire nem is az energia mennyiségével, hanem az energiáért fizetett összeg miatt van problémája, így általában azokat a megoldásokat keresi, melyek energia-költség megtakarítást eredményeznek. Ez természetes, de azért nem szabad elfeledkezni arról, hogy a valódi cél az energia-megtakarítás. Az volna a kívánatos, hogy igényeinkhez kevés energiával ki tudnánk elégíteni, és ezt a kevés energiát környezetet kevéssé szennyező, lehetőleg megújuló energiából fedeznénk. A megújuló energiák alkalmazására az épületek fűtésénél jó lehetőség kínálkozik.

A megújuló energiaforrások ugyanakkor kedvező lehetőséget teremtenek az energia költségekre, hiszen környezetünkben gyakran ingyen, vagy olcsón állnak rendelkezésünkre, csupán az alkalmazáshoz használt technika megvalósításának magas költsége késztet az alkalmazás megfontolására.

Kézenfekvő megoldásnak kínálkozik a fűtéshez a költséges földgáz helyett a korábban majdnem egyedüliként alkalmazott tüzifa használata. A tüzifán kívül ma már egyéb un. szilárd biomassza tüzelőanyag áll rendelkezésünkre (1. ábra): apríték, brikett, pellet.

1. ábra: Fafűtés alternatív tüzelőanyagai: apríték, brikett, pellet

Tűzifa, biomassza

A brikett és pellet nemcsak fából, hanem lágyszárú növényekből is készül. Ezekkel a tüzelőanyagokkal sokféle fűtés működtethető, az egyedi fűtőberendezésektől, az automatikus üzemű központi fűtéseken keresztül egészen a távfűtésekig. A szilárd biomasszával üzemelő fűtőberendezések ma már jó hatásfokúak (a tüzeléstechnikai hatásfok elérheti a 92 %-ot is), és az automatikus működtetéssel megfelelően kényelmes is. A szilárd biomassza tüzelésű kazánok hatásfoka azonban nagy mértékben függ a terheléstől, ezért az ilyen fűtéseknél célszerű ill. kívánatos a hőtároló beépítése. Ez egyedi fűtőberendezéseknél maga a tüzelőberendezés lehet (pl. cserép, vagy csempekályha, stb.) ilyen funkciója, központi fűtésnél pedig külön hőtároló beépítése szükséges. A tároló kapacitását, családi házak esetében úgy célszerű megválasztani, hogy az 1 kW névleges fűtési teljesítményre kézzel rakott kazánok esetében 100 liter, automatikus üzemű berendezéseknél pedig 60 liter tároló térfogat jusson. (2. ábra)

2. ábra: Fatüzeléshez javasolt kiegészítő a hőtároló puffertároló

Faelgázosító kazán

Ez azt is jelenti, hogy a tároló fedezi a ház egy átlagos téli napi hősszükségletét. A szilárd biomassza megújuló energiaforrás és így alkalmazása nemcsak a fűtési energia költséget csökkentheti, hanem hozzájárul az üvegházhatású gázok további növekedésének megakadályozásához. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a biomassza tüzelése helyileg ugyanolyan környezetterhelést jelent, mint a fosszilis energiahordozók tüzelése. A biomassza tüzelésénél még általában magasabb emissziós értékekkel kell számolni, mert az anyag égése nagy légfelesleget kívánna, ami alacsony hatásfokot eredményezne, így az automatikus tüzelőberendezéseket korlátozott légfelesleg tényezővel működtetik. Ez megnöveli a helyi szénmonoxid, illetve a széndioxid kibocsátást (3. ábra).

3. ábra: Fatüzelés károsanyag kibocsátása

Kazánok károsanyag kibocsátása

Nagyon előnyösen kombinálható a hőtárolós biomassza tüzelési rendszer kiegészítése pl. napkollektoros rásegítéssel, így az egyébként költséges és nagy helyigényű tároló jobban kihasználható.

A napenergia fűtési célú hasznosítása hazánk éghajlati viszonyainál ésszerű célszerűségnek tűnik. A nyarak melegek, a telek hidegek, miért ne lehetne a nyári meleget téli fűtésre felhasználni? Ennek az elképzelésnek a megvalósításához még a számadatok is bíztatást adnak: egy négyzetméternyi éves napenergia mennyisége lényegesen több, mint az épület hővesztesége. A gyakorlati megvalósítást azonban a szezonális hőtárolás költséges volta jelenti. Ezért reális alkalmazási lehetőségként inkább csak a fűtési hőenergia csökkentését kell mérlegelni a fűtési rendszerre való un. rásegítő fűtésként. Az ilyen megoldások tehát az egyébként más célra – elsősorban HMV, illetve úszómedence vízmelegítésére - kialakított napenergiás rendszerét célszerű fűtési rásegítésre kihasználni.

A napkollektoros fűtésrásegítést akkor érdemes alkalmazni, ha az épület az átlagosnál jobban hőszigetelt, így hővesztesége minimális, a passzív napenergia-hasznosítás szempontjainak megfelelően épült, vagyis tájolása, üvegezett felületei, és az alkalmazott szerkezeti anyagok miatt maga az épület is maximálisan hasznosítja a napsugárzást és a fűtési rendszer alacsony hőmérsékletű, központi melegvizes. (Ilyen a padló- vagy falfűtés és az alacsony hőmérsékletű radiátoros fűtés.)

A napkollektorokat elsősorban az átmeneti időszakokban, ősszel és tavasszal érdemes fűtésrásegítésre alkalmazni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy 1 m2 napkollektor- felülettel 4-5 m2 épület fűtésére lehet hatékonyan rásegíteni. Ilyen aránnyal megvalósított épület esetében a napkollektorok március közepétől október közepéig közel 100%-ban tudják fedezni a fűtési hőigényt (4. ábra).

4. ábra: Fatüzelés károsanyag kibocsátása

Napkollektor kihasználtság fűtésrásegítés esetén

Napkollektoros épületfűtés esetén gondoskodni kell a kollektorokkal napközben előállított hőenergia tárolásáról. A hőtárolás egy részét - főleg padló vagy falfűtés esetén - maga az épületszerkezet elvégzi. Nagyobb kollektorfelület esetén azonban ez már kevés lehet, ezért ún. fűtési puffertárolót kell alkalmazni. Ez családi házak esetében általában 1-5 m3-es hőszigetelt, lágyított vízzel feltöltött fémtartály.

A fűtési energiaköltségek csökkentésének utóbbi időben nagyobb teret kapó lehetősége a hőszivattyús épületfűtési rendszerek. Ennek az előretörésnek két oka van: egyfelől a hőszivattyúk energiahasznosítása (COP) javult, másrészt a nyári melegek gépi hűtési igénye is egyre szélesebb körben jelentkezik, amelyhez a hőszivattyú használható. A hőszivattyú hőforrásaként környezetünkben sokféle kézenfekvő lehetőség kínálkozik, de egyre általánosabb a geotermikus energia hasznosítása, un. földhő hasznosítás. Az ilyen rendszerek kialakítása ma már nem egyedileg, hanem iparszerűen történik.

A fűtési energia és energiaköltség megtakarítás mindig az üzemeltető számára közvetlenül érzékelhető eredmény érdekében történik, és az ilyen döntésekhez többnyire az egyik legfontosabb mérce a megtérülés kérdése. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy a fosszilis energia használatának környezeti következményei globális méretekben elviselhetetlen, élhetetlen körülményekhez vezetnek és valamennyiünk felelőssége ennek elkerülése. Ez azonban csak úgy reális, ha mindent megteszünk a fosszilis energiahasználat további növekedése ellen és ezt közvetlen környezetünk energiahasználatának mértékében és szerkezetében is érvényesítjük.

Ez az oldal a "Tudásbázis a fenntartható fejlődésért..." projekt keretében készült.
A projektet támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

NFÜNorway Grants - norwegian financial mechanismeea grants - EEA Financial Mechanism - Iceland, Liechtenstein, NorwayKörnyezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Publikált oldal: Ezt az oldalt a FÖK munkatársai tartalmilag megfelelőnek ítélték.
Publikálás dátuma: 2010.01.28. 15:45
Készítette: dr. Barótfi István, 2009.12.17. 10:10
Utoljára módosítva: Medgyasszay Péter, 2010.01.28. 15:45


Creative Commons License

A fenntarthato.hu oldalainak tartalma Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-úgy add tovább! 2.5 Magyarország Licenc alatt van.
Ha az itt található anyagokat ezzel ütköző módon szeretné felhasználni, lépjen velünk kapcsolatba!