Ön itt áll: Főoldal Leírások Épület Épülettervezési alapelvek
Kapcsolodó keresések
Egyszerű keresés:
 
Olyan oldalak keresése, amelyek kapcsolódnak ahhoz amire rákattintok:  
Összetett keresés:
 
Olyan oldalak keresése, amelyek a bepipáltak közül
  Építőanyagok
  Fűtés
  Használati melegvíz ternelés
  Hulladékkezelés
  Norvég támogatás segítségével létrehozva/módosítva
  Szellőzéstechnika
  Vízhasználat
mindegyikhez
bármelyikhez
kapcsolódnak.
 
Bejelentkezés


Elfelejtette jelszavát?
Új felhasználó?
Támogatóink

2009-ben:

Támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson
és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

norway grants
eea grants
NFUKvVM

2007-ben:

Környezevédelmi és Vízügyi Minisztérium

2006-ban:

Környezevédelmi és Vízügyi Minisztérium
Naplopó Kft.
Nemzeti Civil Alapprogram
Soros Alapítvány
Szakszer Kft

2005-ben:

Kardos Labor
Naplopó Kft.
Orange6 Kft.
Seeger Engeneering AG
Soros Alapítvány

2004-ben:

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Naplopó Kft.
Nemzeti Civil Alapprogram
Szakszer Kft.

2003-ban:

Környezevédelmi és Vízügyi Minisztérium
Szakszer Bt.
Szécsi Ilona

S. P. Office Kft.
Irtekis Kft.

 
Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek

Épülettervezési alapelvek

Tartalom

 

Mértéktartó igények

Talán első helyen kell beszélni a tervezés első lépésekor az igények mértéktartó meghatározásáról. Az építtető és a tervező egyaránt kell érezze, hogy minden egyes négyzetméter megépítése mennyivel javítja a lakók komfortját, illetve mekkora terhet jelent az építtetőre az építkezés valamint a ház fenntartása során.

Egy ház megépítése és fenntartása jelentős költségekkel, illetve emberi és hagyományos értelemben vett energiaráfordítással jár.

Az építési költségeket tekintve 2004-ben Magyarországon átlagban 150 eFt+Áfa/m2 ár alatt csak jelentős önerővel lehet családi házakat építeni, mely költségek klimatizált, igényes burkolattal ellátott épületek esetén elérik a 220 eFt + Áfa/m2 árat is.

A fenntartás szintén jelentős költségekkel jár, ami csak energiafogyasztás tekintetében, családi házak esetén 2004-es Magyarországi árakon, illetve jellemző épületszerkezetekre vonatkoztatva eléri az 1500 Ft/m2/év költséget, ami egy átlagos ház esetén 150-210 eFt/év költséget jelent.

Az üzemeltetés fontos kiadási tétele a víz és csatornahasználati díj, ami (az építés volumenétől függetlenül, személyfüggően) egy családi házra vonatkozatatva cca. 500 Ft/m2/év, azaz cca. 60 eFt/év.

Ezen költségekhez még hozzá kell számolni a szükséges felújítás költségeit, ami az épület korától függően erősen vátlozik, de felelős karbantartás mellett cca. 500-1500 Ft/m2/év összegre becsülhető.

1. táblázat: Egy családi ház építésének és fenntartásának durva költségbecslése 2004-es árakon

Építési költségek
150-220 eFt/m2+ÁFA
Energiafogyasztás költségei
1500 Ft/m2/év
Víz, csatornahasználat költségei
500 Ft/m2/év
Épület-karbantartás költségei
500-1500 Ft/m2/év
Mindösszesen (m2-re vetítve)
150-220 eFt/m2+ÁFA egyszeri költség
+ 2500-3500 Ft/m2/év
Mindösszesen
(120 m2-es házra vetítve)
18-26 mFt+ÁFA egyszeri költség
300-420 eFt/év

 

Ezen költségek előteremtése viszont jelentős emberi erőforrás igénnyel jár, hiszen az építkezés, illetve a fenntartás egyaránt végső felhasználásnak számít. A kifizetett összeg így tartalmazza az Áfa terheket, az Szja terheket, azaz azt lehet mondani, hogy egy ház nettó értékének majd háromszorosát kell megkeresni, ami a kereseti adottságok függvényében évek, évtizedek munkáját igényli.


Számítsa ki mennyi idejét fordítja építési költségek előteremtésére, és a ház fenntartására!

Életciklus szemlélet

Nagyon fontos a tervezésnél tudatosítanunk, hogy a 3 hónap, vagy 1-2 év alatt felépülő épületek magyarországi általános építési szokásokat tekintve 80-100 évig üzemelnek. Ebből következik, hogy az építéskor nagy mértékben rögzült fizikai paramétereik szerint fognak "fogyasztani" energiát, vizet 80-100 éven keresztül, illetve bontásukkor újra hasznosítható anyagot, vagy hulladékot fognak termelni.

Egy budapesti agglomerációban lévő hagyományos (fönt) és környezettudatos (lent) ház életciklusra vetített energia költsége.

Az életciklus alapú tervezésre több szoftver is létezik...

Egészséges belső terek

Az épület és a környezet viszonyának elemzése (építésökológia, természet körfolyamatai az épületben) mellett mindenképpen egészséges belső tereket kell létrehozni. Látnunk kell, hogy ez a talán triviális szempont sokszor ellentétben áll a környezeti fenntarthatóság felé való törekvéssel. Talán legjobban a szellőztetés kérdésével szemléltethetjük a problémát:

A fenntartható épületek tervezésének alapvető szempontja az energiatudatosság. Azonban amikor az épületek energiaigényét csökkenteni szeretnénk egy idő után látnunk kell, hogy a szellőztetéssel járó hőveszteség egyre nagyobb hangsúlyt kap (1. táblázat).

2. táblázat: 0,5 1/h légcsere mellett a szellőzési veszteségek aránya 7/2006 TNM rendelet módszerével számolva, (az éves hőfokhíd figyelembe vételével)


szabványos épület*
alacsony energiás épület
közel passzívház
Összes fajlagos fűtési energiaigény (kWh/m2a)
96 62 31
Szellőzési hőveszteség (kWh/m2a) 27 25 21
Szellőzési hőveszteség aránya
a teljes hőveszteséghez viszonyítva (%)
28 43 68

* 7/2006 TNM rendeletnek éppen megfelelő külső épületszerkezetet feltételezve.

Átlagos felújítás első lépéseként a "huzatos" nyílászárókat lecserélik légtömör műanyag, esetleg fa nyílászárókra, amivel ugyan valóban csökken a fűtési energiaigény, azonban megnövekszik a páratartalom és amennyiben nem történt külső hőszigetelés, a belső felületeken megjelenik a penész. Második lépésként szellőztetési rendszereket építenek be. A szellőztető rendszer lehet olyan, hogy a "csak" a fenti problémát küszöböli ki, de lehet olyan kontrollált rendszer is, amely jellemzően a bent lévő személyek igényére méretezve, akár az elhasznált levegő energiájának részleges visszanyerésével biztosítja a friss levegőt. Manapság (2009) energiatakarékos lakóépületek vonatkozásában két jellemző szellőzési szükséglettel találkozhatunk: 1) a 7/2006 TNM rendelet által ajánlott 0,5 1/h, vagy 2) a passzívházaknál ajánlott 0,3 1/h légcsereszám. A passzívházaknál azért érdekes a 0,3 1/h légcsereszám, mert ekkor a teljes hőigény is jelentősen, köze a felére lecsökkenthető (3. táblázat)!

3. táblázat: 0,3 1/h légcsere mellett a szellőzési veszteségek aránya 7/2006 TNM rendelet módszerével számolva, (az éves hőfokhíd figyelembe vételével)


közel passzívház
Összes fajlagos fűtési energiaigény (kWh/m2a)
17
Szellőzési hőveszteség (kWh/m2a) 9,5
Szellőzési hőveszteség aránya
a teljes hőveszteséghez viszonyítva (%)
57

Elgondolkodtató azonban, hogy a belső komfortot definiáló EN 15251:2007 szabvány kettős követelményrendszert állít fel: Egyrészt biztosítani kell a bent tartózkodó személyek szerinti légcserét (lakóépületek esetén 7 l/s/fő), azonban ezen túl az építőanyagok, bútorok az épület kipárolgása miatt további, előbbihez hozzáadandó szellőztetést kell biztosítani (nem lakóépületek esetén nagyon alacsony kipárolgású épületek esetén 0,35; alacsony kipárolgás esetén 0,7; míg egyéb esetben 1,4 l/s/m2, míg lakóépületek esetén a főhelyiségekre számítva 1 l/s/m2 értékben). (Lakóépületek esetén lehetőség van arra, hogy ha a fenti összegnél nem magasabb, a teljes területre vonatkoztatva 0,43 l/s/m2 értékkel számoljunk.) Ha végiggondoljuk ez milyen szellőztetési igényt jelenti, egy 120 m2-es 2,7 m belmagasságú épületben, ahol 4 fő él és a fő helyiségek (nappali, háló szobák) területe 65 m2 a 4. táblázatban bemutatott értékeket kapjuk.

4. táblázat: A belső komfortot definiáló EN 15251:2007 szabvány szerint szükséges légcsereszám.


légcsereszám
egyszerűsített
módszerrel számolva
légcsereszám
főhelyiségek
alapján számítva,
teljes területre vetítve
Személyek igénye alapján szükséges légcsere

0,3
Épület kipárolgásai miatt szükséges légcsere
0,7
Összes légcsere
0,57
1

A szabvány szerint tehát az egészséges belső lakótérhez szükséges szellőztetési értékként mind a passzívház, mind a 7/2006 TNM rendeletben szokásos értékeknél lényegesen magasabb értékeket kapunk. Amennyiben ezen értékkel tervezük meg az épületeket a fenntarhatóság energetikai céljait lényegesen nehezebben tudjuk teljesíteni (lásd. 5. táblázat).

5. táblázat: 1 1/h légcsere mellett a szellőzési veszteségek aránya 7/2006 TNM rendelet módszerével számolva, (az éves hőfokhíd figyelembe vételével)


szabványos épület*
alacsony energiás épület
közel passzívház
Összes fajlagos fűtési energiaigény (kWh/m2a)
127 90 65
Szellőzési hőveszteség (kWh/m2a) 54 50 50
Szellőzési hőveszteség aránya
a teljes hőveszteséghez viszonyítva (%)
43 56 79

* 7/2006 TNM rendeletnek éppen megfelelő külső épületszerkezetet feltételezve.

Passzív szoláris tervezés

Elsősorban az energiamegtakarítási stratégia része a passzív szoláris tervezés eszközrendszere.

Ez az oldal a "Tudásbázis a fenntartható fejlődésért..." projekt keretében készült.
A projektet támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

NFÜNorway Grants - norwegian financial mechanismeea grants - EEA Financial Mechanism - Iceland, Liechtenstein, NorwayKörnyezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Nem publikált oldal: Ezt az oldalt a FÖK munkatársai nem ellenőrizték.
Készítette: Medgyasszay Péter, 2004.06.08. 07:53
Utoljára módosítva: Medgyasszay Péter, 2012.03.22. 17:34


Creative Commons License

A fenntarthato.hu oldalainak tartalma Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-úgy add tovább! 2.5 Magyarország Licenc alatt van.
Ha az itt található anyagokat ezzel ütköző módon szeretné felhasználni, lépjen velünk kapcsolatba!