Épületekben fellépő egészségkárosító hatások

Életünk meghatározó része a mesterséges környezet. Az építészet a kültéri-beltéri környezetszennyezéssel nem foglalkozik. Helyette a látvány a fő célkitűzés. Sajnos a célok csak az épületek felületéig, a megjelenésig, a formáig érnek el, a valós minőséget adó épületsajátosságok kérdése fel sem merül. A belső térben az építőanyagokból származhat toxikus kigőzölgés, kipárolgás, elgázosodás, vagy káros háttérsugárzás. A szellőzetlenségből egészségkárosító hatású, oxigénszegény levegő jön létre.

Fotóbiológiai ártalmak keletkeznek a kellő természetes megvilágítás hiányából és mesterséges fényforrások használatából. Éppen ezért elvárható, hogy az építészet feladja az egyoldalú homlokzatcentrikus szemléletet, és helyette környezet- és embercentrikus elveket kövessen. Fontos megismerni az épületekkel összefüggésbe hozható egészségügyi problémákat, és ezek okait, bemutatni a sokszor rejtve működő komplex veszélyforrásokat.

Tartalom

• 1. Káros anyagokkal kapcsolatos fogalmak

• 2. Expozíciós utak

• 3. Az építőanyagok emberi egészséget károsító hatásai
• 4. A belső levegőminőség

• 4.1  Fizikai tényezők
• 4.2  Kémiai tényezők
• 4.3  Biológiai tényezők

• 5. Az ellenőrzés lehetőségei

• 6. Irodalomjegyzék

1. Káros anyagokkal kapcsolatos fogalmak

• emisszió:  kibocsátás; különféle, általában szennyező anyagoknak a környezetbe jutása, mely okozhat levegőszennyeződést, vízszennyeződést vagy talajszennyeződést. Határértékét, az egy adott forrásból kibocsátott szennyezőanyag-mennyiséget, rendelkezések határozzák meg.

• imisszió:  a kibocsátás során a környezeti levegőbe került gázok és aeroszol részecskék koncentrációja, vagyis a légszennyezettség mértéke. Mérését a települési, illetve  a településen kívüli levegőminőség mérő állomások és ezekhez szervesen kapcsolódó levegőminőségi laboratóriumok végzik.

• additív anyagok:  két vagy több vegyi anyag összetett hatása

• határértékek, MAK, MMK:  egységnyi anyagmennyiségre vonatkozó maximális,  megengedhető koncentráció

2. Expozíciós utak

Ahhoz, hogy egy vegyi anyag ártalmas hatását kifejtse, valamilyen expozíciós útra van szüksége. Az expozíciós út  egy vegyi anyag szervezetbe való bejutási útját jelenti.

Három expozíciós út ismert:

1) Dermális expozíciós út (bőrön át történő felszívódás)

Egészségkárosító hatások:

• bőrirritáció,

• bőrallergia: bőrkiütés, ödéma, viszketés,
• bőrhólyagosodás, fényallergiás reakciók, hajhullás, bőrsorvadás,
• szemirritáció.

2) Inhalációs expozíciós út (belélegzés)

Egészségkárosító hatások:

• szív és idegrendszeri károsodás,
• vese károsodás,
• gátolt tüdőfunkció,
• akut-expozíció gyulladás.

3) Lenyelés útján történő expozíció

Egészségkárosító hatások:

• idegrendszeri betegségek,
• daganatos betegségek.

3. Az építőanyagok emberi egészséget károsító hatásai

Hermatikusan zárt terekben:

• az építőanyagok gyártása során az emberi szervezetre káros anyagok szabadulnak fel,

• a használat során az építőanyagokból felszabaduló kémiai, fizikai, biológiai szennyeződések feldúsulnak (kritikus határ, S.B.S, B.R.I.),

• a szervezet számára nélkülözhetetlen természeti hatások kizáródnak (egyes nap és földsugárzás tartományok, oxigéndús levegő, természetes világítás).

Károsanyag források a háztartásban

Az anyagok egészségkárosító hatásai

4. A belső levegőminőség

Az épületek helységeiben létrejövő mikroklíma döntően befolyásolja a bent tartózkodó emberek egészségi állapotát, életminőségét, munkaképességét. A beltéri levegőminőség meghatározó szereppel bír az épület „ egészsége” szempontjából.

Az emberi egészség védelmének érvényesítéséhez szükséges a mesterséges belső téri kondíciók naturalizálása, a mérgező anyagösszetevők távoltartása és a megfelelő komfort és kényelemérzet kialakítása és fenntartása. Rövid leírás a légcseréről...

A levegő minőségét a következő alapvető tényezők befolyásolják:

• épületgépészet:  energia és anyagáramokkal (központi ellátó rendszerek, vezetékhálózat, berendezések),

• épületszerkezet:  épületfizikai törvényszerűségek szerint, hőelnyelés, -tárolás, -átadás, sugárzás, páragazdálkodás, stb…
  

A belső levegő minőségét pedig a következő tényezőkkel definiálhatjuk:

• fizikai tényezők,
• kémiai tényezők,
• biológiai tényezők.

4.1 Fizikai tényezők

4.1.1 A hőkomfort összetevői

Léghőmérséklet

Szervezetünk lehetséges hőleadási illetve hőfelvételi formái:

• kondukció, azaz közvetlen vezetés útján,
• konvekció, azaz mozgó levegővel vezetés,
• evaporáció, azaz párolgás útján,
• radiáció, azaz sugárzás útján.

Kondukciós hőveszteség keletkezik akkor, amikor testünk hideg felületekkel közvetlenül érintkezik. Ha ez huzamosabb ideig tart, egyes szerveinket károsan befolyásolhatja.

A légmozgás hiánya kedvezőtlen hatással bír, diszkomfort érzést, kimerültséget okoz. Túlzott mértékű a légmozgás, ha sebessége 0,3-0,5 m/s feletti, a test részeinek vagy egészének lehűlését idézheti elő.

Nagy hőveszteséget okoznak sugárzás útján a helyiség levegőjénél lényegesen hidegebb határoló felületek. Ugyanez megfordítva is igaz: a sugárzó hő a szervezet mélyebb rétegeibe is eljut.

A párolgás útján való hőleadást elősegíti a légmozgás, ez hűsítő hatást gyakorol és üdítő hatással lehet a szervezetre.

A szervezet hőszabályozásának megbontása körfolyamatokat indíthat el: garatgyulladást, izületi, izom, illetve idegfájdalmakat.

Légmozgás

A légmozgás közvetlenül és közvetve is befolyásolja testünk hőmérséklete. Emellett az elhasznált levegő elszállításában is szerepe van. Optimális értéke az emberi hőkomfort szempontjából 0, 1-0,15 m/s, nyári időszakban ennél magasabb is megengedhető.

Hősugárzás

Az emberi szervezet sugárzásos úton történő hővesztéséből származó diszkomfort érzés és a megbetegedések megelőzése céljából a helyiségek határolófelületeinek hőmérséklete nem lehet 3-4ºC-t meghaladó mértékben alacsonyabb a beltéri levegőnél.

Páratartalom

A vízpára az élő szervezetek normális mellékterméke. Ehhez még hozzájön a háztartások termelt vízpára mennyiség, ebből áll össze a levegő páratartalma.

Ha túl alacsony relatív páratartalom társul magasabb léghőmérséklettel, az a légútainkat borító nyálkahártyák kiszáradását gyorsítja, ami felsőlégúti hurutok kialakulásához vezet.

A magas relatív páratartalom magas hőmérséklettel társulva nehezíti az izzadság elpárolgását és így a felesleges hő leadását.
Nem megfelelő fűtés esetén az egyébként normális páratartalom is veszélyes lehet akkor, ha a helyiség határoló felületei harmatpont alá hűlnek. AZ ezeken kicsapódó víz a gombák és atkák megtelepedését segíti.

4.1.2 Rostkoncentráció

• Azbeszt (Mg3Si2O5(OH)4): jellegzetesen szálas kötegeket alkot, megnyúlt alakban kristályosodik; gyakorlatilag tűzálló, hangszigetelő, sav és lúgálló
  - 3 legjobban elterjedt típus:   
  - fehér azbeszt (krizolit)
  - kék azbeszt (krokidolit)
  - barna azbeszt (amozit)
  
  - hordozóanyagok, termékek:
  - tűz-, hő-, zajvédelem
  - tetőfedés, burkoló anyagok
  - víz- és szennyvízvezetékek
  - ereszcsatornák
  - járművek fékbetétei és kuplungtárcsák    
  - tűzálló szövetek, kárpitanyagok
  - nagyhőmérsékletű berendezések hőszigetelése
  - acélszerkezetek, betonfalak
  - mennyezetek tűzvédelmi és hőszigetelő rétege
  
  - egészségkárosító hatások:   
  - azbesztózis
  - mellhártya-gyulladás
  - tüdőrák
  
  

• Kőzet és salakgyapot:
  - hordozóanyagok, termékek:   
  - hő- és hangszigetelés
  - régebbi típusok formaldehides ragasztóval gyártva
  
  - egészségkárosító hatások:   
  - daganatos betegségek (tüdőben, mell vagy hashártyában)
  
  

• Üveggyapot: mesterséges anyag; üvegből gyártott amorf szilikát; szagtalan, rostos, szilárd anyag; a szervezetbe belélegzéssel jut
  - hordozóanyagok, termékek:
  - hő és hangszigetelés
  
  - egészségkárosító hatások:   
  - irritálja s szemet, a bőrt és a légzőrendszert
  - bőrrel való érintkezés bőrgyulladást okozhat

4.2 Kémiai tényezők

• Formaldehid (HCHO): illékony szerves vegyület, jellegzetesen szúrós szagú gáz, melynek ipari használata széles körben elterjedt
  - hordozóanyagok, termékek:   
  - bútorlapok (faforgácslemez)
  - műanyag padló- és falburkolat
  - felületkezelő anyagok (lakkok, festékek)
  - háztartási tisztítószerek és kozmetikumok
  - poliuretán habok (hőszigetelés, padlóalátét)
  - filctollak
  - cigarettafüst
  
  - egészségkárosító hatások:  
  - krónikus nátha, köhögés, légúti szűkület
  - alvászavar
  - memóriazavar
  - allergia
  - szívpanaszok
  - hajhullás
  - daganatkeltő hatás (állatkísérletek alapján)     
  - rontja a szervezet lokális védekezőképességét       
  
  

• Kén-dioxid (SO2): szobahőmérsékleten színtelen, szúrós szagú, mérgező gáz,
  - hordozóanyagok, termékek:
  - széntüzelésű kandallókból, olaj és petróleumkályhákból
  - tisztítószer
  - fertőtlenítőszer        
  
  - egészségkárosító hatások:   
  - tüdővizenyő
  - légzőrendszer irritáció
  - krónikus tüdőgyulladás
  - asztma
  - szagérzékelés károsodás
  
  

• Nitrogén-dioxid (NO2): vörösbarna színű, szúrós szagú gáz
  - hordozóanyagok, termékek:   
  - dohányfüst
  - rossz szellőzésű gázkészülékek
  - gépjárművek kipufogójából származó szennyeződés
  
  - egészségkárosító hatások:   
  - krónikus tüdőbetegségek
  - asztma    
  
  

• Klórozott szénhidrogének (PCB, PCP, PVC, TCDD):

• poliklórozott bifenil (PCB): 
  - tartósítószer
  - festékek, lakkok
  - égéskésleltetők
  - lágyítók (hőszigetelő habok, vízszigetelő lemez)
  
  

• penta-klór-fenol (PCP):

- fertőtlenítő szerek
- favédő szerek

• polivinilklorid (PVC): hőre lágyuló, éghető, kémiailag ellenálló kemény, ellenálló, műanyag; előállításához nagy energia

- háztartási csomagoló fóliák
- edények
- vízszigetelő lemezek
- padlóburkoló lemezek
- nyílászáró szerkezetek
- égéskor dioxinok, klórhidrogén keletkezik

- egészségkárosító hatásaik:   
- központi idegrendszeri károsodások
- légzészavarok
- tüdőkárosodások
- tumorok
- máj-, lép-, vesekárosodás
- rákkeltő adalékanyagot tartalmaz
- csontritkulás, eldeformálódás

• Illékony szerves anyagok (VOC): az ember számára láthatatlan, gáznemű káros anyagok; a formaldehid kivételével az összes szénatomra épülő anyag
  - hordozóanyagok, termékek:   
  - bútorlapok (faforgácslap)
  - műanyag padló- és falburkolatok
  - szigetelőanyagok
  - berendezési tárgyak
  - felületkezelő anyagok (lakkok, festékek)
  - mosó- és fehérítőszerek
  - textil-védőanyagok
  - ragasztók
  - cigaretta
  
  - egészségkárosító hatások:   
  - immunrendszer károsodás
  - csontvelő károsodás
  - máj-, vese-, szívérrendszeri károsodás
  - szem-, bőr, légzőrendszer irritáció
  - központi idegrendszer károsodása
  - halláskárosodás

• Dohányfüst: ezernél több szennyezőanyagot juttat a levegőbe, pl.: szén-dioxid, szén-monoxid, nikotin és hamu)
  - egészségkárosító hatások:  
  - tüdőrák
  - orr nyálkahártya irritáció
  - szem irritáció
  - szív és érrendszeri problémák
  - akut és krónikus légzésproblémák
  
  

• Por: egészségre leginkább a 10 µm-t meg nem haladó átmérőjű porszemcsék ártalmasak; szerves anyagokat tartalmaz, melyek hosszú távon egészségkárosító hatással bírnak
  - egészségkárosító hatások:   
  - légúti fertőzések
  - tüdőkárosodás
  - rákos folyamatok

4.3 Biológiai tényezők

• Baktériumok, vírusok: A beltéri levegőminőséget kórokozóként veszélyeztető mikroorganizmusok
  - Kockázatot jelent:   
  - rosszul telepített illetve rosszul karbantartott légkondicionáló berendezés
  - légpárásítók
  - melegvíz-hálózatok
  - akváriumok
  
  - Védekezés:   
  - megfelelő természetes szellőzés biztosítása
  - helyiségek közvetlen benapozása
  - 50 %-os realatív páratartalom
  
  

• Gombák
  - Kockázatot jelent:   
  - szellőzési, vízszigetelési, vízelvezetési, páralecsapódási problémák miatt kialakuló nyirkos helyeken
  - páraigényes növények és párát termelő akváriumok
  - levegő relatív páratartalma tartósan 70% vagy fölött
  
  - Védekezés:   
  - hő- és vízszigetelési problémák elkerülése illetve meglévő hibák felszámolása
  - megfelelő szellőzés biztosítása

5.     Az ellenőrzés lehetőségei

Ökotesztek:

• energiatartalomhoz tartozó CO2 kibocsátás; gyártási-, szállítási- és   használati energiafelhasználás során

• káros anyag emittálás; kitermelés, gyártás, használat, hulladék állapot

• termékút elemzése; nyersanyagok, segédanyagok, energiafelhasználás, kibocsátások, visszaforgathatóság és energiaszükséglete

6.    Irodalomjegyzék

• Ambróczy Noémi: Az épített környezet biológiai hatása az emberi szervezetre, Tudományos Diákköri Dolgozat

• Dr. Lányi Erzsébet: Anyagháztartás; Építőanyagok kiválasztásának szempontjai
• Kakasy Gergely: Modern épületekben fellépő hatások, és az ellenük való védekezés műszaki vonatkozásai
• Az emberi egészségre és a környezetre ható veszélyes vegyi anyagok
• Anita Reid és Dr. Peter Howarth: Allergiamentes otthon