Ön itt áll: Főoldal Leírások Építőanyagok, termékek
Kapcsolodó keresések
Egyszerű keresés:
 
Olyan oldalak keresése, amelyek kapcsolódnak ahhoz amire rákattintok:
 
Összetett keresés:
 
Olyan oldalak keresése, amelyek a bepipáltak közül
  Anyagtan
  Építésbiológia
  Építőanyagok
  Építőanyagok - ablakok
  Építőanyagok - árnyékoló
  Építőanyagok - egyéb
  Építőanyagok - egyéb - penészeltávolító
  Építőanyagok - falazat
  Építőanyagok - favédőszer
  Építőanyagok - fedések
  Építőanyagok - fedések - magastető
  Építőanyagok - fedések - zöldtető
  Építőanyagok - hangszigetelés
  Építőanyagok - hőszigetelés
  Építőanyagok - kerítés
  Építőanyagok - kerítés, támfal
  Építőanyagok - lazúrok, festékek, lakkok, olajok, viaszok
  Építőanyagok - lazúrok, festékek, lakkok, olajok, viaszok - fára
  Építőanyagok - lazúrok, festékek, lakkok, olajok, viaszok - szilikát felületre
  Építőanyagok - padlóburkolat
  Építőanyagok - ragasztók
  Építőanyagok - szivárgó
  Építőanyagok - talajjal érintkező vízszigetelés
  Építőanyagok - télikertek
  Építőanyagok - térburkolat
  Építőanyagok - vakolat
  LCA - Életciklus elemzés
  Norvég támogatás segítségével létrehozva/módosítva
  Ökológikus építészet
mindegyikhez
bármelyikhez
kapcsolódnak.
 
Bejelentkezés


Elfelejtette jelszavát?
Új felhasználó?
Támogatóink

2009-ben:

Támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson
és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

norway grants
eea grants
NFUKvVM

2007-ben:

Környezevédelmi és Vízügyi Minisztérium

2006-ban:

Környezevédelmi és Vízügyi Minisztérium
Naplopó Kft.
Nemzeti Civil Alapprogram
Soros Alapítvány
Szakszer Kft

2005-ben:

Kardos Labor
Naplopó Kft.
Orange6 Kft.
Seeger Engeneering AG
Soros Alapítvány

2004-ben:

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Naplopó Kft.
Nemzeti Civil Alapprogram
Szakszer Kft.

2003-ban:

Környezevédelmi és Vízügyi Minisztérium
Szakszer Bt.
Szécsi Ilona

S. P. Office Kft.
Irtekis Kft.

 
Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek

Építőanyagok és szerkezetek

Építőanyagok, termékek és épületszerkezetek ökológiai értékelésének áttekintése.

1. Bevezetés

Az emberiség a történeti időkben helyben előforduló, "természetes" anyagokat használt a házak építéséhez. A kő, a fa a vályog, a szalma kis mértékű megmunkálás után került beépítésre. Az épületek, épületszerkezetek rendszeres és sűrű karbantartási munkákat igényeltek, amely munkák elmaradása esetén az épületek "nyom nélkül" visszasimultak abba a természeti környezetbe ahonnan kitermelték alapanyagaikat.

A XIX. sz. elejétől, az ipari forradalom, és a nagy mennyiségben rendelkezésre álló, olcsó energia (szén) tette lehetővé, hogy ipari gyártás során előállított új anyagokat is felhasználtak a házak építéséhez. A fémek, az üveg, a tégla tömeges elterjedése ezektől az évektől datálható. Ezen anyagok már nem tekinthetők "természetesnek", mivel a természeti előfordulásához képest jelentős átalakításokkal vált belőlük építési anyag, illetve a természetbe is csak nagyon hosszú idő után tudnak visszaalakulni eredeti nyersanyag formájukba.

Az első világháborúban már látványosan megjelenő vegyipar igazából az 1950-es évekre jutott el arra a szintre, hogy az épületekben is jelentős mértékben megjelentek a műanyagok, a festékek, műbútor lapok. Ezen anyagok jó magyar szóval valóban mű-anyagok, a természetben előforduló nyersanyagok igen jelentős átalakításával nyerik el formájukat, jellemző tulajdonságuk, hogy a természetben szemétként jelennek meg, illetve sok esetben a használat során is a környezetre (belső térre) káros anyagokat bocsátanak ki.

Az 1980-as évektől Németországból indult ki, hogy az építési anyagok természeti környezetre és belső lakótérre való hatását is kezdték figyelembe venni. Két új tudományterület kezdett kialakulni, az építésökológia és az építésbiológia.

Az építőanyagok értékelése egyre kifinomultabb lett, tudományos háttere egyre jobban megerősödött. A kezdeti érzésekre, érzetekre alapozott adatsorok után egyre több mérés készült, egyre több adat vált ismertté az építési anyagok teljes életciklus alatti környezeti terheléséről. A környezetterhelést mára számos indikátorral tudjuk meghatározni, és több építési anyag / szerkezet / épület minősítő rendszer látott napvilágot.

2. Elemek

Az építőanyagok gyártása, majd használata során olyan elemek, vegyületek kerülhetnek az építési anyagokba, amelyek az építőanyagokkal érintkező élő szervezetére káros hatással lehetnek.

A teljesség igénye nélkül itt olvashat többet a leggyakrabban előforduló káros anyagokról hatásmechanizmusaikról, illetve a lehetséges megbetegedésekről.

3. Építési anyagok, termékek

Az építési anyagok környezeti teljesítményének értékelésére az elmúlt 10-15 év során látványos fejlődésnek lehettünk szemtanúi. 15 évvel ezelőtt még csak olyan adatsorokat ismerhettünk, amelyek nagyon kevés, bizonytalan forrásból származó numerikus adattal, inkább "szakértői becslés" módszerével, érzéseket közvetítve, nagy bizonytalansággal mutatták be az építési anyagok környezeti hatását (lásd. 1. táblázat).

3-1. sz. táblázat: Szoványos építőanyagok és anyagcsoportok összehasonlítása ökológiai szempontok szerint [2: KRUSCHE, 1982]

Építőanyagok / ökológiai szempontok Primer energiaigény kWh/m3 Káros- anyagok az előállításnál Megújuló forrásból származik-e Újból hasznosít- hatóság Belföldi forrás (NSZK) Decentr. elállítás, felhaszn. lehetőség Egészségi, jó közérzet kihatás
Külső borítás
Időjárás elleni védelem
Fa 5 + + + + + lényegtelen
Pala 5 - 10 - o o + + lényegtelen
Burkolótégla 40 -100 o - o o + lényegtelen
Üveg (egyszerű) 60 - - o o o lényegtelen
Műanyag 120 - 150 - - o - - lényegtelen
Alumínium 350 - - o - - lényegtelen
Hőszigetelés 1/L = 0,3
Szalma 5 + + + + + +
Tengerifű 7 + + + o + +
Fagyapot 13 + + + + + +
Kókusz, szizál 13 + + + - - +
Duzzasztott, préselt parafa 18 + + + - - +
Salakgyapot 23 - - o o o o
Üveggyapot 26 - - o o o +
Duzzasztott perlit 28 o - o o o +
Préselt szalma 30 o + + + + +
Habosított üveg 32 - - o o o o
Könnyű fagyapot lemezek 35 o + + + + +
Polisztirolhab 65 - - o - - -

10 évvel ezelőtt, elsősorban német nyelvterületeken megjelentek egyre komolyabb kutatások eredményei, amelyek során a kezdeti primer energia tartalom mellett az építési anyagok előállításához kapcsolódó, az üvegház hatásra jellemző CO2eq, valamint a savasodásra jellemző SO2eq kibocsátásokra is egyre pontosabb, számszerű értékek kerültek meghatározásra. Ezen kutatási eredményeket használta fel az első komolyabb hazai átfogó építőanyag elemzés, amely a Független Ökológiai Központban készült 2000 októberében.

Nagy lépést jelentett az építési anyagok környezeti értékelésében, hogy 1997-től szabványosították az életciklus vizsgálatokat (LCA). A már Magyarországon is érvényes MSZ EN ISO 14040 szabvány 2006-ban második kiadásban is megjelent, majd az alapvetően meghatározott értékelési módszerekre alapozva jelenleg már több adatbázis (Ecoinvent, Gabi, GEMIS), illetve több adatbázis kezelő, környezeti teljesítmény értékelő rendszer (Gabi, Envest, Bees, GEMIS, SimaPro, UMBERTO, LEGEP) is elérhető.

Az építési anyagok értékelése lassan olyan bonyolult folyamat lesz, hogy érdemesebb ökológiai minőségtanúsítással foglalkozó cégek, intézményék véleményét elfogadni, olyan termékek beépítését preferálni, amelyek rendelkeznek hitelt érdemlő minősítésekkel.

Általunk javasolt ökológiai "pecsét":

Alapelvként azonban megjegyezhetjük magunknak, hogy a minél kevesebb ipari beavatkozást igénylő "természetes any
agok" biztos lényegesen kevesebb káros hatással vannak a környezetre, mint a "mű-anyagok" (lásd Bevezetés).

4. Épületszerkezetek

Az építés, az épüettervezés sokkal komplexebb folyamat, minthogy pusztán jó anyagok választásával biztosan jó házat lehetne építeni. Talán legszebb példa erre a vályogházak kérdése. Az emberi szervezetre és a természeti környezetre nézve egy vályogház építésénél kevés jobb megoldást lehet találni, azonban egy vályogház üzemeltetése a mai komfortszinten sem a bentlakó pénztárcájának, sem a változó globális klímának nem tenne jót. A falak hőszigetelési értéke ugyanis lényegesen kedvezőtlenebb, mint azt gondolnánk, a használati életciklus alatt a mai korszerű szerkezetekkel összehasonlítva csak nagyon pazarlóan lehetne a házat üzemeltetni.

Az épületszerkezetek környezeti értékelése annyiban árnyalja tovább az építési anyagokról kialakult képet, hogy nem 1 kg anyagra vonatkoztatva hasonlítja össze a számításba vehető lehetőségeket, hanem 1 m2-re vetítve. Ez azért okoz lényegi eltéréseket, mert például 1 kg polisztirol előállítása jelentős környezetterheléssel jár, azonban a szokásos 5-15 cm vastagságban 1 m2-re vetítve csak 1,5-4,5 kg polisztirol szükséges, míg ugyanilyen vastagságú (és hőszigetelő képességű) kőzetgyapotból 5-ször annyi anyag szükséges.

A szerkezetekre vonatkozó ökológiai értékelések harmadik fontos különbsége az egyszerű anyag elemzésekhez képest, hogy az építési szituációtól és az anyag tulajdonságaitól függően meg kell határozni a szerkezet, illetve egyes rétegeinek várható műszaki élettartamát. Ez a kérdés talán a jelenlegi értékelési példáknak egyik legsarkalatosabb pontja, ugyanis azonos anyagok más-más élettartammal szerepelhetnek egyes szerkezetekben, így az ökológiai teljesítmény nem csak az anyagválasztás, hanem a szerkezeti kialakítás függvényévé is válik.

Az épületszerkezetek környezeti értékelésének általános elve, hogy LCA elemzések módszertana szerint egy "leltárelemzés" során a szerkezet összes alkotóelemények egy négyzetméterre vetített tömegét kiszámítjuk és ezen mennyiségekhez rendeljük hozzá a környezetterhelés jellemző értékeit (megfelelő adatbázisok információit felhasználva).

Ezt a módszert használja több épület/épületszerkezet értékelő rendszer, mint a svájci BauBioDataBank, vagy a német LEGEP. Ezzel a módszerrel készült egy komolyabb épületszerkezet elemzés készült 2001-ben a Független Ökológiai Központban.

4.1. Épületek életciklusát figyelembe vevő környezeti terhelés elemzésének egy módszere

A következőkben Medgyasszay Péter, Szalay Zsuzsa és Zorkóczy Zoltán által végzett OTKA kutatás során használt értékelési módszertant és az értékelés egyes következtetéseit kutatjuk be. Az értékelés lépéseit egy szalmabálával hőszigetelt favázas, vályogtégla kitöltésű külső fal (V35F) példáján mutatjuk be.

A) Alapadatok definiálása

1) A szerkezet rétegeinek definiálása,

2) a szerkezeti rétegek élettartamának meghatározása,

3) a szerkezeti rétegek egy négyzetméterre vonatkozó tömegének kiszámítása.

4.1-1. táblázat: A V35F jelű falszerkezet rétegeinek definiálása, az egyes rétegek négyzetméterre vonatkozó tömegének kiszámítása, és a szerkezeti rétegek élettartamának meghatározása 4: Steiner, P. 1995 alapján. [5: Medgyasszay, 2008]

vastagság (cm)

Sűrűség (kg/m3)

ajánlott tömeg (kg/m2)

számításba vett tömeg (kg/m2)

élettartam (év)

megjegyzés

lambda (W/mK)

alapadatok

agyagvakolat, agyaghabarcs

2

1600

33,6

33,6

40

vályogtégla

15

1600

252

214

80

faváz miatt 85%-kal csökkentve

0,73

agyagvakolat, agyaghabarcs

1600

0

24

80

0,12 m3/m3 falazat

0,7

fűrészelt puhafa, mesterséges szárítás u = 10 %

400

0

9,45

35

15/15 méterenként, 5% hulladékkal

0,73

favédőszer, organikus só, Cr mentes

0

0

0,01

35

0,5 kg/m3 anyag 0,022 m3/m2 felületre

0,13

szalma, hulladék

35

150

55,125

55,13

35

0

mészhabarcs

5

1650

86,625

86,62

25

0,06

fűrészelt puhafa, mesterséges szárítás u = 10 %

0

400

0

0,39

25

2,5/5 33 cm-ként, 5%hulladékkal

0,81

favédőszer, organikus só, Cr mentes

0

0

0

0,00

25

0,3 kg/m2 anyag 0,0037 m3/m2 anyagra

0,13

 

 

 

 

 

 

0

B) Gyártási és hulladék állapotra vonatkozó környezetterhelés kiszámítása

4) A magyarországi termelési viszonyokra adaptált környezetterhelési adatbázis összeállítása ,

5) A szerkezeti rétegekhez tartozó, egy kg-ra vonatkozó indikátorértékek kigyűjtése (adaptált adatbázisából),

4.1.-2. táblázat: A V35F jelű falszerkezet környezeti indikátorai 1 kg anyagra vonatkoztatva.

 

nem megújuló energia

klímaváltozás, GWP 100a

savasodás, AP átlagos európai

sztratoszferikus ózonréteg károsodása, ODP állandósult

fotokémiai oxidáció (nyári szmog), POCP, magas NOx

eutrofizáció, EP általános

humán toxicitás, HTP végtelen

Ökotoxicitás

 

GLO

GLO

RER

GLO

RER

GLO

GLO

GLO

 

kumulatív energiaigény

CML 2001

CML 2001

CML 2001

CML 2001

CML 2001

CML 2001

CML 2001

MJ

kg CO2-Eq

g SO2-Eq

mg CFC-11-Eq

g etilén-Eq

g PO4-Eq

kg 1,4-DCB-Eq

kg 1,4-DCB-Eq

agyagvakolat, agyaghabarcs

0,919615

0,051

0,384

0,006

0,016

0,033

0,013

18,520

vályogtégla

0,428024

0,026

0,167

0,003

0,007

0,028

0,008

4,835

agyagvakolat, agyaghabarcs

0,919615

0,051

0,384

0,006

0,016

0,033

0,013

18,520

fűrészelt puhafa, mesterséges szárítás u = 10 %

4,475327

0,249

1,705

0,025

0,113

0,333

0,137

89,129

favédőszer, organikus só, Cr mentes

69,64185

2,998

25,685

1,859

0,996

4,231

8,734

1719,163

szalma, hulladék

0,803424

0,049

0,264

0,007

0,012

0,052

0,013

6,304

mészhabarcs

1,769881

0,131

0,616

0,014

0,032

0,064

0,027

29,230

fűrészelt puhafa, mesterséges szárítás u = 10 %

4,475327

0,249

1,705

0,025

0,113

0,333

0,137

89,129

favédőszer, organikus só, Cr mentes

69,64185

2,998

25,685

1,859

0,996

4,231

8,734

1719,163

6) minden szerkezeti réteg egy négyzetméterére vonatkozó, egy év használatra jutó környe-zetterhelési indikátor értékének kiszámítása,

4.1.-3. táblázat: A V35F jelű falszerkezet rétegeinek környezetterhelése egy évre és egy négyzetméterre vonatkoztatva.

nem megújuló energia

klímaváltozás, GWP 100a

savasodás, AP átlagos európai

sztratoszferikus ózonréteg károsodása, ODP állandósult

fotokémiai oxidáció (nyári szmog), POCP, magas NOx

eutrofizáció, EP általános

humán toxicitás, HTP végtelen

ökotoxicitás

 

GLO

GLO

RER

GLO

RER

GLO

GLO

GLO

 

kumulatív energiaigény

CML 2001

CML 2001

CML 2001

CML 2001

CML 2001

CML 2001

CML 2001

 

MJ

kg CO2-Eq

g SO2-Eq

mg CFC-11-Eq

g etilén-Eq

g PO4-Eq

kg 1,4-DCB-Eq

kg 1,4-DCB-Eq

agyagvakolat, agyaghabarcs

0,77248

0,04316

0,32252

0,00502

0,01344

0,02800

0,01119

15,55719

vályogtégla

1,14497

0,06892

0,44705

0,00872

0,01836

0,07514

0,02269

12,93266

agyagvakolat, agyaghabarcs

0,27588

0,01541

0,11518

0,00179

0,00480

0,01000

0,00400

5,55614

fűrészelt puhafa, mesterséges szárítás u = 10 %

1,20834

0,06726

0,46048

0,00662

0,03061

0,08985

0,03686

24,06470

favédőszer, organikus só, Cr mentes

0,02189

0,00094

0,00807

0,00058

0,00031

0,00133

0,00274

0,54031

szalma, hulladék

1,26539

0,07722

0,41618

0,01030

0,01940

0,08163

0,01974

9,92914

mészhabarcs

6,13229

0,45418

2,13578

0,04988

0,11068

0,22313

0,09437

101,27521

fűrészelt puhafa, mesterséges szárítás u = 10 %

0,06982

0,00389

0,02661

0,00038

0,00177

0,00519

0,00213

1,39041

favédőszer, organikus só, Cr mentes

0,00501

0,00022

0,00185

0,00013

0,00007

0,00030

0,00063

0,12378

7) a teljes szerkezet egy négyzetméterére, egy évre vonatkoztatott környezetterhelési indikátorértékek összesítése.

C) Használati életciklusra jutó környezetterhelés meghatározása

8) A szerkezet hőátbocsátási értékének meghatározása,

9) a vizsgált építési tájegységre vonatkozó hőfokóra definiálása,

10) a szerkezet egy négyzetméter felületére eső éves energiaveszteség kiszámítása,

11) a vizsgált területi egységre jellemző fűtési energia-mix meghatározása,

12) a fűtési energia-mix egy energiaegységéhez tartozó indikátor értékek meghatározása,

13) a használat egy évére jellemző környezetterhelési indikátorok kiszámítása.

4.1.-4. táblázat: A V35F jelű falszerkezet környezetterhelése egy évre és egy négyzetméterre vonatkoztatva teljes életciklus alatt.

Réteges, favázas vályog kitöltésű, szalmabála hőszigetelésű falszerkezet (V35F)




élettartamra lebontott

élettartamra lebontott

élettartamra lebontott

beruházáskor jelentkező

Teljes szerkezet műszaki élettartama (év)

gyártás

használat

összes

R (m2K/W)

6,14

U (W/m2K)



0,16

Hőveszteség (MJ/év)



41,12

nem megújuló energia (GLO, kumulatív energiaigény, MJ)

10,896

71,112

82,008

387,092

megújuló energia (GLO, kumulatív energiaigény, MJ)

6,754

0,364

7,118

228,531

klímaváltozás, GWP 100a (GLO, CML2001, kg CO2-eq)

0,731

4,179

4,910

25,020

savasodás, AP átlagos európai (RER, CML2001, g SO2-eq)

3,934

7,562

11,495

142,951

sztratoszferikus ózonréteg károsodása, ODP állandósult (GLO, CML2001, mg CFC-11-Eq)

0,083

0,873

0,956

2,914

fotokémiai oxidáció (nyári szmog), POCP, magas Nox (RER, CML2001, g etilén-Eq)

0,199

0,674

0,873

6,965

eutrofizáció, EP általános (GLO, CML2001, g PO4-Eq)

0,515

0,474

0,989

19,695

humán toxicitás, HTP végtelen (GLO, CML2001, kg 1,4-DCB-Eq)

0,194

0,488

0,683

7,088

édesvízi ökotoxicitás, FAETP végtelen (GLO, CML2001, kg 1,4-DCB-Eq)

0,039

0,053

0,092

1,331

tengeri ökotoxicitás, MAETP végtelen (GLO, CML2001, kg 1,4-DCB-Eq)

171,328

233,328

404,656

5878,416

szárazföldi ökotoxicitás, TAETP végtelen (GLO, CML2001, kg 1,4-DCB-Eq)

0,002

0,005

0,007

0,074

abiotikus erőforrások kimerülése, ADP (GLO, CML2001, kg antimon-eq)

0,004

0,034

0,038

0,158

földhasználat, verseny (GLO, CML2001, m2a)

1,473

0,010

1,483

49,823

ökoszisztéma minősége (RER; eco-indicator 99, (H,A); pont)

0,017

0,004

0,022

0,601

emberi egészség (RER; eco-indicator 99, (H,A); pont)

0,026

0,042

0,068

0,930

erőforrások használata (RER; eco-indicator 99, (H,A); pont)

0,027

0,216

0,243

0,960

eco-indicator-összes (RER; eco-indicator 99, (H,A); pont)

0,070

0,262

0,332

2,491

4.2 Egyes falszerkezetek épületek életciklusát figyelembe vevő értékelése

A 4.1 fejezetben bemutatott elemzések értelmezésére egy olyan ábrázolási módszer lett kidolgozva, amely a szerkezetek eltérő léptékű és dimenziójú indikátorainak könnyű áttekintését célozza. [5: Medgyasszay, 2008] Az indikátor értékeket egy kördiagram 8 tengelyére vetítjük fel az alábbi (15-18) konvertálási szabályok betartásával:

D) Vizsgált szerkezetek környezetterhelésének összehasonlítása (sugár-diagrammal)

14) Az indikátorok közötti súlyozási arányszámok megállapítása,

15) a vizsgált szerkezetek súlyozott környezeti indikátorait bemutató összesítő táblázat összeál-lítása (a gyártási, a használati és a két értéket összesítő teljes környezetterhelés dimenziók-ban),

16) az egyes indikátorértékek maximum értékeinek meghatározása,

17) a vizsgált szerkezetek környezeti indikátorait százalékos formában bemutató összesítő táb-lázat összeállítása úgy, hogy az egyes indikátorok értékeit mindig az adott indikátor maximum értékéhez arányosítjuk,

18) a szerkezetek környezetterhelésének ábrázolása sugár-diagramon a következők szerint:

18a) Minden egyes sugár-diagram egy szerkezet környezetterhelését mutatja,

18b) a diagram sugaraira, mint indikátortengelyekre a gyártási-hulladék, a használati és az összesített indikátorértékeket is feltüntetjük 16) lépésben előállított százalékos értékek ábrázolásával,

18c) a különböző életciklusra jellemző indikátor értékeket azonos vonalakkal kötjük ösz-sze.

19) A vizsgált szerkezetek közül az tekinthető legkedvezőbbnek, amelyik szerkezet “pecsétje”, azaz az azonos életciklusra jellemző indikátor értékeket összekötő vonal által határolt alakzat területe a legkisebb.

A szerkezetelemzés során a 4.2-1. ábrán a következő indikátorokat vizsgáltuk:

  1. Kumulatív energiaigény, nem megújuló (PEI, n.r.)
  2. Klímaváltozás (GWP)
  3. Savasodás (AP)
  4. Sztratoszferikus ózonréteg károsodása (ODP)
  5. Eutrofizáció (EP)
  6. Fotokémiai oxidáció-nyári szmog (POCP)
  7. Humántoxicitás (HTP)
  8. Ökotoxicitás (ETP)

Ezen indikátorok közül az ökotoxicitás és a humántoxicitást leszámítva az összes többi indikátor vizsgálata szinte minden épületekkel foglalkozó életciklus elemzés állandóan használt indikátora.

4.2-1. ábra: Szerkezetek és épületek összehasonlító ábrázolására használt kördiagram indikátor tengelyei. [5: Medgyasszay, 2008]

Pókháló diagram indikátorok

A 4.2-2, 3, 4, 5 ábrákon négy falszerkezetet mutatunk be. Az ábrákon a kék terület mutatja az egy évre vetített gyártáshoz tartozó környzeti terheléseket, a zöld a használati életfázishoz tartozót, míg a piros vonal a két életfázis összességét mutatja. Az ábráknak három nagyon fontos tanulsága van:

1) A használati életfázis szerepe nagyon jelentős. Versenyképes falszerkezetet csak nagyon jó hőszigetelő képesség mellett lehet készíteni, hiszen a használati életfázis energiaveszteségén keresztül a szerkezet környezeti hatása meghatározó.

2) Egyes indikátorértékek, főként a toxicitásra és az eutrofizációra vonatkozó indikátorok tekintetében a gyártás rövid ideje alatt nagyobb környezeti terhelés keletkezhet, mint a teljes 40-80 éves élettartam alatt.

3) Igazán nagy, léptékváltást eredményező környezeti terhelés csökkenés csak jól hőszigetelt, természetes anyagokat használó szerkezetekkel érhető el. (Az elterjedésnek azonban jelentős gátja az anyagok jellegéből adódó alacsony ipari háttér, vevői bizalmatlanság.)

Az építési anyagok/épületszerkezetek környezeti terhelésének legnagyobb kihívásai manapság, hogy

a) miként kezeli és értékeli a bontás, deponálás életfázisát,

b) az emberre gyakorolt hatásokat, az építésbiológiai hatásokat miként tudja számszerüsíteni, mérhetővé és összehasonlíthatóvá tenni.

5. Irodalomjegyzék

  • 2. KRUSCHE, P. és M.; ALTHAUS, D.; GABRIEL, I.: Ökologisches Bauen, Wiesbaden ; Berlin : Bauverlag, 1982
  • 3. Medgyasszay, Péter (ed): Környezetkímélőbb Építés Adatbázisa. Független Ökológiai Központ. Budapest 1998-2004. http://www.foek.hu/korkep
  • 4. Steiger, P. et al: Hochbaukonstructionen nach ökologischen Gesichtspunkten, SIA D 0123. Zürich, 1995.
  • 5: Medgyasszay, Péter: "A FÖLDÉPÍTÉS OPTIMALIZÁLT ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON - különös tekintettel az építésökológia és az energiatudatos épülettervezés szempontjaira" (PhD disszertáció) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Budapest, 2008.
Ez az oldal a "Tudásbázis a fenntartható fejlődésért..." projekt keretében készült.
A projektet támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

NFÜNorway Grants - norwegian financial mechanismeea grants - EEA Financial Mechanism - Iceland, Liechtenstein, NorwayKörnyezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Publikált oldal: Ezt az oldalt a FÖK munkatársai tartalmilag megfelelőnek ítélték.
Publikálás dátuma: 2010.02.01. 09:40
Készítette: Medgyasszay Péter, 2004.06.16. 13:41
Utoljára módosítva: Medgyasszay Péter, 2013.05.17. 13:02


Creative Commons License

A fenntarthato.hu oldalainak tartalma Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-úgy add tovább! 2.5 Magyarország Licenc alatt van.
Ha az itt található anyagokat ezzel ütköző módon szeretné felhasználni, lépjen velünk kapcsolatba!