Mikor lehet fenntartható egy passzív ház Magyarországon?

A passzívház főként Ausztriában és Németországban terjedt el, és alapkoncepciója arra irányul, hogy szigeteljük jól körbe a házat, majd (elektromos?) légfűtéssel biztosítsuk a légcserét és az alacsony, max. 15 kWh/m²-es fajlagos évi hőszükségletet.

A passzívházhoz egy átlagos házhoz képest alapvetően két dologra van szükség:

• jobb hőszigetelés és légzárás (jobb nyílászárók és hőszigetelés)
  A jobb hőszigetelést a passzív házak esetében többnyire nem megújuló anyagokból (PVC ablakkeretek, polisztirol hőszigetelések) készülő szerkezetekkel oldják meg.
• több elektromos energia a légfűtéshez és a szellőztetéshez
  Németországgal (sok szélenergia) és Ausztriával (sok vízenergia) ellentétben a hazai elektromos energiamix-ben a megújuló energia részaránya igen alacsony (néhány %), ezen belül is felmerülnek kétségek a nagyléptékű biomasszaégető művek fenntarthatóságáról.

A  fenntarthatóság érdekében a passzívházak feltételrendszerét a következőképpen kellene Magyarországon kiegészíteni:

• A jobb légzárást és hőszigetelést természetes anyagok használatával kell megvalósítani.
• A szellőztetést és a fűtést lehetőség szerint megújuló energiaforrásból kell biztosítani.