Mennyit fogyaszthat egy "fenntartható ház" Magyarországon?

Medgyasszay Péter 2009-ben kísérletet tett a fenntartható ház fogalmának meghatározására:

Olyan épület, amelynek teljes életciklusára vetített erőforrás-használata nem nagyobb, mint a vizsgált terület, adott épületre jutó erőforrása.

További szempontok:

• A fenntartható ház nem az épületek energiaigényének minimalizálására, hanem a területi adottságoktól függő költséghatékony optimalizálására törekszik.
• A területi adottságok és a fogyasztás mértéke függvényében regionálisan eltérő követelményértékeket határoz meg, ami jellemzően a méltányosabb teherviselés felé mutat.

A "fenntartható ház" energetikai kritériumrendszere (1.0 verzió):

A magyarországi viszonyokra értelmezett "fenntartható ház" csak az ország természeti tőkéjének hozamát (megújuló energiaforrások fenntartható mértékű fogyasztása) használhatja.

Az ország természeti adottságai és a jelenlegi technikai lehetőségek függvényében az épületek energiaszükséglete a következő forrásokból biztosíthatók:

• fűtés: biomassza hasznosítás, hévíz hasznosítás, napenergia;
  

• használati melegvíz termelés: napenergia, biomassza hasznosítás;
• hűtés: családi házaknál építészeti eszközökkel a hűtési igény kiküszöbölhető, más épületeknél  megújuló forrásból nyert elektromos árammal működő hővisszanyerős szellőztetéssel, szerkezethűtéssel, vagy geotermikus hőszivattyúk;
• elektromos energiafogyasztás: megújuló forrásból nyert elektromos áram: 50%-os lakossági és 50%-os kommunális megosztást feltételezve:
• főzés: biomassza, megújuló forrásból nyert elektromos áram;
• világítás: megújuló forrásból nyert elektromos áram.

A fenntartható ház kritériumai:

Maximális fűtési energiaigény: 43 kWh/m²/év

Biomassza hasznosítás: 4 mázsa vagy 0,7 m³/fő/év

Elektromos energiafogyasztás (megúluló forrásból): 350 kWh/év/fő

A számítás kiinduló feltételezései:

Az ország energetikai célra hasznosítható elméleti biomassza potenciálja 203-328 PJ melyből legalább 90 PJ biomasszát az épületek fűtésére és a használati melegvíz előállítására hasznosíthatunk.

Az MTA számításai szerint a napenergia elméleti fotovillamos hasznosítási potenciálja 1750 PJ/év, míg a szélenergiáé 530 PJ/év.

A 10 000 000 lakos 40 l/nap melegvíz igénye, amely energiamennyiség 60%-a napenergiából biztosítható. Gépészeti rendszer feltételezett hatásfoka 80%.

A hazai épületállomány becsült fűtött alapterülete kb. 480 millió m², 4 000 000 lakás átlag 80 m²-rel, és még félszer ennyi iroda és középülettel számolva.

Felmerülő kérdések:

• Megfelelő-e a fenntartható ház definíciójának alapkoncepciója?
• Szétválasztható-e az épületek működési energiaigénye a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem és a közlekedés energiaigényétől?
• Ha igen, akkor az épületek feltételezett részesedése az energiafelhasználásban megfelelő-e?
• Valósak-e a kiindulási feltételek?
• Mennyire pontos a feltételezett megújuló energia potenciálok?
• Mennyire pontos a hazai épületállományra vonatkozó becslés?
• A fűtési energiaigény meghatározása épület m²-re vonatkoztatott. Nem lenne-e célszerű egy főre vonatkoztatni?
• Szükséges lenne-e más, nem energetikai kritériumokat is meghatározni? (Pl. vízfogyasztás)

Forrás, további részletek:

• http://belsoudvar.hu/fenntarthatohaz.html