Passzív ház Pilisszentlászlón

A pilisszentlászlói épület első pillantásra, kívülről egyszerűen csak szép, ízléses. Aztán feltűnik, hogy nincs kémény. Innen nem jutnak ki a tüzelésből eredő káros anyagok. És tulajdonképpen nem igényel aktív fűtést. A bent megtermelt hulladékhő elég ahhoz, hogy ellensúlyozza a ház hőveszteségét. Ennek feltétele persze a kiváló szigetelés. A házhoz betonnal kiöntött polisztirol építőelemeket használtak, a falak 30 centiméter vastag szigetelést kaptak (a magyar átlag egyébként 5 cm). Az ajtókon és ablakokon sem látszik semmi különös, de ezek a szokásos kettő helyett három rétegű üvegből készültek. A nyílászárókat egyébként egészen más technikával állították be, itt négy különböző anyagot (például különleges szalagokat) használtak a tömítettség érdekében – hiszen a passzív ház másik fontos feltétele, hogy légtömör legyen. Egy átlagos házból annyi levegő szökik el itt-ott, kis réseken keresztül az épületből, hogy a tulajdonos gyakorlatilag az utcát fűti.

De légtömörség ide vagy oda, a levegő bent csak elhasználódik, és szellőztetni kéne… Ez viszont hatalmas hőveszteséggel járna. Ezért a passzív házban nem is nagyon nyitogatják az ablakokat, a friss levegőről egy gép gondoskodik két kicsi, 70 wattos motorral. A ventillátorok által beszívott levegő először lemegy a föld alá, és a ház oldalában tekereg 2 méter mélyen és 50 méter hosszan, így átveszi a föld hőmérsékletét. Ha például odakint 40 fokkal tombol a kánikula, az épületbe már a 20-24 fokos levegő jut be. Ha pedig -15 fokban vacognánk kint, mire a levegő a házba kerül, már 0 fokossá szelídül. Küszöbnek nincs helye a lakásban, mert csak akadályozná a levegő szabad áramlását. Mielőtt az „elfáradt” levegő elhagyná a házat, talákozik egy hőcserélővel, és ott átadja a melegét a friss levegőnek. Az ilyen szellőztetésnek köszönhetően a penésztől sem kell tartani. A módszernek pedig az energiaspóroláson kívül más előnyei is vannak. A bejövő levegő útjába szűrőt helyezhetünk, amely például nem engedi be a polleneket.

A házat persze alulról és felülről is szigetelni kell. Lent ezt polisztirollal oldották meg, a tetőnél pedig egy új anyagot vetettek be. Ehhez újságpapírt rostosítanak egy speciális ipari eljárással, ezt összetömörítik, beteszik egy óriási „turmixgépbe”, amely fellazítja az anyagot, és a pépet egy csövön keresztül befújják a tető alá. Mivel ez az anyag önterülő, jóval kevesebb a hibalehetőség. Arról nem is beszélve, hogy környezetbarát megoldás!

A vízszigetelésnél is újrahasznosított anyagot alkalmaztak, mégpedig PVC-t. Ebből a hulladékból mérhetetlen mennyiség keletkezik, és gyakorlatilag le se bomlik, legalábbis mi ezt biztosan nem érjük meg. Egy magyar szakember azonban új életet adott a szemétnek – korommal keverte a PVC-t, és egy hegeszthető, rugalmas fóliát készített belőle. A tökéletes vízszigetelésen kívül ennek az anyagnak fontos tulajdonsága, hogy kiszűri a talajból a házba áramló radon sugárzást. A színtelen, szagtalan radon a természetben sok helyen fordul elő alacsony koncentrációban – nálunk is. Ha kint találkozunk vele, nem ártalmas, de a házban túl sok gyűlik össze belőle. A pilisi ház lakóinak azonban nem kell tartaniuk ettől.

A melegvizet geotermikus hőszivattyú állítja elő – a méretes szerkentyű ebben az esetben két 80 méteres szonda segítségével nyer hőt a földből. A szivattyú táplálja a tartalék fűtést is, amelyet itt a falakba és a mennyezetbe vezettek be. Mindkettő úgynevezett sugárzó hőt ad le, ez pedig az élő tűzhöz vagy a kályhához hasonló barátságos és egészséges meleget jelent. Ha odakint tikkasztó meleg van, klímára akkor sincs szükség. Ilyenkor a hőszivattyű működését megfordítják, és a falban illetve a mennyezetben keringtetett víz segédletével tudják kihűteni a házat. Mindehhez minimális mennyiségű elektromos energia szükséges.

A pilisi házban úgy takarékoskodnak a vízzel, hogy két külön szennyvízcsatornát építettek. A WC-ből, a konyhából és a mosógépből származó víz a biológiai tisztítóba kerül, amely azt baktériumok segítségével lebontja, az így nyert szürke vizet pedig vígan használhatják öntözésre. Így a szennyvízhálózatot sem terhelik, és a növények is igazán hálásak a tápanyagokért. A mosdásra használt víz egy másik masinában gyűlik, amely megszűri, csírátlanítja, megtisztítja és visszaszivattyúzza a WC-tartályba és a mosógéphez. Ennek a trükknek a segítségével a házban fele annyi vizet használnak, mint ha a hagyományos módon oldanák meg a szennyvízelvezetést. És hogy egy csepp se vesszen kárba: az esővizet is felfogják, megszűrik.

A ház belsejében használt környezetbarát anyagok, például a tömör gipszből készült falak, kiegyensúlyozzák a páraháztartást. A bio falfestékben nincs káros anyag, és ha a külső falra rásüt a nap, az antibakteriális festék elpusztítja a felületen megtelepedő baktériumokat. A padlót is természetes anyagokkal, fával, parafával, tengeri fűvel, kókuszrosttal burkolták.