Ön itt áll: Főoldal Felhasználók pszandra's Home 1. Napenergia
Kapcsolodó keresések
Egyszerű keresés:
 
Olyan oldalak keresése, amelyek kapcsolódnak ahhoz amire rákattintok:  
Összetett keresés:
 
Olyan oldalak keresése, amelyek a bepipáltak közül
  Norvég támogatás segítségével létrehozva/módosítva
mindegyikhez
bármelyikhez
kapcsolódnak.
 
Bejelentkezés


Elfelejtette jelszavát?
Új felhasználó?
Támogatóink

2009-ben:

Támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson
és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

norway grants
eea grants
NFUKvVM

2007-ben:

Környezevédelmi és Vízügyi Minisztérium

2006-ban:

Környezevédelmi és Vízügyi Minisztérium
Naplopó Kft.
Nemzeti Civil Alapprogram
Soros Alapítvány
Szakszer Kft

2005-ben:

Kardos Labor
Naplopó Kft.
Orange6 Kft.
Seeger Engeneering AG
Soros Alapítvány

2004-ben:

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Naplopó Kft.
Nemzeti Civil Alapprogram
Szakszer Kft.

2003-ban:

Környezevédelmi és Vízügyi Minisztérium
Szakszer Bt.
Szécsi Ilona

S. P. Office Kft.
Irtekis Kft.

 
Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek

1. Napenergia

1.1 Energiatudatos szemléletváltás 

Az emberiség egyre növekvő energiaigényét jelenleg többségében fosszilis energiaforrások segítségével fedezzük. Ezen, nem megújuló energiahordozók felhasználása során szennyező anyagok kerülnek a légkörbe, az egyre nagyobb veszélyt jelentő üvegházhatás jelensége a szén-dioxid földi kisugárzás-gátló hatásában keresendő.

Egy olyan környezettudatos szemléletváltás szükséges, amely az energiatakarékosságon túlmenően a megújuló energiaforrások alkalmazását helyezi előtérbe, melyek lehetnek:

-          napenergia felhasználása napelemmel, napkollektorral

-          szélenergia szélkerékkel

-          vízenergia hasznosítása vízturbinával

-          geotermikus energia felhasználása hőszivattyúval

-          biomassza



1.2 A napenergiáról általában

 A Napból érkező energia számszerűsítésére alkalmas a napállandó, amely azt az energiamennyiséget jelenti, amely a légkör felső határán, átlagos Föld - Nap távolságban, a sugárzás irányára merőlegesen, egységnyi idő alatt egységnyi felületre esik. Ez az érték az év során – a Föld ellipszis alakú pályája miatt- 1307-1398 W/m2 között változik, átlagos értéke Io= 1353 W/m2.

A napsugárzás egy része közvetlenül érkezik a Föld felszínére (Idir), másik része pedig a légkör következtében visszaverődik és megtörik – vagyis szórt (diffúz) sugárzás keletkezik (Idif). A napenergiát hasznosító berendezések esetén a teljes – azaz a közvetlen és a szórt sugárzás összegével számolunk: Itot = Idir+ Idif

A napsugárzásból nyerhető energia függ a sugárzás hullámhosszától, az energiahasznosító berendezés földrajzi helyzetétől és idejétől (évszak és napszak), valamint egyéb befolyásoló tényezőktől, mint pl. a levegő relatív nedvességtartalmától, a felhősödés mértékétől és a homályosságtól.

A sugárzás hullámhossza azért fontos esetünkben, mert az egyes légköri szennyeződésekben külön-böző hullámhosszakon különböző a sugárzás elnyelődése. (ld. 1. ábra)

Az adott földrajzi helyzet, hónap és napszak egyértelműen meghatározza a jellemző napmagasság értékeket, és az ebből következő napsugárzási intenzitást.

A homályosság – melynek kialakulása az légszennyező ipari tevékenységhez kötödik – lényegében az adott terület környezetszennyeződési viszonyait jellemző érték. (Ha pl. egy város homályossági értéke 4, az azt jelenti, hogy a fényáteresztés egy négyszer nagyobb tiszta légkör áteresztési tulajdonságaival egyezik meg.)  

Hazánkban októbertől márciusig a totális sugárzás értéke déli órákban 250-600 W/m2 között változik, míg értéke április és szeptember között 600-1000 W/m2, az évi napsütéses órák száma pedig az ábráról leolvasható. (ld. 2-es ábra)



1.3 Napenergia hasznosítás módjai

 A napenergia hasznosításának alapvetően két módját különböztetjük meg. Passzív rendszerek esetében speciális berendezések nélkül, pusztán építészeti eszközökkel – pl. átgondolt tájolással, megfelelő üvegezési aránnyal stb. – érjük el a Napból érkező energia felfogását, tárolását.

 Az aktív rendszerek a fentiekkel szemben az érkező energiát egy erre a célra kifejlesztett eszköz segítségével képesek átalakítani hővé, vagy villamos energiává. A hővé alakítás folyamata – azaz a fototermikus – eljárás főszereplői a napkollektorok, melyeken szivattyú közreműködésével átáramoltatott folyadék (vagy levegő) a napsugárzás hatására felmelegszik, és ez a folyadék hőcserélőn keresztül adja át energiáját a víznek - vagyis a rendszer melegvíz készítésre alkalmas.

Fotovoltaikus rendszerek alkalmazásával – azaz napelemekkel- nyerhetünk villamos energiát a napenergia átalakításával, e berendezések részletes bemutatása a következő fejezetek témája.



Ez az oldal a "Tudásbázis a fenntartható fejlődésért..." projekt keretében készült.
A projektet támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

NFÜNorway Grants - norwegian financial mechanismeea grants - EEA Financial Mechanism - Iceland, Liechtenstein, NorwayKörnyezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Nem publikált oldal: Ezt az oldalt a FÖK munkatársai nem ellenőrizték.
Készítette: Priegl Szandra, 2009.06.30. 16:05
Utoljára módosítva: ddekanyadm, 2009.10.13. 11:49


Creative Commons License

A fenntarthato.hu oldalainak tartalma Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-úgy add tovább! 2.5 Magyarország Licenc alatt van.
Ha az itt található anyagokat ezzel ütköző módon szeretné felhasználni, lépjen velünk kapcsolatba!