Épülettömeg

1. Felület/térfogat arány

2. Tervezési stratégiák

 

1. Felület/térfogat arány

Az épület fontos geometriai jellemzője a felület/térfogat arány (form factor): ΣA/ V. Ez alatt az összes fűtött térfogatot burkoló felület (ΣA) és a fűtött épülettérfogat (V) aránya értendő. Az A/V viszony függ a tömegformálástól és az abszolút méretektől, reális tartománya: 0,3 – 1,3.

A jelenleg hatályban lévő épületenergetikai követelmény az egységnyi épülettérfogatra vetített (fűtési) hőigényt korlátozza, a tervezett épület funkciójától és geometriai arányától függően (1). Kedvező arányú és tagoltságú épülettömeg megválasztásával a lehetséges energiamegtakarítás elérheti a 40%-ot.

                                                  

             1. felület/térfogat arány és fajlagos hőveszteség szabályozás  

 

                           

                                                       2. példák kompakt tömegformálásra

                                            ( forrás: Zöld András: Energiatudatos építészet)

A lehűlő felületek minimalizálásával jelentősen javítható az épület energiamérlege.

A szabadon álló házhoz képest lényegesen kevesebb lehűlő felület adódik sorházas, illetve blokkházas beépítés esetén (3). Az energetikai követelmények kielégítése könnyebb, ha az épület határolásának nagyobb része érintkezik a talajjal. Lejtős terepen ezért a puffer zónát gyakran földbe süllyesztve alakítják ki. Feltöltés alkalmazása sem ritka, amely a lapostetőre is kiterjedhet, tetőre telepített növényzettel. 

 

                                                       3. azonos térfogatú lakás fajlagos hőveszteségei

                                   (forrás: Medgyasszay-Osztroluczky: Energiatudatos építés és felújítás)

2. Tervezési stratégiák

A tervezés során alapvetően kétféle stratégiát követhetünk, vagy egyesíthetünk. Az egyik, hogy a téli hőveszteségek csökkentésére a kompakt épületformát tervezünk, ami azonban kevesebb felületen képes a szoláris hőnyereségek befogadására, hasznosítására. A másik stratégia, hogy tagoltabb épületformával több, elegendően nagy, jól benapozott homlokzatot biztosítunk

Kicsiny abszolút méretek esetében a kompakt tömegformálás előnyös, mivel az épület mélysége még jó benapozást tesz lehetővé. Amennyiben az épület szélessége nem haladja meg a belmagasság kétszeresét, a napenergia hasznosítás és a természetes világítás egyszerűen megoldható. Olgyay szerint mérsékelt éghajlati viszonyok között a dél felé néző 1:1,6 arányú épületarány a legkedvezőbb energetikailag, amely kísértetiesen hasonlít a magyar parasztház arányaihoz.

Nagyobb alapterületek esetében elegendő a kedvező tájolású homlokzat biztosítása „füles”, háromszög vagy körcikk alakú alaprajzokkal is lehetséges. Ez ugyan tagoltabb formát, kedvezőtlenebb felület/térfogat arányt eredményez, ennek hátrányait azonban a több jól tájolt ablak előnyei felülmúlhatják.

Egy bizonyos abszolút méreten túl – amely például egy sorház esetében adódik – egy lakás már csak két irányba tájolható. Ez azt jelenti, hogy a kedvezőtlen homlokzathoz a puffer zónán kívül egyéb helyiségeket (például hálókat) kell csatlakoztatnunk. Ez azonban még mindig előnyösebb lehet, mint egy olyan tömörebb formálás, amelynél egy-egy lakás csak egy homlokzatra tájolt és kialakulnak azok a belső zónák, amelyeknek mesterséges szellőztetése és világítása több és drágább (elektromos) energiát igényel, mint amennyit a kompaktabb formálással a veszteségekből megtakarítunk.

A még nagyobb épületek kompakt formálása esetén pedig a kényszeres tájolás és a belső zónák szinte elkerülhetetlenek. Mély épületek esetében mind a természetes világítás, mind a sugárzási nyereség szempontjából megoldást jelenthetnek a felülvilágítók.

 

Kapcsolódó irodalom

 

ZÖLD András                                               

Energiatudatos építészet, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999.

 

MEDGYASSZAY Péter                                

OSZTROLUCZKY Miklós                           

Energiatudatos építés és felújítás, Ybl Miklós Műszaki Főiskola, Budapest

 

SASSI, Paola                                                 

Strategies for Sustainable Architecture,Taylor & Francis, 2006

 

GONZALO, Roberto                                    

Energy Efficient Architecture, Birkhäuser, Basel, 2006

 

KWOK, Alison

GRONDZIK, Walter                                     

The Green Studio Handbook, Environmental Strategies for Schematic Design, Architectural Press, 2006

 

FORSTER, Wayne

HAWKES, Dean                                           

Energy Efficient Buildings: Architecture, Engineering and Environment, W.W. Norton & Co., 2002