Épület telepítése

1. Tájolás

2. Lejtőkitettség

3. Szélvédelem

A telepítésnek azért van kiemelt szerepe energetikai szempontból, mert rossz döntés esetén a jövőbeni megtakarítási megoldások (főleg a településtervezés léptékében) hosszú időre ellehetetlenülnek. Családi házas beépítés esetén az épület telepítése terén nagy szabadságfokkal rendelkezünk, az alacsonytól az intenzív beépítés felé haladva azonban a telepítés kérdésével egyre inkább város szinten kell foglalkozni. A telepítés kérdéskörébe tartozik a tájolás, a lejtőkitettség és a szélvédelem vizsgálata.

1. Tájolás

A tájolás megválasztása elsősorban a hőnyereség növelési stratégia eleme. Csupán a tájolás kérdése nem hoz jelentős energiamegtakarítást, kiegészítő építészeti eszközök alkalmazásával azonban jelentős megtakarítás érhető el (ld. 4.2. Nyereségorientált stratégia) Jó tájolás alkalmazása mellett a házat érő elegendő napsugárzással elérhető pozitív hatások:

- passzívan hasznosítható szoláris nyereség

- aktívan hasznosítható szoláris nyereség

- egészségügyileg hatás (napsugárzás fertőtlenítő hatása)

2. Lejtőkitettség

Lejtős terep esetén az épület lejtőhöz viszonyított tájolása is fontossággal bír. Ökölszabályként mondható el, hogy kerüljük a dombtetőre és a völgybe történő telepítést. Olgyay kutatásai szerint hazai viszonyok mellett a déli lejtők közepére történő telepítés hoz legkedvezőbb eredményt a túlzott hőterhelés elkerülése és az optimális hőnyereség elérése szempontjából. Minden egyes épület egyedi tervezésénél a kitettség szerinti pozitív és negatív helyeket a következő szempontok alapján határozhatjuk meg:

- lejtő meredeksége

- lejtő fekvésének iránya

- a Nap várható beesési szöge

- valós várható nyereségek, veszteségek

- szomszédos épületek által vetett árnyékok

A nemzetközi szakirodalom többféle módszert dolgozott ki ezen szempontok együttes kezelésére, közelítésére (Olgyay, Matus), melyek főleg a településtervezésben használatosak.

3. Szélvédelem

A szélvédelem hőveszteséget csökkentő telepítési stratégia. A szélvédett helyre történő telepítés a pozitív hatásai a magasabb külső hőmérséklet és a ház alacsonyabb légcsereszáma. Ezen kívül csökken a falazatra jutó csapóeső, így az ez által okozott többlet hőveszteség is.

A széltervezés első lépcsője a széladatok vizsgálata. A területre irányuló egész éves mérés eredményeként meg kell határozni a téli hideg (kedvező) és nyári frissítő (kedvező) szelek irányát, nagyságát. Ez meglehetősen hosszú (egy éves) vizsgálatokkal, vagy meteorológiai adatokkal, illetve kellő helyismeret esetén tapasztalati úton határozható meg. Az adatok összegzésére legcélszerűbb az Olgyay féle vektoriális elemzés (1).

1. Olgyay féle vektoriális elemzés

(forrás: Medgyasszay-Osztroluczky: Energiatudatos építés és felújítás)

Amellett, hogy az épületet a környezeti adottságok által eleve szélvédett helyre telepítjük, a szélvédelmet kialakíthatjuk újonnan ültetett növényzettel is, ezáltal kb. 50%-os szélcsökkentést is el lehet érni. Az újonnan telepített vegetáció hátránya azonban, hogy a telepítés után csak mindegy 10 évvel terebélyesedik ki és tudja elérni a megfelelő hatásfokot.

Magyarországon jellemzően az észak-nyugati irányból kell a védelmet kialakítani. Az épülettől való távolság a növényzet tervezett magasságának (H) függvényében határozható meg:

- 3-4 H távolságban: maximális szélvédelem

- 8-10 H távolságban: jelentős szélvédelem

- 30 H távolságban: észlelhető szélvédelem

A szél kerülőútjai miatt a védendő rész széleinél mindkét irányban 3-4 H-val túlnyúló védősáv telepítése szükséges.

A domborzathoz, környezethez alkalmazandó növénytelepítési stratégia kiválasztását egyedi tervezés, elemzés kell, hogy megelőzze. A nem megfelelően kiválasztott vegetáció télen a nyári állapothoz képest csak mintegy 50%-kal képes csökkenteni a szél negatív hatását.

Lehetőleg őshonos (Magyarországon jellemzően lombhullató) fajtákat ültessünk, vegyük figyelembe, hogy a nem megfelelően kiválasztott fajta (pl.: nyírfa) szeles időben rendkívül zajos lehet.

A lombozat közepes sűrűségű legyen, mely ugyan valamivel kisebb csökkentést eredményez, de nagyobb távolságra fejti ki a hatását. A keskeny, magas szélterelő növényzet jóval kedvezőbb, mint a széles lapos, mivel a szelet felfelé tereli. Ügyelni kell azonban arra, hogy ne legyen olyan magas, hogy a környező házakat leárnyékolja.

Kapcsolódó irodalom

OLGYAY, Victor

Design with Climate: Bioclimatic Approach to Architectural Regionalism, Princeton University Press, 1973

ALEXANDER, Christopher

A Pattern Language: Towns, Buildings, Construction, Oxford University Press, 1977

ZÖLD András

Energiatudatos építészet, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999.

MEDGYASSZAY Péter

OSZTROLUCZKY Miklós

Energiatudatos építés és felújítás, Ybl Miklós Műszaki Főiskola, Budapest

SASSI, Paola

Strategies for Sustainable Architecture,Taylor & Francis, 2006

GONZALO, Roberto

Energy Efficient Architecture, Birkhäuser, Basel, 2006

KWOK, Alison

GRONDZIK, Walter

The Green Studio Handbook, Environmental Strategies for Schematic Design, Architectural Press, 2006

FORSTER, Wayne

HAWKES, Dean

Energy Efficient Buildings: Architecture, Engineering and Environment, W.W. Norton & Co., 2002