Ön itt áll: Főoldal Felhasználók petobrigi's Home Energetikai szemléletű tervezési módszerek
Kapcsolodó keresések
Egyszerű keresés:
 
Olyan oldalak keresése, amelyek kapcsolódnak ahhoz amire rákattintok:  
Összetett keresés:
 
Olyan oldalak keresése, amelyek a bepipáltak közül
  Norvég támogatás segítségével létrehozva/módosítva
mindegyikhez
bármelyikhez
kapcsolódnak.
 
Bejelentkezés


Elfelejtette jelszavát?
Új felhasználó?
Támogatóink

2009-ben:

Támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson
és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

norway grants
eea grants
NFUKvVM

2007-ben:

Környezevédelmi és Vízügyi Minisztérium

2006-ban:

Környezevédelmi és Vízügyi Minisztérium
Naplopó Kft.
Nemzeti Civil Alapprogram
Soros Alapítvány
Szakszer Kft

2005-ben:

Kardos Labor
Naplopó Kft.
Orange6 Kft.
Seeger Engeneering AG
Soros Alapítvány

2004-ben:

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Naplopó Kft.
Nemzeti Civil Alapprogram
Szakszer Kft.

2003-ban:

Környezevédelmi és Vízügyi Minisztérium
Szakszer Bt.
Szécsi Ilona

S. P. Office Kft.
Irtekis Kft.

 
Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek

Energetikai szemléletű tervezési módszerek

Tartalom

  • 1. Az energetikai tervezés alapjai
  • 2. Épületkategóriák
  • 3. Épületek energiamérlege
  • 4. Energetikai tervezési stratégiák
    • 4.1 Veszteségcsökkentési stratégia
    • 4.2 Nyereségorientált stratégia

 

1. Az energetikai tervezés alapjai

Egy épület tervezésénél nagymértékben döntünk a jövőbeni energiafelhasználás mértékéről. Az energetikai szempontokat a tervezés kezdetén kell az elképzelésekbe beilleszteni, hogy a megvalósult szerkezetek az épület építészeti koncepciójába integrálhatóak legyenek. A tervezés kései stádiumában felmerülő tervezési szempontok csak jelentős kompromisszumokkal építhetők be, így az energetikai szempontból előre átgondolt és megalapozott építészeti koncepció jelentős költségmegtakarítást eredményezhet.

Tervezésnél a következő főbb, egymással szorosan összefüggő szempontokat kell figyelembe vennie a tervezőnek:

Az épületek energetikai besorolásánál az épületek alábbi tulajdonságait vesszük figyelembe:          

  • éves fűtési energiafelhasználás
  • összes primer energiafelhasználás
  • légcsereszám  

éves fűtési energiafelhasználás

Az éves fűtési hőigény kielégítésére szolgáló energia. Az éves fűtési hőigény a hőveszteségekből ( sugárzási és szellőzési hőveszteség) és a hőnyereségekből ( belső hőforrások és szoláris hőnyereség) számítható.

 

összes primer energiafelhasználás

Általánosságban az épület teljes életciklusa során felhasznált energiamennyiséget (fosszilis energiahordozókra vetítve) értjük alatta. Elemei:           

1. létesítés energiaszükséglete (építőanyagok kitermelése, gyártása, szállítása, építés)

2.  üzemeltetés energiaszükséglete

3.  az épületben fellépő sugárzási nyereségek és hulladékhő (negatív előjellel figyelembevéve)

Passzívházak tervezésénél és az épületek különböző energetikai osztályokba történő besorolásánál a ház által felhasznált összes energiát (fűtés, használati melegvíz, épületgépészet, világítás és háztartási gépek által felhasznált villamos áram) és ezen energia kitermeléséhez, előállításához, kitermeléséhez szükséges energiát jelenti.

 

légcsereszám

A légcsereszám értéke azt mutatja meg, hogy bizonyos nyomás hatására egy óra     alatt hányszor cserélődik ki az épületben a levegő.

 

2. Épületkategóriák

Energiafelhasználás szempontjából a német szabvány alapján a következő kategóriákat különböztetjük meg:

 

éves fűtési energiafelhasználás

régi épület

(összehasonlításul)

~ 200 kWh/m²

 

energiatakarékos ház

(Energiesparhaus)

70-90 kWh/m²

alacsony energiafelhasználású ház

(Niedrigenergiehaus)

50 kWh/m²

ultraalacsony energiafelhasználású ház

(Ultraniedigenergiehaus)

30 kWh/m²

passzívház[1]

(Passivhaus)

15 kWh/m²

Nulla energiafelhasználású ház

(Nullenergiehaus)

0 kWh/m²



[1] A passzívház kritériumai emellett még: 120 kWh/m² összes primer energiafelhasználás, n50 (50 Pa nyomás hatására kialakuló légcsereszám) < 0,6/h

 

3. Épületek energiamérlege

Az épületenergetikát szem előtt tartó tervezési stratégiák célja az, hogy a fosszilis tüzelőanyagot fogyasztó gépészeti rendszer szükséges teljesítményét ésszerű költségráfordítással, az építészeti, funkcionális igényekkel összhangban tartva alacsony értékre szorítsa. Az épületek energiamérlege több tétel algebrai összegzésével határozható meg:

                                   Qt + Qhh + Qsz + Qs + Qb + ΔQt/Δτ + QG = 0

Az egyes összetevők pozitív, mások negatív előjelűek, a pillanatnyi időjárási és üzemeltetési feltételektől függően. Egyes tagok értékét jelentősen befolyásolja az épület épületszerkezeti és építészeti kialakítása.

Qt         transzmisziós hőveszteség

            épületszerkezeti tervezés: határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezője

            építészeti tervezés: a fűtött teret burkoló felületek nagysága (kompakt vagy mozgalmas tömegformálás)

Qhh     hőhidak miatti hőveszteség

épületszerkezeti tervezés: csomópontok kialakítása

építészeti tervezés: a sarokélek, csatlakozási élek, hőhidak hosszát az épület tömegformálása, homlokzati tagozatai, erkélyei, loggiái, belső térosztása határozzák meg

Qsz     szellőzési hőveszteség

            épületszerkezettervezés: jó csomópontok kialakításával csökkenthető az állagvédelmi szempontból szükséges légcsere

            építészeti tervezés: megtakarítási lehetőséget kínál a friss levegő előmelegítése fűtetlen terekben, pufferzónákban, szoláris rendszerelemekben. Ez az alaprajz, a térkapcsolatok szervezésével, a nyílászárók elrendezésével illetve a megfelelő szoláris rendszerelemek alkalmazásával függ össze.

Qs       sugárzási hőnyereség

            épületszerkezettervezés: üvegezés rétegszáma és típusa, az ablakosztások,       árnyékolószerkezetek

építészeti kérdés: elsődleges az épület tájolása, tömegformálása, üvegezési aránya

Qb       belső hőterhelés

ΔQt/Δτ       tárolt hő változása

épületszerkezettervezés: a tárolt hő mennyisége szerkezetek anyagától, rétegrendjétől és a burkolatoktól függ

QG      épületgépészeti rendszerek teljesítménye

4. Energetikai tervezési stratégiák

Az épülettervezési módszerek összességében arra alkalmazhatók, hogy az épület hőveszteségei minél kisebbek, a potenciális hőnyerő felületek minél nagyobbak legyenek. Ezáltal megkülönböztethetünk veszteségcsökkentési és nyereségorientált stratégiákat. Mindkét stratégiának van létjogosultsága, hogy melyiket kövessük, az mindig egy-egy feladat ismeretében dönthető el.

          4.1 Veszteségcsökkentési (védekező, defenzív) stratégia

Cél a negatív áramok (télen a veszteségáram, nyáron a nyereségáram) csökkentése. Ha a benapozás feltételei a tervezési helyszínen a terepalakulatok, utcavonalak, meglévő vagy várható beépítés miatt rosszabbak, akkor célszerű a veszteségcsökkentési stratégiát követni.

A defenzív stratégiával tervezett épületek jellemzői:

            - kompakt tömegformálás

            - kis üvegezési arány

            - jó légzárás

            - jó hőszigetelés

Ezen feltételek teljesülése mellett a hőveszteség kicsi, kisebb tehát a beépítendő fűtőteljesítmény is.

          4.2 Nyereségorientált (szoláris, interaktív) stratégia

Cél a pozitív áramok (télen a nyereségáram, nyáron a veszteségáram) növelése. Jó benapozási feltételek mellett előnyösebb megoldást nyújthat a nyereségorientált stratégiával épített ház.

Az interaktív szemlélettel tervezett épületek jellemzői:

- a tömegformálást a tájolás, benapozás határozza meg

- nagy üvegezési arány

- energiagyűjtő elemek

- nagy hőtároló tömeg

Természetesen a szoláris épületek szerkezeteit is jó hőszigeteléssel kell ellátni, a nagy üvegezési arány miatt azonban a transzmisszós hőveszteség mindig nagyobb lesz, mint egy defenzív épület esetében. A veszteségek csúcsértékei mérsékelhetők, ha az ablakokon és más energiagyűjtő elemeken mozgatható hőszigetelő-árnyékoló szerkezeteket alkalmazunk, amelyek egyszersmind a helyiségek nyári túlmelegedésének kockázatát is mérséklik.

Annak ára, hogy a nagy üvegfelületeken energiát gyűjtünk be az, hogy éjszaka vagy borult, hideg időszakokban a veszteségek nagyobbak. Ezen időszakok átvészelése érdekében szükséges, hogy az épületnek nagy hőtároló képessége legyen és a veszteségek egy részét a tárolt hőből fedezzük.

Ahhoz, hogy elegendő ablakot és más energiagyűjtő felületet lehessen a kedvező tájolású homlokzatra helyezni, fel kell adni a kompakt tömegformálást. Ez szintén a transzmissziós hőveszteség növekedéséhez vezet, mivel adott fűtött térfogatot fajlagosan nagyobb külső felülettel veszünk körbe.

Mindezek eredményeképpen a többnapos, borús, hideg időszakok miatt nagyobb teljesítményű kazánok, fűtőberendezések beépítésére van szükség.

Magyarországon a klimatikus viszonyok miatt nyereségorientált stratégia eszköztárából télen a hagyományos fűtés; ősszel, tavasszal a passzív fűtés; nyáron pedig elsődlegesen a hőtárolás, az éjszakai szellőztetés és a levegőnedvesítés alkalmazható.

 

Kapcsolódó irodalom

 

BAKER, Nick

STEEMERS, Koen                                        

Energy and Environment in Architecture, E &FN Spon, London, 2000

 

CLARKE, J. A.                                             

Energy Simulation in Building Design, Butterworth-Heinemann, Oxford, 2001

 

GONZALO, Roberto                                    

Energy Efficient Architecture, Birkhäuser, Basel, 2006

 

HEGGER, Manfred                                      

Energie Atlas: Nachaltige Architektur, Birkhäuser, Basel, 2007

 

ZÖLD András                                               

Energiatudatos építészet, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999

 

Ez az oldal a "Tudásbázis a fenntartható fejlődésért..." projekt keretében készült.
A projektet támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

NFÜNorway Grants - norwegian financial mechanismeea grants - EEA Financial Mechanism - Iceland, Liechtenstein, NorwayKörnyezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Nem publikált oldal: Ezt az oldalt a FÖK munkatársai nem ellenőrizték.
Készítette: Pető Brigitta, 2009.07.01. 13:12
Utoljára módosítva: ddekanyadm, 2009.10.05. 13:05


Creative Commons License

A fenntarthato.hu oldalainak tartalma Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-úgy add tovább! 2.5 Magyarország Licenc alatt van.
Ha az itt található anyagokat ezzel ütköző módon szeretné felhasználni, lépjen velünk kapcsolatba!