SuperAdobe, Pegazus Gyermek Otthon, Sundarijal, Nepál

Pegazus Gyermek Otthon

Sundarijal, Nepál

A gazdasági gondokkal küzdő D-Ázsiai köztársaság fele él a szegénységi küszöb alatt. A családokat sujtó szegénységet jól mutatja az utcára kerülő gyermekek száma. Ezt a leginkább a városokra jellemző helyzetet próbálják nemzetközi segélyszervezetek jelenlétükkel enyhíteni. Segítségükkel a rászoruló helyiek élelemhez, ruhához és szállas hozjutnak, illetve oktatásban és egészségügyi ellátásban részesülnek.

A 2OO3-ban alapított Pegasus Childrens Project egyike ezeknek a segélyszervezeteknek és azzal a céllal jöttlétre, hogy Katmandu utcagyerekeinek hozzon létre egy biztonságos, otthont nyújtó árvahazat. Az otthon működését és fennmaradásat a támogatók önzetlen segítsége és anyagi támogatása biztosítja.

A 2OO5-ben épített ideiglenes szállás 26 gyermeknek és 4 fős személyzetének adott otthont. 2OO6-ban már 48 gyermek és 8 fős személyzet élt a közel 1 ha-os teraszokra tagolt területen. Az otthon a Shivapuri Nemzeti Park hegyeinek labánál fekszik, festői környezetben. A teraszairól csodálatos kilátás nyílik az alatta elterülő falura és a teraszos, vízzel elárasztott rizsföldekre.

2OO6 tavaszán a Pegasus Childrens  Project képviselői és az otthon vezetői megkezdték a bővítéshez szükséges tervezési, szervezési munkálatokat. A szevezet britt vezetői az öko-dómok (lsd. superadobe, Wikipedia) építése mellett döntöttek és cégünket kérték fel a munkálatok elvégzésére.

Az egyeztetések után cégünk vezetője terepfelmérést végzett Nepálban. A korábbi bemutatókra készített (Belgium, UK) iskolamunkák után komoly kihívás elé nézett kis csapatunk. A több hónapi tervezés és előkészítés után 2OO6 okt. 19.-én megérkeztünk Nepálba. Csapatunk tagjai voltak Julien F., B. János és a cikk írója M. Lajos. Szállást az otthon egyik szobájában kaptunk, így folyamatosan az építkezés közelében tartózkodhattunk ill. az ottonban lakó gyerekekkel is volt alkalmunk megismerkedni. A szegényes, gyakran mostoha körülmények ellenére, hatalmas lelkesedéssel fogtunk a ránk váro feladatoknak.

A terep rendezést és a zsákok feltöltésére szolgáló föld felhalmozását a helyiektől bérelt tolólapos markoló segítségével hajtottuk végre. A sárgaföldhöz hasonló 4O-5O cm vastagságú felsőréteg alatt szürkés színü, gránithoz hasonló, igen laza szerkezetű, szerves anyagot nem tartalmazó, anyag volt található. Az előkeszültekehez szükséges próbakeverés és zsákolás sikeres volt. Az anyagbeszerzés (szögesdrót, cement...), a Magyarországról rendelt zsákanyag megérkezése, az ajtó ablak keretek megrendelése is az első feladatok közé tartozott.

A helyiek megélhetéséhez szükséges esővíz, amely a teraszos rizsföldek megműveléséhez elengedhetetlen,  nagyon sok keserűséget is okoz az esős évszakban. A lezúduló víztömeg a teraszok erróziójának fő okozója. A területen az új szállásokon kívül esővízelvezétésre és teraszstabilizációra is szükség volt egy későbbi földcsuszamlás elkerülése végett.

A lakóépületek és terasz stabilizációs munkálatok egyszerre több teraszon kezdődtek el 4o fővel. Az első dóm, amely vendégházként funkcionált négy helyiségből állt. Az épületben egy nappali (∅5m), hálószoba (∅3,5m), konyha (∅3,5m) és fürdő (∅2,5m) kapott helyet. A dóm épitését az alapozással kezdtük, amely három sorbol állt. A következő lépés a bitumenes szigetelő festék felvitele volt, majd a “falazat”. Dupla 2x35 cm-es falazat mellett döntöttünk a stabilitás és hőszigetelés miatt. A cement és föld 1X1O-es  földnedves keveréke lett az optimális tölteléke a zsákoknak. Az ajtó és ablakkeretek hagyományos technológia felhasználásával, kézi szerszámokkal készültek, így időigényességük miatt a szállításuk akadozott, helyét ezért a falak építése során kihagytuk, majd utólag illesztetük őket be.

A sok helyen 6-1Om magas, 5O-6Om hosszú teraszokon a falak stabilizálása, újra felhasznált, müanyag, szövött cementes zsákok földel való megtöltésével történt. A kb. 5O-7O° dőlésszögű teraszok megerősítése végett, a cementes zsákok soronként ledöngölt kötésbe rakásával, hosszanti irányban ki-be kígyózó kisebb teraszokat alakítottunk ki. Helyükre kissebb cserjéket, magas növésű füvet ültettünk, ami a teraszok további stabilitásában segít, a nap káros műanyagot lebontó hatásától véd. A mesterségesen ültetett növényzet takarmányt is biztosít a Nepálban honos háziállatok (kecske, vizibaly) számára, így az otthon kis lakóinak élelmezésében jelentős minőségi változást és anyagi megtakarítást is jelentenek.

A vendégház mellett a konyha, a fiúk szállásának és egyébb tároló helyiségeinek az alapozása is megtörtent. Egy-egy épület építésénél 2-3, az épület nagyságától függően 1O-15 fős csapat dolgozott. Időnként a projekten dolgozó helyiek száma elérte a 12O főt. A föld, cement keverése kézierővel történt, a közeli hegyi patak vizének felhasználásával. Az építésben az épületenkénti 3-5 sor lerakása volt a napi átlag, amit csak a nyílászárók és a tetejezés lassított le.

A zavaros politikai helyzet sem könnyített az építkezésen. A munkálatokat a sorozatos útlezárások, sztrájkok és a maoisták megfélemlítő politikája is nehezítette. Erre jó példa volt a munkások kora reggeli tüntetésre való elvitele a fővárosba, illetve a személyünk ellen irányuló szelsőséges megnyilvánulások. A munkások közé beépült besugók is sok problémát okoztak.

Folytatása következik...