Urban Design. Green Dimensions

Ma, a környezeti válság korában a posztmodern várostervezés célja minden kétséget kizáróan a fenntartható város kell, hogy legyen. Máskülönben amit csinálunk, puszta esztétizálás és nem felelhet meg a kor követelményeinek.
Bármilyen különösen hangzik is egy építésztől, de alapelvül meg kell fogadni: csak akkor építsünk, ha feltétlenül szükséges. Ha pedig az építés mellett döntöttünk, akkor lehetőleg régi épületet hasznosítsunk újra. (Gondoljunk arra, hogy a legtöbb régi templom építésekor is egy korábbit hasznosítottak újra!) Pontosan kiszámítható, hogy egy-egy építőanyag mennyi energiabefektetéssel készült: a legkisebb energiabefektetést igénylő, helyben rendelkezésre álló, lehetőség szerint a megújuló anyagot válasszuk. Hogy melyek ezek, abban segítenek lakóhelyünk régi, hagyományos építményei.
A kötet Mumford, Lynch, Le Corbusier és más klasszikus szerzők nyomán áttekinti, milyen archetipikus metaforákat alkalmazott városaira az emberiség: a régi időkben a kozmosz leképezése volt, Indiában a térrendezés alapja a mandala, Kínában a feng shui, míg a újkori Európában működő gépnek látták. Más modell szerint élő szervezetként kell elképzelnünk. A fenntartható város fogalmához ez utóbbi áll legközelebb: mai szemléletünk szerint a városok születnek, fejlődnek, s ha felborul bennük az energia input és output egyensúlya — meg is halnak. Ennek kivédéséért sokat tehetünk életmódunk tudatos formálásával.
Nagyon sok múlik a közlekedési hálózat kialakításán, vissza kell szorítani a motorizációt: tömegközlekedéssel, a városközpontoknak és a területi központoknak kerékpárral és gyalog kényelmesen elérhetőknek kell lenniük. A várostervezés kérdéseiben a helyi közösségekkel együtt kell döntést hozni, nem a fejük fölött.
A számos fotóval, rajzzal gazdagon illusztrált kötet minden érintett kérdésben felsorakoztatja a történelem során (elsősorban) Európában használatos modelleket, legyen szó az úthálózatról, a centralizációról és decentralizációról, az infrastruktúráról vagy az épületegyüttesekről, — és ezeket a fenntarthatóság szempontjának alávetve értékeli. Ily módon kirajzolódik a szerző alaposan kidolgozott koncepciója arról, milyennek is kellene lennie a kor kihívásaira válaszoló, fenntartható városnak.

Bezdán Györgyi ismertetése