Hands to Earth. Andy Goldsworthy Sculpture 1976-1990

A land-art és a szobrászat mezsgyéjén mozgó művész albuma. Művészetének eszköze a táj és a természet elemei, médiuma a fotó. Alkotásai időlegesek, időlegesnek szántak és gyorsan pusztulók. Számos visszatérő téma jelenik meg műveiben, mint a sziklák egyensúlya, a kígyóvonal, a lyuk-hasadék-szakadás témája. Kedvenc anyagai a falevél, a pala és egyéb kövek. Igen gyakran az akció az elsődleges: mindenről fotó készül, jók és érdektelenek. Előhívás után kialakul, melyik fénykép fejezi ki legjobban az elhajított botok, feldobott kövek, szétszórt falevelek és a felcsapott víz viselkedését. Az építés ugyanúgy helyet kap az albumban, mint a pusztulás és végül a kollapszus. Az egyszerű természeti formák, mint a spirál, a háromszög, a vonal új értelmezést kapnak hóba vésve, egy kupac gallyra festve, gúlába rakva. Műtermi alkotásainak anyaga is szinte kizárólag természetes, miként formái. Bukszusbokor kövekből, ágakból rakva: jellegzetesen emberi alkotás egyszerű művészi módszerekkel, mint például az elvonatkoztatás és asszociáció. Az anyagok sosemvolt szépségükben pompáznak, ez többszörösen is igaz a falevelekből összeállított kompozíciókra. A mindenki által ismert, változatos színű és formájú levelek szépségére döbbent rá minket a művész ötletgazdag sorolással, halmozással, vágással. A levelek erei vázszerkezetként, hártyáik kitöltésként kínálnak alapanyagot szobraihoz. Legérdekesebb, hasonlóan pofonegyszerű installáció a hólabda sorozat, ahol a kiállító-terembe derékig érő hógolyókat importált, melyekbe különböző anyagokat: kavicsokat, ágakat, szalmaszálakat gyúrt. A pusztulás legtöbbször csak egy kupacot, egy foltot eredményezett, ahogy elolvadt a kötőanyag, de olykor új minőséget is létrehozott. A művész ennél tartósabb nyomokat is hagyott a természetben, az emberi kéz alkotta szabályosságot építve a környezet szabálytalan elemeiből: kígyózó földnyelveket, kőrakásokat létrehozva. Mégsem válnak merevvé művei, melyet az állandó kísérletező kedv tesz változatossá és egyedivé, a természettel ápolt bensőséges kapcsolata pedig harmonikussá.

Jároli József ismertetése