Building the 21st Century Home. The Sustainable Urban Neighbourhood

Igen jól sikerült városépítészeti "tankönyv" gondos grafikai tervezéssel, mely kortárs angliai példák elemzése révén von le általánosítható tanulságokat. Jól esik lapozgatni a könyvet, és gyönyörködni az egyedi technikával, fényképek áthúzásával készült, lényeget kiemelő tollrajzokban.
A kötet megismertet a városfejlődés történelmi hátterével a középkortól kezdve napjainkig, tanúi lehetünk az ipari forradalom okozta robbanásnak, a szuburbanizációnak, a belső városrészek hanyatlásának, majd közelmúltban megkezdődött újjászületésének. A múlt történései után a régi utópiák kerülnek terítékre: a kertváros múlt századfordulós ideája, Le Corbusier és a Bauhaus modernista elképzelései.
"A német bombázások és a brit várostervezés beavatkozása előtt Coventry egy kedves középkori város volt." A szerző kritikus hangvétellel bemutatja a huszadik századi urbanisztika következményeit, majd nyomon követi a brit lakástípusok fejlődését. Szellemes karikatúra foglalja össze a folyamatot, melyen egymás mellett látható a száz évvel ezelőtti autó, a századfordulós konyhabelső illetve hasonló korú családi ház, a kortárs kocsival, modern konyhával és a ma divatos historizáló homlokzatú házzal, mely cseppet sem modern: kísérletiesen hasonlít százéves elődjére.
A szerzők szerint a valódi haladás eléréséhez szükséges megérteni a jelenkor diktálta szükségszerűségeket, a nyersanyag- és fosszilis energiakészlet végességét, a természet tűrőképességének határait. Figyelembe kell venni a modern kor emberének szükségleteit, a különböző háztartások igényeit, meg kell vizsgálni, hogy válhat az egyes otthonok halmazából városi közösség. A megszerzett tapasztalatokat azonban csak költséghatékony módon lehet átültetni a gyakorlatba, ezért szükséges vizsgálni a gazdaságossági kérdéseket is.
Napjaink tendenciájával, a belvárosból az agglomeráció felé irányuló népvándorlással ellentétesek a fenntartható város érdekei. Az utak zsúfoltságának folyamatos növekedése, az alvó városok tetszhalott élete nem orvosolható, a beépítetlen zöldterületek rohamosan csökkennek, míg a belvárosi negyedek elnéptelenednek. Ezt a tendenciát a városi területek kapacitásának növelésével kell megállítani: barnamezős beruházásokkal, a városi szövet jobb kitöltésével, az elavult beépítésű negyedek átalakításával, kiadatlanul álló ingatlanok funkcióváltásával. Az egykori városlakókat csak újszerű városi modellel lehet visszacsalogatni a város életébe. Ezeknek szolgálniuk kell a társadalmi és környezeti fenntarthatóságot. A tervezéskor fel kell használni a történelmi városmagok elemzéséből származó tapasztalatokat, helyre kell állítani a városszövet hierarchiáját az utcák és tömbök megfelelő szervezésével. A vázolt elvek gyakorlati bemutatására részletes elemzés olvasható egy fejezeten át Manchester Hulme negyedének rehabilitációs munkáiról, mely a többi bemutatott példával azt illusztrálja, hogy lehetséges jól élni a városokban anélkül, hogy kimerítenénk a Föld végső tartalékait is. A szerzőpáros úgy gondolja, hogy a 21. század újra felfedezi a várost, az emberiség legnagyszerűbb kulturális vívmányát, mely a fenntartható városi közösségek segítségével új fénykorát érheti meg.

Jároli József ismertetése