Ön itt áll: Főoldal Felhasználók blandina's Home Parafa, mint bárányon a gyapjú
Kapcsolodó keresések
Egyszerű keresés:
 
Olyan oldalak keresése, amelyek kapcsolódnak ahhoz amire rákattintok:  
Összetett keresés:
 
Olyan oldalak keresése, amelyek a bepipáltak közül
  Építőanyagok
  Építőanyagok - hőszigetelés
  Építőanyagok - padlóburkolat
  Megújuló építési nyersanyag - parafa
mindegyikhez
bármelyikhez
kapcsolódnak.
 
Bejelentkezés


Elfelejtette jelszavát?
Új felhasználó?
Támogatóink

2009-ben:

Támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson
és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

norway grants
eea grants
NFUKvVM

2007-ben:

Környezevédelmi és Vízügyi Minisztérium

2006-ban:

Környezevédelmi és Vízügyi Minisztérium
Naplopó Kft.
Nemzeti Civil Alapprogram
Soros Alapítvány
Szakszer Kft

2005-ben:

Kardos Labor
Naplopó Kft.
Orange6 Kft.
Seeger Engeneering AG
Soros Alapítvány

2004-ben:

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Naplopó Kft.
Nemzeti Civil Alapprogram
Szakszer Kft.

2003-ban:

Környezevédelmi és Vízügyi Minisztérium
Szakszer Bt.
Szécsi Ilona

S. P. Office Kft.
Irtekis Kft.

 
Parafa, mint bárányon a gyapjú
Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek

Parafa, mint bárányon a gyapjú

Parafa, mint bárányon a gyapjú Nemcsak a palackba!!!! Aki a dugók gyártásán és forgalmazásán kívül egyéb parafa termékkel is foglalkozik - vagy egy kicsit is megismerte -, azt tapasztalja, élete természetes részévé vált, és mindig rácsodálkozik azokra, akik nem is sejtik, milyen sokféle alkalmazási lehetősége van ennek az örökké megújuló, igazán természetes és tiszta anyagnak. Mint bárányon a gyapjú, úgy fejlődik ki a fa kérge, és minden hántás után újra meg újra megnő.

Parafa, mint bárányon a gyapjú.

Nemcsak a palackba!!!!

 

Aki a dugók gyártásán és forgalmazásán kívül egyéb parafa termékkel is foglalkozik - vagy egy kicsit is megismerte -, azt tapasztalja, élete természetes részévé vált, és mindig rácsodálkozik azokra, akik nem is sejtik, milyen sokféle alkalmazási lehetősége van ennek az örökké megújuló, igazán természetes és tiszta anyagnak.

Mint bárányon a gyapjú, úgy fejlődik ki a fa kérge, és minden hántás után újra meg újra megnő. Ha jól belegondolunk, alig akad a lakásunkban olyan termék, ami nem tartalmaz szintetikus anyagot. A fát szeretjük, az illatát, a tapintását, a kisugárzását, egyáltalán a jelenséget vagy csupán a szót, az erdők iránt érzett vágyakozásunk megtestesítőjét.  Azonban hiába ültetnek gyorsan növő fajtákat, a fát mégis ki kell vágni, különféle eljárásokkal felhasználásra kész állapotba kell hozni.  Az előzőekkel ellentétben a parafa természetes, nem szintetikus, és nem kell erdőket pusztítani az ember féktelen vágyai kedvéért. Amikor a parafáról beszélünk, olyan természetes, és az egészségünket őrző, kellemes közérzetet nyújtó, a ligeteket a környezetünkbe csempésző alapanyagra utalunk, aminek sajnos még mindig nagyon kevesek ismerik, és kevéssé használják ki az értékeit.

Ne gondoljunk egy különleges, nehezen elérhető, drága, egzotikus és ritka növényre! A 10-12 méter magas, és 150-200 évig is élő paratölgy (Quercus Suber L.) a mediterrán vidéken él, de a legterjedelmesebb ültetvények Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszorszában, Marokkóban, Algeriában,  és Kínában a Jangce parvidékén találhatók. A paratölgy törzsén és a nagyobb ágakon a kéreg viszonylag gyors fejlődéséből vastag, rugalmas, puha, könnyű réteg képződik, amely óvja a növényt az időjárás hatásaitól, a vizet nem ereszti át, ugyanakkor lélegzik. Maga a tölgyfa a mérsékelt éghajlati öv szinte bármely területén megél, azonban ezt az érdekes kérget csak a Földközi tenger partvidékein és egyes kínai tájakon tudja kifejleszteni. Akár a jó szőlőt, a parafát is a talaj minősége, a tenger közelsége, a levegő páratartalma és a nap sugárzása alakítja ki. Ahogy pedig a jó szőlőből a jó bort, a parafa termékeket (dugót, burkolatokat, szigetelő anyagokat) az emberi találékonyság fejleszti, nemesíti. A pararéteg táblái a fáról maguktól is leválnak, azután pedig újra képződnek. Ezt a jelenséget használjuk ki. Az első kérget a fa 25 éves korában hántják le, majd a hántást kilencévente megismétlik. Az első kérget szűzkéregnek nevezzük, ez még alkalmatlan a dugó gyártására, ezekből inkább szigetelő anyagokat, díszítő falburkoló anyagokat gyártanak. A további hántásokból nyert kéreg már sokkal értékesebb. A para legkülső rétegét (him para) tüzelőanyagnak használják, egy régi lexikon szerint pl. tetőt is fedtek vele. A második, belső réteg (nőstény para) az értékesebb rész, kb. 5 cm vastag. Ezeket a hántás után – a mai napig kézzel végzik -  az üzembe szállítják, darabokra vágják, majd forró gőzben, nagy nyomáson sima lemezekké préselik. Ez a fehér parafa. A külső kérget, valamint a vékonyabb ágakról hántott darabokat préselik és szenesítik, ezt nevezzük fekete parafának.

A kéreg sokoldalú használhatóságát már nagyon régen felfedezték. Az ókorban halászhálókra kötötték, mentőövet készítettek belőle, de arról is szól a fáma, hogy még hajnövesztő szerként is használták. Hogy milyen sikerrel, arról nem szól a történetírás. A parafa sikertörténete a „csillag születésével” a habzóbor, majd később a pezsgő felfedezésével kezdődött. A XVIII. század végén Dom Perignon, egy francia bencés apátság pincemestere készítette a gyöngyöző bort, és arra is rájött, hogy a parafa kérgével, majd később az ebből készült dugóval szinte tökéletesen le lehet zárni a palackokat. Az igazi tömegtermelés az ezernyolcszázas években indult el. Ezzel együtt egyre nagyobb méreteket öltött a paratölgy kérgének a felhasználása. Igen ám, de a gyártás során nagyon sok melléktermék keletkezett, ez pedig túl értékes ahhoz, hogy kidobják. Mivel a parafának magas a viasztartalma (seborrin), ezért tüzelésre nem alkalmas. Arról nem is beszélve, hogy kár lenne ezért az értékes anyagért. A XIX. század hatvanas éveiben egy vitorla impregnálását próbálták megoldani parafa porral, lenolajjal. Az eredmény a burkolati iparág forradalmához vezetett, feltalálták a linóleumot. Ezzel párhuzamosan fejlesztették ki az első parafa szigetelő lapokat és az első parafa padlóburkoló lapokat. Mint hő- és hangszigetelő termék nagyon népszerű lett, az írások szerint a Titanic elsüllyedése után hetekig úsztak az óceán hullámain a szerencsétlenül járt hajó hűtőházának parafa táblái.

A két világháború közötti időszak ipari forradalma, a PVC felfedezése, a háborúkat követő tömegtermelés, az olcsó, kőolajszármazékokkal elárasztott piac miatt szinte feledésbe merült a parafa, és az anyag sokoldalú felhasználási lehetősége.

A hatvanas évektől azonban a fa, és ezzel együtt a természetes anyagok felhasználása újra divatba jött. Húsz évvel később a magyar piac lelkesen reagált a gyönyörű és mediterrán hatást keltő, óriási kő- és csempeválasztékra. Ugyanakkor fedezte fel újra Európa a római korban is alkalmazott padlófűtést. Így az akkoriban épült házak legtöbb helyisége hidegburkolatot kapott. A magyar hagyományok azonban a fát idézik, a kő ilyen leterjedt használata a mi éghajlatunk alatt nem igazán barátságos. A hazai fafeldolgozó iparnak, és a vállalkozó kedvű kereskedőknek köszönhetően mára igen nagy a választék a melegburkolatok területén. A parafa talán elfoglalhatja méltó helyét az építőiparban is. Ha parafán lépünk, talpunk alatt mindig meleget érzünk, még akkor is, ha nincs padlófűtésünk.

Számos olyan tulajdonsága van, amiért érdemes megismerni ezt az anyagot, amiért érdemes megnézni, megtapintani, kipróbálni a belőle készült termékeket.

Ha még nem ismertük, ismerjük meg, hiszen a parafa olyan a házunknak, mint bőrünknek a gyapjú.

Publikált oldal: Ezt az oldalt a FÖK munkatársai tartalmilag megfelelőnek ítélték.
Publikálás dátuma: 2008.03.09. 21:56
Készítette: Vajda Blandina, 2008.03.09. 21:41
Utoljára módosítva: ddekanyadm, 2008.03.11. 12:34


Creative Commons License

A fenntarthato.hu oldalainak tartalma Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-úgy add tovább! 2.5 Magyarország Licenc alatt van.
Ha az itt található anyagokat ezzel ütköző módon szeretné felhasználni, lépjen velünk kapcsolatba!