OTT és OTCEF jogi háttere

8. § (1) Az Országos Területfejlesztési Tanács (a továbbiakban: Tanács) közreműködik a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásában, valamint dönt az e törvényben meghatározott esetekben.

(2) A Tanács munkájában

a) szavazati joggal rendelkező tagként vesznek részt:

aa) a területfejlesztési szervek részéről: a regionális fejlesztési tanácsok elnökei, valamint a főpolgármester,

ab) a Kormány részéről: a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), valamint a Kormány által meghatározott további nyolc miniszter, illetve politikai államtitkár,

ac) köztestületek és érdekszövetségek részéről: az országos gazdasági kamarák elnökei; az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának egy-egy képviselője; az országos önkormányzati érdekszövetségek összesen három képviselője;

b) tanácskozási joggal rendelkező tagként vesznek részt:

ba) az országos környezetvédelmi és természetvédelmi szervezetek egy-egy állandó képviselője,

bb) a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő országos szervezetek egy állandó képviselője;

c) meghívottként, a tevékenységüket, illetve szervezetüket érintő napirendek tárgyalásán tanácskozási joggal részt vesznek mindazon szervezetek vezetői, amelyeket a Tanács döntése közvetlenül érint. A Tanács az ügyrendjében dönthet az állandó meghívottakról.

(3) Konzultációs joggal rendelkeznek mindazon bírósági nyilvántartásba vett országos társadalmi szervezetek, amelyek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hoznak létre. Az egyeztető fórum véleményét a Tanács ülésén az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell.

(4) A Tanács

a) részt vesz a területfejlesztési politika kialakításában és érvényesítésében, döntés-előkészítő, javaslattevő, véleményező és koordinációs feladatkörben,

b) közreműködik az országos és a térségi fejlesztési programok, a központi, ágazati és a térségi elképzelések összehangolásában,

c) véleményezi a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét,

d) javaslatot tesz a területfejlesztési célú ágazati eszközök összehangolására,

e) véleményt nyilvánít a területfejlesztést szolgáló hazai és közösségi pénzeszközök felosztásáról, a központi keret felhasználásáról, valamint a Kormány, a minisztériumok és a regionális fejlesztési tanácsok közötti megállapodás tartalmáról,

f) vizsgálja és értékeli az érintett minisztériumok és az országos hatáskörű szervek, illetve a területfejlesztési tanácsok fejlesztési célkitűzéseinek összhangját a területi politika céljaival,

g) véleményezi a lényeges területi hatásokkal járó ágazati fejlesztési koncepciókat,

h) összehangolja az Országgyűlés által a 6. § d) pontja alapján az önkormányzatok számára kötelezően előírt feladatok végrehajtását,

i) javaslatot tesz az egyes, megyehatáron túlterjedő területfejlesztési feladatok közös ellátására,

j) közreműködik az országos, az országos jelentőségű, valamint az országhatárokon átnyúló infrastruktúra tervezés (létesítmények, hálózatok elhelyezése) összehangolásában.

(5) A Tanács elnöke a miniszter.

(6) Az egységes kormányzati álláspont kialakítása és képviselete érdekében a tagsággal rendelkező és a tagsággal nem rendelkező miniszterekkel az őket érintő napirendekkel kapcsolatos előzetes egyeztetésekről a miniszter gondoskodik, valamint kialakítja a tagsággal nem rendelkező miniszterek és az Országos Területfejlesztési Tanács közötti egyeztetés rendjét. A Tanács titkárságának feladatait a 9. § (3) bekezdésében foglalt Hivatal látja el. A Hivatal elnöke állandó meghívottként részt vesz a tanács ülésén.

(7) A Tanács ülésén

a) a tagként kijelölt minisztert államtitkár, helyettes államtitkár, illetve államtitkári, helyettes államtitkári jogállású vezető helyettesítheti. A tagként kijelölt miniszter és a helyettesítésre jogosult személyek akadályoztatása esetén a tagként kijelölt minisztert a miniszter által írásban teljes körű állásfoglalásra felhatalmazott személy helyettesítheti;

b) a szavazati joggal rendelkező többi tagot - akadályoztatásuk esetén - a tag által írásban állásfoglalásra teljes körűen felhatalmazott képviselő helyettesítheti. Az akadályoztatás okáról a Tanács elnökét a kijelölő iratban tájékoztatni kell;

c) a tanácskozási joggal rendelkező tagokat - akadályoztatásuk esetén - a tag által véleménynyilvánításra írásban felhatalmazott képviselő helyettesítheti.

(8) A Tanács feladatkörébe utalt, a (4) bekezdésben meghatározott véleményezési jogosítványok érvényesítése érdekében az ország társadalmi, gazdasági, infrastrukturális helyzetével, fejlődésével, valamint a térségek helyzetével és fejlődésével kapcsolatos jelentős kormány-előterjesztésekhez mellékelni kell a Tanács állásfoglalását.

(9) E törvény alkalmazásában

a) a (2) bekezdés b) pontjában foglalt országos szervezetnek a szervezetet abban az esetben kell tekinteni, ha a létesítő okirata szerinti tevékenységét legalább hét megyére kiterjedően végzi, és ezt jogszabályban meghatározott módon, hitelt érdemlően igazolja;

b) a 14. § (4) bekezdésében foglalt megye területén működő szervezetnek a szervezetet abban az esetben kell tekinteni, ha a létesítő okirata szerinti tevékenységét legalább a megyében levő kistérségek több mint felére kiterjedően végzi, és ezt jogszabályban meghatározott módon, hitelt érdemlően igazolja;

c) a 17. § (8) bekezdésében foglalt régió területén működő szervezetnek a szervezetet abban az esetben kell tekinteni, ha a létesítő okirat szerinti tevékenységét legalább egy megyére kiterjedően végzi, és ezt jogszabályban meghatározott módon, hitelt érdemlően igazolja;

d) a 10/D. § (2) bekezdésében foglalt kistérségben működő szervezetnek a szervezetet abban az esetben kell tekinteni, ha a létesítő okirat szerinti tevékenységét legalább a kistérség településeinek több mint felében vagy a népesség több mint felét jelentő településeken végzi, és ezt jogszabályban meghatározott módon, hitelt érdemlően igazolja.

(10) A (9) bekezdés alkalmazásában szervezet alatt a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 14. § b) pontjában foglalt civil szervezeteket kell érteni.